Tiszafüred OTKA K_146290
Gyakorlat teszi a mestert – avagy a régészeti kerámiák minőségében tükröződő tudásszintek elemzése (Gucsi László írása)
A tipológia a régészet egyik alapvető módszertani eszköze. Lényege, hogy az egymáshoz hasonló tárgyak rendszerezésével, valamilyen szintű kapcsolat mutatható ki az egykori alkotóik technológiai megközelítésében, eszköztárában, vagy használóik ízlés világában, identitásában, társadalmi státuszában, kapcsolat-rendszerében esetleg világszemléletében. Más szavakkal; az emberek különböző csoportjai a történelem során mindig valamiféle éppen
A tiszafüredi kurgán
A majoroshalmi I-es felület 1966-os ásatási naplójában június elején több bejegyzés is olvasható egy bizonyos kurgán feltárásáról. Mivel a bejegyzések közvetlenül a majoroshalmi I-es felület szelvényszámai után állnak, sokáig azt hittük, hogy a temető ezen részén volt egy kurgán, amit a feltárás során szintén megástak. A kurgán említése
Hogyan lesz a késő bronzkorból Makó?
Kovács Tibor 1975-ben publikálta a Tiszafüred-Majoroshalmon előkerült halomsíros sírokat (Kovács 1975). A majoroshalmi sírok közlését követően A-D sírjelzettel közreadott további négy sírt, melyek Stanczik Ilona 1970-es ásatásából származnak (Kovács 1975, 39-40, Taf. 34). Ezek a sírok a Tiszafüred-Fertőihalom lelőhelyen (25519) kerültek elő füzesabonyi és szkíta temetkezések mellett. A
Visszakerültek a D sírok a Magyar Nemzeti Múzeumba
Az NKFIH K_146290 számú pályázat keretében a legfőbb vállalásunk a Tiszafüred-majoroshalmi középső bronzkori temetőrészlet feldolgozása volt. A feltárás két összefüggő felületen zajlott, a keleti részen (Majoroshalom I) az ún. “B” sírok, míg a nyugati Majoroshalom II-nek nevezett felszínen az ún. “D ” sírok leletei tartoztak a füzesabonyi kultúrába.
A mi szigetünk – Balázs Ádám, P. Fischl Klára írása
Tariczky Endre levelezéseiben és két könyvében is leír egy szigetet, melyet több névvel is illet: Ős-Tisza-sziget, Kócsi-sziget, Árkos-sziget, Tiszafüred-kócsi-sziget, Tiszafüred ős sziget (Tariczky 1892, 5-6, 13-141896; 1906; Prohászka 2012, 13, 16-21). A leírásai közül itt most az egyik rövidebbet idézzük az 1906-os publikációjából, ahol a sziget térképét is
A tiszafüredi régészeti kódnyelv, mint nyelvjárás. Avagy miként és miért alkottunk egy új leíró kódnyelvet . Fülöp Kristóf írása
A kódnyelv okai és célja Az emberi kommunikáció egyik legősibb formája a vizuális nyelv. A kifejezés e módját – legyen szó nyersanyagról, méretről, formáról, színről vagy textúráról – a régészettudomány már kezdetektől fogva egyik alapvető módszertani eszközeként használja ahhoz, hogy leírja és érzékeltesse az egykor élt emberi közösségek
A Petróczy-gyűjtemény 1. rész (Morava Szilvia Judit – P. Fischl Klára)
Petróczy József 1889. október 20-án született Budapesten, Petróczy Vince miniszteri számtanácsos és Szulyovszky Kamilla gyermekeként. 1914. július 11-én Újpesten vette feleségül Egyenessy Etelkát, akitől egy gyermeke, Petróczy Dezső, született. Petróczy a 2. világháború végéig a Belügyminisztériumban dolgozott, mint számtiszt/számvevő tiszt. 1951-ben minden bizonnyal osztályidegennek minősítették, mint sok más
Egy bronzkori férfi arca
A napokban került fel az ELTE HTK Régészeti kutatóintézet oldalára a Jelena arcai című dokumentumfilm. A film az arcrekonstrukció módszerével, egy konkrét bronzkori temetkezés arcrekonstrukciójával, valamint az elhunyt társadalomban betöltött szerepével foglalkozik Kustár Ágnes kolléganőnkre emlékezve. E film apropójából szeretnénk itt röviden bemutatni az első magyarországi bronzkori arcrekonstrukciót,
Meddig ér egy tell? Az ásotthalmi tell külső településének roncsolásmentes kutatása.
A dél-borsodi bronzkori tellek kutatása során körvonalazódott az a struktúra, amely alapvetően jellemzi a terület kora- és középső bronzkori településeinek belső szerkezetét. Ennek értelmében a bronzkori közösségek lakóhelye nem kizárólag a tell, a többrétegű településrész csak a magterület. Általában árok veszi körül és az árkon kívül egy intenzívebb
Rejtett információk, kódolt üzenetek. Fülöp Kristóf írása
A tiszafüredi dokumentáció és leletanyag feldolgozása és azonosítása során sokféle nehézséggel kerülünk szembe. Lefelejtett azonosítók, összekeveredett tárgyak, felcserélt számozások, gazdátlan cetlik, hiányzó dokumentációk, ellentmondó információk. A problémák egy része a tárgyak kézbevételével vagy a sírrajzok áttekintésével viszonylag gyorsan és könnyen megoldódik, míg más esetekben a dokumentációs adatbázisunkban történő
A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története
A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története Ahogy arról a Minden egész eltörött írásunkban már volt szó (https://bronzkor.hu/minden-egesz-eltorott/) a valamilyen okból síregyütteshez nem besorolható tárgyi anyagot állandóan kiterítve tartjuk a feldolgozás során, hogy folyamatosan monitorozhassuk. Ezt a „gyűjteményt” egymás közt csak PIAC-nak nevezzük. Ha
Gyöngyszem a Tariczky gyűjteményben
52.522.1: Ferdén átfúrt fejű csonttű, felső részén pontkörökből, vízszintes vonalakból és rovátkolásból kialakított, vízszintesen váltakozó mintával. Rajz: Gucsi László, Fotó: Fülöp Kristóf. A tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet és jogelődje régészeti leletanyagának kutatása során került a kezünkbe a fent látható gyönyörű tárgy. Sajnos 1952-es leltározása során lelőhelyét már nem
Tariczky nyomában
1877-ben – csaknem 150 éve – alakult meg Tiszafüreden Tariczky Endre vezetésével a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, az elsők egyikeként Magyarországon. 1884-től a tevékenység hivatalosan szünetelt, de a gyűjtőmunka folyamatos volt, majd 1896-ban alakult újjá az Egylet immár tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet néven (Orbánné Szegő 2005). Az Egyletnek 4
Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak.
Claudio Cavzzuti, Hajdu Tamás és számos kolléga adataiból a Sientific Reports lapjain jelent meg az alábbi tanulmány: Isotope and archaeobotanical analysis reveal radical changes in mobility, diet and inequalities around 1500 BCE at the core of Europe. A tanulmány a linkre kattintva letölthető https://www.nature.com/articles/s41598-025-01113-z A tanulmány absztraktjának magyar változata:
Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.
1961 július 25-29 és augusztus 9 és 10 között Csalog Zsolt 14 füzesabonyi sírt tárt fel Tiszafüred-Majoroshalmon. Ezzel a feltárással vette kezdetét az az 1972-ig tartó ásatássorozat, ami Majoroshalom nevét beírta a régészet történetébe. A sírok elhelyezkedéséről egy 1:2000-es méretarányú helyszínrajz, egy 1:200-as méretarányú, a szelvények helyét egymáshoz
Gucsi László: A régészeti szakrajz mint a tudományos információ közvetítésének egyik fontos eszköze
A régészetben az összehasonlításnak kiemelt jelentősége van, ehhez pedig nélkülözhetetlenek a megfelelő minőségű rajzok és ábrák, mivel a vizuális kommunikáció legalább annyira fontos, mint az írott vagy a verbális formája az információ átadásának. Az összehasonlítás jelent alapot ahhoz, hogy az írás nélküli korokból származó tárgyak stílusának változása alapján
Tiszafüredi bronzkori lelőhelyek és leletek szakirodalmi elérhetőségei
A tiszafüredi bronzkori lelőhelyekkel foglalkozva összegyűjtöttük azok irodalmi hivatkozásait. Az alábbiakban az Anteus következő számában megjelenő angol nyelvű publikációhoz készített adatgyűjtésünket adjuk közre magyarul, táblázatos formában. A gyűjtés és a hozzá kapcsolódó szakirodalmi lista segíti az érdeklődők tájékozódását a projekt zárását megelőzően a tiszafüredi korábbi kutatásokkal kapcsolatban. A
Minden egész eltörött
A tiszafüredi anyag első átnézése és sírok szerint növekvő számsorrendbe csomagolása során közel 20 doboznyi leletanyagot nem tudtunk pontosan azonosítani. Ezek között voltak olyan szórvány tárgyak, melyeket már az ásatás során a naplóban szórványként rögzítettek. Ide keveredtek részben a temető területéről származó különböző korszakokba sorolt gödöranyagok, avar sírok
Apró örömök!
A tiszafüredi ásatások régészeti leletanyagának rendbetételekor több tucat olyan tárgyat is találtunk, melyek semmilyen információval nem rendelkeztek arra vonatkozólag, hogy melyik sírhoz vagy ásatási évhez tartoznak. Ezeket a feldolgozás során külön tartjuk és minden egyes hiányos síregyüttes feldolgozása esetében, vagy ha új fényképes vagy írásos dokumentáció kerül elő
Új abszolút kronológiai adatok jelentek meg a majoroshalmi temetőből
44 új radiokarbon adat látott napvilágot 2024 decemberében a Tiszafüred-majoroshalmi temetőből a neves Radiocarbon című folyóirat hasábjain. A méréseket a Kulturális hatás vagy vándorlás? Népesség- és életmódváltozások a Kárpát-medencében a Kr.e. 2. évezredben című 128013 számú NKFI pályázat keretén belül Dani János, Hajdu Tamás és Majoros István vezetésével
A projekt logója
A kutatási projekt logójának megtervezésekor egyrészről szem előtt kellett tartanunk a logókészítés alapvető szabályait (fekete-fehér változat, méret skálázás, szöveg nélküli forma), másrészről egy olyan képi szimbólumban kellett gondolkodnunk, mely egyedi, mégis mindenki számára könnyen felismerhető és a kutatást tárgyát is hűen tükrözi. Kiindulópontként a projekt címe, Változások a
A tiszafüredi kincs. P. Fischl Klára – Dani János – Kiss Viktória – Morava Szilvia Judit
Tiszafüred-Ásotthalmon 1904-ben a Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet Milesz Béla és Tariczky Endre vezetésével ásatásokat végzett. Ekkor került elő a tiszafüredi aranykincs egy kerámiaedényben. A lelet eredeti naplóbejegyzését és átiratát az alábbiakban adjuk közre. Az egyleti régiségtár 1904-es bejegyzésében a Tiszafüred-ásotthalmi lelőhelyre vonatkozóan a következőket olvashatjuk: Kiváló az éjszaki
Különleges meglepetés a tiszafüredi leletanyagban: egy preszkíta sír
Az 1964-es tiszafüredi ásatási anyagát az előző blogbejegyzés (https://bronzkor.hu/a-tiszafuredi-1964-es-asatasok-%e2%88%92-amit-ossze-lehet-keverni-az-ossze-is-keveredik/) adatainak alapján szétválogattuk. A leletanyag már nem tartalmazta az avar és kelta sírokat, azonban az 1964. évi V. szelvény 2. sírja egy a naplóban koravaskorinak leírt, és ténylegesen is preszkítának meghatározható temetkezés, aminek a leletei az általunk feldolgozott anyagban voltak.
A tiszafüredi alabárdcsákány
A Tiszafüred majoroshalmi temetők két különleges csákány kapcsán váltak ismertté az európai régészetben. A csákány a rézkor vége óta a társadalmi presztízs kifejezésére szolgáló tárgy Közép-Kelet-Európában. A formájukat tekintve a csákányok változatosak. A középső bronzkori díszített nyéllyukas, nyakkorongos, nyélhátas, vagy nyélcsöves példányok az előállításukhoz szükséges szaktudás miatt a
A tiszafüredi 1964-es ásatások − Amit össze lehet keverni, az össze is keveredik.
1964-ben több helyen is folytak ásatások Tiszafüred területén Kovács Tibor és Csalog Zsolt közreműködésével. Ez év őszén tárta fel Kovács Tibor az ásotthalmi tell település megmaradt részét (lásd a linkre kattintva). Míg Csalog Zsolt az Ásotthalomtól északra elterülő Kenderföldeken tárt fel 25 temetkezést a tavasz folyamán. Szeptember 2-i
A tiszafüredi temetők nevezéktani problémái
Tiszafüred határában 1961 és 1972 között 3 temetőrészletet tártak fel a kutatók: 1, Tiszafüred-Majoroshalom, melyet a korai dokumentációkban Tiszafüred-Duna halom néven is említenek. 2, Tiszafüred-Akasztódomb, mely helyenként Akasztó halomként, míg máshol Fertői halomként szerepel. A lelőhelyen Stanczik Ilona tárt fel füzesabonyi korú csontvázas (F1-13) és H1-H9 jelű hamvasztásos
Megérkeztek az első majoroshalmi leletek a HUN-REN BTK Régészeti Intézetébe
A tiszafüredi bronzkori temetőfeltárások dokumentált szakasza 1961-ben kezdődött, amikor Csalog Zsolt 14 sírt tárt fel az akkori Tiszafüred-Debreceni út két oldalán. A sírokat a helyi TSZ házi agyagbányájának kitermelése során találták. Néhány edényt a TSZ vezetősége eljuttatott a tiszafüredi múzeumba, ahonnan Varga Ferenc tiszafüredi múzeumvezető bejelentette azokat a
Roncsolásmentes kutatások Tiszafüred-Ásotthalom településen
A március 1-jével indult Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden című OTKA kutatás keretében Tiszafüred-Ásotthalom bronzkori tell településen március 21-én megkezdődtek a roncsolásmentes kutatások is. Az ásotthalmi tellt már az 1876-os VIII. Ősrégészeti és Embertani Világkongresszuson is képviselték leletek. A Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, majd későbbi
Tiszafüred bronzkori lelőhelyeit vizsgáló új kutatási program indul
Új NFKIH által támogatott kutatási program indul Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden címmel (K 146290) 2024. március 1-jével. A P. Fischl Klára vezetésével zajló kutatás elsődleges jelentősége a tiszafüredi mikrorégió ikonikus bronzkori települési és temetkezési együttesének komplex térbeli és időbeli vizsgálata Tiszafüred-Majoroshalom, -Kenderföldek, -Akasztóhalom