A tiszafüredi halomsíros temető forrás értékének problematikája
A Tiszafüred-majoroshalmi, kenderföldeki, fertőihalmi és akasztódombi halomsíros sírokat az ásatások 1972-es befejezése után Kovács Tibor rövid időn belül 1975-ben publikálta. A publikáció azóta is az egyik legtöbbet hivatkozott és legteljesebbnek tekinthető halomsíros temetőanyag a Kárpát-medencében.
A K 146290 számú NKFIH projekt kutatási kérdéseinek megválaszolásához ezt a publikált anyagot kívántuk összehasonlítani az általunk elsőként feldolgozott azonos lelőhelyű füzesabonyi leletanyaggal. A munka során azonban a leletanyag és a publikáció között sok eltérést találtunk, illetve az általunk a füzesabonyi anyagon végzett kerámiakészítési és használatinyom vizsgálatokat az összehasonlíthatóság érdekében fontosnak tartottuk elvégezni a halomsíros temető leletein is. Ezért úgy döntöttünk, hogy a halomsíros leletanyagot is felvesszük az adatbázisunkba. A közel 400 sír újbóli feldolgozása nem volt a projekt munkatervében, és sajnos az elég nagy időigényű munka kissé átszabja az eredeti terveinket. Több mint 200 halomsíros sír feldolgozása után azonban bátran állíthatom, hogy megéri a fáradtságot. A munkát 2026 őszén kezdtük a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti raktárában külön számunkra kialakított munkaterületen.Ebben ezúttal is Pásztor-Kovács Erika és Puskás József volt a segítségünkre, melyet ezúton is nagyon köszönünk nekik!
A feldolgozás során tapasztalt számos anomália közül szeretnénk itt néhány tipikus keveredési hibát kiemelni.
Ehhez azonban fontos tudni, hogy a feltárás során 1965-től az I-es temető-felületen B jelzéssel látták el a füzesabonyi, C jelzéssel pedig a halomsíros sírokat. A II. temetőfelületen a füzesabonyi sírok D előtagot kaptak, míg a halomsírosok E betűjellel lettek rögzítve (link https://bronzkor.hu/a-tiszafuredi-temetok-nevezektani-problemai/, illetve még részletesebben a hamarosan megjelenő Antaeus cikkünkben olvasható).
A feldolgozás során már Kovács Tibor is átsorolt sírokat a B és C kategóriák között. Ezt a munkamódszert mi is követtük, ha egy Kovács által halomsírosnak számozott sírról bebizonyosodott, hogy valójában füzesabonyi, akkor a legutolsó füzesabonyi sír utáni következő sírszámot kapta meg B előtaggal. Így fordulhat elő az, hogy a Kovács által kiosztott összesen 179 B sír helyett, jelenleg már 192 füzesabonyi temetkezésről beszélhetünk a temető I. felületén.
Kovács Tibor 1975-ös publikációjához a tárgyak rajzolása előbb történt meg, mint a leltározás. A halomsíros sírok 70.32.1-től, 72.4.1-től és 72.21.1-től lettek beleltározva. Majd az ásatások 1972-es végét követően 73.31-es leltári számmal néhány E sír után beleltároztak több olyan tárgyat, melyek feltehetően a rajzolás után vagy során elkallódtak és összekeveredtek, de később előkerültek, kontextusukat tisztázták, vagy tisztázni vélték és leltári számmal látták el őket. Azonban sajnos az 1973 előtti leltározás során több esetben előfordult, hogy a hiányzó tárgyak helyére valami hasonló, ámde nem oda tartozó tárgyat emeltek be a síregyüttesbe, így ezek találhatók a leltárkönyvben a sírhoz besorolva. Ha az 1973 előtt hiányzó edény később előkerült és 1973-ban helyesen az eredeti sírjához sorolták, akkor előfordul, hogy egy sírban bizonyos mellékletek duplán vannak jelen, mivel ekkor már nem törődtek a korábbi leltározás során nagyon gyakran abszolút random módon a sírokhoz beemelt téves tárgyakkal. Előfordult például, hogy egy halomsíros sír hiányzó táljának helyére egy füzesabonyi, általunk az eredeti dokumentáció alapján a B57. sírba visszaazonosított tálja került (Kovács 1975, Pl. 9/93.2). Egy másik példa esetében − C6. sír − a később megtalált leletek 73.31 kezdetű leltári számmal való ellátása után lehetett a nem odaillő tárgyakat kivonni a leletkontextusból és a valós tárgyakat visszailleszteni a sírba. Ily módon több esetben sikerült teljesre kiegészíteni síregyütteseket és a helytelenül besorolt tárgyakat a “Piacra” (link https://bronzkor.hu/a-mi-piacunk-alcim-a-b75-es-d129-sirok-talainak-tortenete/) kitenni. Sajnos azonban a 73.31-es leltári számú tárgyak közül többnek semmi köze nem volt azokhoz a sírokhoz, melyek adatait megadták a leltárkönyvben és a publikációban.
Mindezek ismeretében álljon itt a C111 és a C147-es sírok kalandos története.
A 73.31.41 ltsz.-ú, egyértelműen halomsíros bögre a leltárkönyv szerint a C147-es sírhoz tartozik. A C147-es sír azonban egy füzesabonyi sír, melynek Kovács Tibor általi átsorolása utáni új száma B72 lett. Ebből a síregyüttesből egy füzesabonyi bögre hiányzott, aminek van ugyan skicce és fotója, de ezek nem egyeznek a 73.31.41-es edénnyel. Erről a 41-es bögréről az ásatási napló tárgyskicce alapján kiderítettük, hogy valójában a C111. sírhoz tartozik.
A problémakört elindító bögre fotója.
A C147=B72-es sír edényskiccei a naplóban:
és a bögre fotója a sírfotóról: 
A C111-es sír edényskiccei a naplóban:
A C147=B72 eredetileg a füzesabonyi kultúrához tartozó bögréje viszont C111-es felirattal lett lerajzolva és elcsomagolva. A beazonosítás a fül csatlakozása, valamint a sírfotón megfigyelhető éles hasvonal és a törött perem alapján (a bögrén az épnek látszó perem már a restaurálás során végzett kiegészítés eredménye) egyértelműsíthető. Vesd össze a fenti skiccel és sírfotó-részlettel! Vagyis ez a bögre visszakerül a C147=B72-es sírba és ezzel a sír összes melléklete megvan.
Valójában e téves feliratú rajz miatt gondoltuk korábban, hogy a C111 egy füzesabonyi sír, és ezek alapján kiosztottunk neki egy B182-es számot. Az így létrehozott B182-es sírban két füzesabonyi bögre volt, ami a datálást és a kulturális besorolást alátámasztotta. Kiderült azonban, hogy a sír mindkét füzesabonyi bögréje helytelenül lett a C111=B182-es sírba sorolva. A második bögre eddigi rossz azonosítására úgy derült fény, hogy az utólag megtalált és 73.31-es tételek között beleltározott 40. számú bögre megfeleltethető a C111 naplóban levő skiccével. A B sírok feldolgozása során tehát egy téves feliratú rajz és egy rossz helyre visszahelyezett belső cédula alapján két füzesabonyi bögrét helyeztünk a C111-es sírba, melyet ezek után átsoroltunk B182-nek.
A 73.31. 40-es bögréjének C111-es azonosítása után kiesik – vagyis a ”Piacra” kerül – az eddig B182-es 2. bögre (korábban C111_item 2 szám alá besorolt) és ezzel a B182=C111 visszasorolódik halomsíros temetkezéssé, mivel megtaláltuk az eredeti tárgyait, a halomsíros bögréket. Ide illeszkedik továbbá a C111. sír környéke feliratú spirálkorongos karperec is.
A fenti azonosítások után kicseréltük a két korábban rosszul besorolt bögrét az eredetileg C111 és C147=B72-es sírokban és behelyeztük a 73.31.40-et is a C111. sírba. Így mindkét sír eredeti és teljes leletanyaga a helyére került.
A helyzet pikantériájához tartozik, hogy mindkét sírt füzesabonyinak értékeltük a korábban rendelkezésre álló tárgyak és információk alapján, most azonban a C111-et egy új, Kovács által nem publikált halomsíros együttesnek tarthatjuk.
És így lesz rend szép lassan a 400 halomsíros temetkezés leletanyagában, aminek eredményeként azonban Kovács Tibor 1975-ös publikációjában szereplő igen sok hasonlóan téves vagy hiányos adat miatt a teljes leletanyagot újra kell értékelnünk és javított, kiegészített formában önálló kötetben újra fogjuk közölni.
Irodalom:
Kovács 1975 Kovács, T.: Tumulus Culture Cemeteries of Tiszafüred. RégFüz Ser. 2. 17, (1975).