Bronz-kór

A mi szigetünk – Balázs Ádám, P. Fischl Klára írása

Tariczky Endre levelezéseiben és két könyvében is leír egy szigetet, melyet több névvel is illet: Ős-Tisza-sziget, Kócsi-sziget, Árkos-sziget, Tiszafüred-kócsi-sziget, Tiszafüred ős sziget (Tariczky 1892, 5-6, 13-141896; 1906; Prohászka 2012, 13, 16-21).

A leírásai közül itt most az egyik rövidebbet idézzük az 1906-os publikációjából, ahol a sziget térképét is közreadja (Tariczky 1906, 16-17, 42-43, térkép a kötet végén képszámozás nélkül).

“ Az eddig mondottak bővebb felvilágosítására fel kell még mutatnom a Tiszaszabályozás előtti időből egy ős ártéri szigetet (lásd a térképet) megült településeivel, valamennyi halmával Tiszafüredet jelző központi helyiségével és pedig Tiszafüredet … Pusztakócsot … Egyeket … PusztaOhatot … Puszta-Zának e szigetbe eső részét … Nagyivánt … Tiszaörsöt … Szent-Imrét … Tiszaigart … Tiszaszőllőst … Puszta-Domaházát és Tiszaörvényt. … Magába foglalta még ez ős sziget déli oldalon a nagykunság felső részétől az úgynevezett madarasi Üllőlapos (hajdani Tiszaöböl) között és az átellenes Zádor rétség között egy magyar mérföldnyi (7 kilométer) területű száraz földet. Ez volt az ős sziget hajdani kapuja.”

A szigetet Tariczky leírása és térképe alapján jól lehet körvonalazni, északon és keleten a Tisza, délen a karcagi holtág, keleten pedig az Árkos és a Berettyó ágai, de leginkább a magasvizek által szárazon hagyott szigetperem a határa.

A sziget jól lehatárolható geológiai és hidrológiai folyamatok sorozataként is. A sziget területe az Északi-Középhegységből lefolyó vizek hordalékaként jött létre (Molnár 1964, Borsy 1968). A számunkra egyértelmű északi, nyugati és részben déli tiszai határt, több idősíkban létező folyók medermaradványai alkotják (Vandenberghe et al. 2018, Fig. 2; Gábris 2022, 63, 2.1.12 ábra). A sziget területe sarlólaposokból és sarlóközi hátakból áll. A gerincek egy síkvidéki fonatos rajzolatú, feltöltő jellegű folyó fokozatosan eltolódó partjai mentén képződtek. E parti dűnék valójában körvonalazzák számunkra a sziget testét. A tájat a homokbuckákon kívül a pleisztocén és holocén során vándorló folyók különböző mértékben feltöltődött mederroncsai, morotvái darabolják fel (Gábris 2022, 58–62).

A Tiszától eltekintve a vizsgált területen állandó vizű természetes vízfolyás nincs. Ezért a belseje kevésbé alkalmas megtelepedésre. Keleti pereme felé lejt, a keleti részen a megtelepedésre alkalmas területek a mindenkori vízállástól függtek. Igy a településhálózat elsősorban az északi és a nyugati peremen a Tisza mentén alakult ki. Tariczky szerint a szigetnek két átjárása volt, az egyik Egyek és Dorogma között, a másik pedig Örvény és Poroszló között. A sziget Tariczky idejében még élő földrajzi egységként működött, területét relatív domborzatmodell segítségével jól tudjuk vizualizálni is.

Az eljárás nem példa nélküli. Hasonló szigetet először Polgárnál körvonalaztak környezetrégészeti kutatások. A sziget hasonlóan a fent leírtakhoz egy a pleisztocén során az Északi-középhegységből lefutó folyók által felhalmozott hordalékkúpon alakult ki. Északi és nyugati oldalról ott is a Tisza folyt, míg a terület keleti, délkeleti oldalán mélymocsarak húzódtak. Az ún. Polgár-szigetet először Sümegi Pál, és kollégái írták le környezettörténeti, georégészeti és környezetrégészeti szempontok alapján (Sümegi et al. 2002, 2005). Ezt követően a régészeti kutatás is beemelte a szigetet az újkőkori településhálózatot elemző munkákba (legutóbb Füzesi 2023).

Mesterházy Gábor,  Füzesi András és Raczky Pál munkái nyomán az is látszik, hogy a Füred sziget egy, a Tisza felső szakaszának hordalékkúpjától Tiszadobon, Polgáron és Csegén keresztül húzódó, nyugatról a Tisza, keletről egy mélyebben fekvő, összetett vízrendszer, mocsaras, időszakosan vízjárta területei által határolt “sziget-lánc” déli tagja (Mesterházy 2017; 2022; Mesterházy et al. 2019; Füzesi 2009; 2019; 2023; Raczky et al. 2025).

Erre a földrajzi helyzetre Tariczky is utal: “S az Árkos-sziget, más szóval Tiszafüred-kócsi sziget tulajdonképpen egy nagyobb Tisza szigetnek, mely északkeleti részén a tiszadobi erek, s Polgáron innen a Tiszából kiömlő s amazokkal együtt a Hortobágy vizének táplálékot adó folyás által volt szegélyezve, az árkos-ér által pedig ketté metszve, — lévén kiegészitő része: e félsziget és a másik félsziget nemcsak biztos védhelyűl, de alkalmas tenyésztési telepűl is szolgált” (Tariczky 1892).

A Füred-sziget mint zárt földrajzi egység jó alapul szolgál egyrészt a tiszafüredi Egylet tevékenységi körének körvonalazásához, másrészt a középső és a késő bronzkori településhálózat és tájhasználat rekonstruáláshoz. Kutatási projektünkben a sziget földrajzi és hidrológiai rekonstruálása után ezt az egységet vesszük alapul a további topográfiai elemzéseinkhez.

Irodalom:

Borsy Z. 1968: Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. Földrajzi Közlemények 16. (92) (1968) 129–150.

Füzesi A. 2009: A neolitikus településszerkezet mikroregionális vizsgálata a Tisza mentén Polgár és Tiszacsege között – Mikroregionale Untersuchung des neolithischen Siedlungssystems entlang der Theiß zwischen Polgár und Tiszacsege. Tisicum, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve 19 (2009) 377–398.

Füzesi A. 2019: A táj és az emberi közösségek kölcsönhatása: Kr. e. 6000-4500 közötti északkelet-magyarországi szocioökológiai változások modellezése. Magyar Régészet 8. 3. (2019) 1–11, https://doi.org/10.36245/mr.2019.3.1

Füzesi A. 2023: A neolitikus táj rekonstrukciója Polgár-sziget mikrorégiójában. – Reconstruction of the Neolithic landscape in the Micro-region of Polgár Island. In: Tóth F. M. Szilas G. (eds): Környezet és ember. MΩMOΣ XI. Őskoros Kutatók Összejövetele. Budapest 2023, 49–65.

Gábris Gy. 2022: A folyóvíz felszínalakító tevékenysége Magyarországon. Budapest 2022. 2. kiadás.

Mesterházy G. 2017: Legkisebb költségű úthálózatok modellezése síkvidéki környezetben a neolitikumtóL a középkorig – Least-Cost path networks from the Neolithic to the Middle Ages in lowlands. Communicationes Archaeologicae Hungariae. 2017, 174–192.

Mesterházy, G. 2022: Archaeological GIS Modelling and Spatial Analysis in the Vicinity of Polgár from the Neolithic to Middle Ages. Dissertationes Archaeologicae 3.10 (2022) 369–386.

Mesterházy G.–Serlegi G.–Vágvölgyi B.–Füzesi A.–Raczky, P. 2019: A szociális folyamatok színterei Polgár-Csőszhalom késő neolitikus településének összefüggéseiben – Arenas of social dynamics on the Late Neolithic settlement of Polgár-Csőszhalom. Archaeologiai Értesítő 144 (2019) 1–32. DOI: https://doi.org/10.1556/0208.2019.144.1

Molnár B. 1964: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 44. (1964) 347–355.

Prohászka, P. 2012: Tariczky Endre és a VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus (1876). Levelek és rajzok Tiszafüred és környéke régészetéhez – Endre Tariczky und der VIII. Internationale Kongress für Prähistorische Archäologie und Anthropologie (1876). Briefe und Zeichnungen zur Archäologie von Tiszafüred und ihrer Umgebung). Tisicum 21 (2012) 9–25.

Raczky, P.–Füzesi, A.–Furholt (Szilágyi) K.–Bánffy E. 2025: Then and now – Changing Perspectives and new Advances in the Research on the Neolithic Tells and Single-Layer Nucleated Settlements in the Tisza Region. In: Kneisel, J.–Furholt, M.–Hofmann, R.–Mischka, D.–Kirleis, W.– Wunderlich, M. (eds): A Haunting Spectre – Archaeological Studies of Social Organisation, Economic Practice, and Inequality A Festschrift for Johannes Müller on the occasion of his 65th birthday, II. 2025, 917–938.

Sümegi, P.–Magyari, E.–Szántó, Zs.–Gulyás, S.–Dobó, K. 2002: Part II: Man and environment in the Late Neolithic of the Carpathian Basin. A preliminary geoarchaeological report of Polgár-Csőszhalom. In: Aslan, R.–Blum, S.–Kastl, G.–Schweizer, F.–Thumm, D. (Hrsg.): Mauerschau. Festschrift für Manfred Korfman. Remshalden-Grunbach 2002, 838–840.

Sümegi, P.–Csökmei, B.–Persaits, G. 2005: The evolution of Polgár island, a loess-covered lag surface and its influences on the subsistence of settling human cultural groups. In: Hum, L.–Gulyás, S.–Sümegi, P. (eds): Environmental Historical Studies from the Late Tertiary and Quaternary of Hungary. Szeged 2005, 141–164.

Tariczky Endre: Tiszafüred vidéke a népvándorlástól kezdve. Történelmi és hadászati szempontból, vonatko-zással az ezred-éves honfoglalás közelgő nagy nemzeti ünnepére. Eger, Érseki Lyceumi Nyomda, 1892.

Tariczky Endre: A tiszavidéki hun földpiramis-halmok ismertetése. Eger, Érseki lyc. kvny., 1906.

Vandenberghe, J.–Kasse, C.–Popov, D.–Markovič, S.–Vandenberghe, D.– Bohncke, S.–Gabris Gy. 2018: Specifying the External Impact on Fluvial Lowland Evolution: the Last Glacial Tis(z)a Catchment in Hungary and Serbia. Quaternary 1,14. (2018)