Gyakorlat teszi a mestert – avagy a régészeti kerámiák minőségében tükröződő tudásszintek elemzése (Gucsi László írása)
A tipológia a régészet egyik alapvető módszertani eszköze. Lényege, hogy az egymáshoz hasonló tárgyak rendszerezésével, valamilyen szintű kapcsolat mutatható ki az egykori alkotóik technológiai megközelítésében, eszköztárában, vagy használóik ízlés világában, identitásában, társadalmi státuszában, kapcsolat-rendszerében esetleg világszemléletében. Más szavakkal; az emberek különböző csoportjai a történelem során mindig valamiféle éppen
A tiszafüredi kurgán
A majoroshalmi I-es felület 1966-os ásatási naplójában június elején több bejegyzés is olvasható egy bizonyos kurgán feltárásáról. Mivel a bejegyzések közvetlenül a majoroshalmi I-es felület szelvényszámai után állnak, sokáig azt hittük, hogy a temető ezen részén volt egy kurgán, amit a feltárás során szintén megástak. A kurgán említése
Hogyan lesz a késő bronzkorból Makó?
Kovács Tibor 1975-ben publikálta a Tiszafüred-Majoroshalmon előkerült halomsíros sírokat (Kovács 1975). A majoroshalmi sírok közlését követően A-D sírjelzettel közreadott további négy sírt, melyek Stanczik Ilona 1970-es ásatásából származnak (Kovács 1975, 39-40, Taf. 34). Ezek a sírok a Tiszafüred-Fertőihalom lelőhelyen (25519) kerültek elő füzesabonyi és szkíta temetkezések mellett. A
Visszakerültek a D sírok a Magyar Nemzeti Múzeumba
Az NKFIH K_146290 számú pályázat keretében a legfőbb vállalásunk a Tiszafüred-majoroshalmi középső bronzkori temetőrészlet feldolgozása volt. A feltárás két összefüggő felületen zajlott, a keleti részen (Majoroshalom I) az ún. “B” sírok, míg a nyugati Majoroshalom II-nek nevezett felszínen az ún. “D ” sírok leletei tartoztak a füzesabonyi kultúrába.
A mi szigetünk – Balázs Ádám, P. Fischl Klára írása
Tariczky Endre levelezéseiben és két könyvében is leír egy szigetet, melyet több névvel is illet: Ős-Tisza-sziget, Kócsi-sziget, Árkos-sziget, Tiszafüred-kócsi-sziget, Tiszafüred ős sziget (Tariczky 1892, 5-6, 13-141896; 1906; Prohászka 2012, 13, 16-21). A leírásai közül itt most az egyik rövidebbet idézzük az 1906-os publikációjából, ahol a sziget térképét is
A tiszafüredi régészeti kódnyelv, mint nyelvjárás. Avagy miként és miért alkottunk egy új leíró kódnyelvet . Fülöp Kristóf írása
A kódnyelv okai és célja Az emberi kommunikáció egyik legősibb formája a vizuális nyelv. A kifejezés e módját – legyen szó nyersanyagról, méretről, formáról, színről vagy textúráról – a régészettudomány már kezdetektől fogva egyik alapvető módszertani eszközeként használja ahhoz, hogy leírja és érzékeltesse az egykor élt emberi közösségek
A Petróczy-gyűjtemény 1. rész (Morava Szilvia Judit – P. Fischl Klára)
Petróczy József 1889. október 20-án született Budapesten, Petróczy Vince miniszteri számtanácsos és Szulyovszky Kamilla gyermekeként. 1914. július 11-én Újpesten vette feleségül Egyenessy Etelkát, akitől egy gyermeke, Petróczy Dezső, született. Petróczy a 2. világháború végéig a Belügyminisztériumban dolgozott, mint számtiszt/számvevő tiszt. 1951-ben minden bizonnyal osztályidegennek minősítették, mint sok más
Egy bronzkori férfi arca
A napokban került fel az ELTE HTK Régészeti kutatóintézet oldalára a Jelena arcai című dokumentumfilm. A film az arcrekonstrukció módszerével, egy konkrét bronzkori temetkezés arcrekonstrukciójával, valamint az elhunyt társadalomban betöltött szerepével foglalkozik Kustár Ágnes kolléganőnkre emlékezve. E film apropójából szeretnénk itt röviden bemutatni az első magyarországi bronzkori arcrekonstrukciót,
Meddig ér egy tell? Az ásotthalmi tell külső településének roncsolásmentes kutatása.
A dél-borsodi bronzkori tellek kutatása során körvonalazódott az a struktúra, amely alapvetően jellemzi a terület kora- és középső bronzkori településeinek belső szerkezetét. Ennek értelmében a bronzkori közösségek lakóhelye nem kizárólag a tell, a többrétegű településrész csak a magterület. Általában árok veszi körül és az árkon kívül egy intenzívebb
Rejtett információk, kódolt üzenetek. Fülöp Kristóf írása
A tiszafüredi dokumentáció és leletanyag feldolgozása és azonosítása során sokféle nehézséggel kerülünk szembe. Lefelejtett azonosítók, összekeveredett tárgyak, felcserélt számozások, gazdátlan cetlik, hiányzó dokumentációk, ellentmondó információk. A problémák egy része a tárgyak kézbevételével vagy a sírrajzok áttekintésével viszonylag gyorsan és könnyen megoldódik, míg más esetekben a dokumentációs adatbázisunkban történő
A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története
A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története Ahogy arról a Minden egész eltörött írásunkban már volt szó (https://bronzkor.hu/minden-egesz-eltorott/) a valamilyen okból síregyütteshez nem besorolható tárgyi anyagot állandóan kiterítve tartjuk a feldolgozás során, hogy folyamatosan monitorozhassuk. Ezt a „gyűjteményt” egymás közt csak PIAC-nak nevezzük. Ha
Gyöngyszem a Tariczky gyűjteményben
52.522.1: Ferdén átfúrt fejű csonttű, felső részén pontkörökből, vízszintes vonalakból és rovátkolásból kialakított, vízszintesen váltakozó mintával. Rajz: Gucsi László, Fotó: Fülöp Kristóf. A tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet és jogelődje régészeti leletanyagának kutatása során került a kezünkbe a fent látható gyönyörű tárgy. Sajnos 1952-es leltározása során lelőhelyét már nem
Tariczky nyomában
1877-ben – csaknem 150 éve – alakult meg Tiszafüreden Tariczky Endre vezetésével a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, az elsők egyikeként Magyarországon. 1884-től a tevékenység hivatalosan szünetelt, de a gyűjtőmunka folyamatos volt, majd 1896-ban alakult újjá az Egylet immár tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet néven (Orbánné Szegő 2005). Az Egyletnek 4
Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak.
Claudio Cavzzuti, Hajdu Tamás és számos kolléga adataiból a Sientific Reports lapjain jelent meg az alábbi tanulmány: Isotope and archaeobotanical analysis reveal radical changes in mobility, diet and inequalities around 1500 BCE at the core of Europe. A tanulmány a linkre kattintva letölthető https://www.nature.com/articles/s41598-025-01113-z A tanulmány absztraktjának magyar változata:
Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.
1961 július 25-29 és augusztus 9 és 10 között Csalog Zsolt 14 füzesabonyi sírt tárt fel Tiszafüred-Majoroshalmon. Ezzel a feltárással vette kezdetét az az 1972-ig tartó ásatássorozat, ami Majoroshalom nevét beírta a régészet történetébe. A sírok elhelyezkedéséről egy 1:2000-es méretarányú helyszínrajz, egy 1:200-as méretarányú, a szelvények helyét egymáshoz