A projekt logója
A kutatási projekt logójának megtervezésekor egyrészről szem előtt kellett tartanunk a logókészítés alapvető szabályait (fekete-fehér változat, méret skálázás, szöveg nélküli forma), másrészről egy olyan képi szimbólumban kellett gondolkodnunk, mely egyedi, mégis mindenki számára könnyen felismerhető és a kutatást tárgyát is hűen tükrözi. Kiindulópontként a projekt címe, Változások a
A tiszafüredi kincs. P. Fischl Klára – Dani János – Kiss Viktória – Morava Szilvia Judit
Tiszafüred-Ásotthalmon 1904-ben a Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet Milesz Béla és Tariczky Endre vezetésével ásatásokat végzett. Ekkor került elő a tiszafüredi aranykincs egy kerámiaedényben. A lelet eredeti naplóbejegyzését és átiratát az alábbiakban adjuk közre. Az egyleti régiségtár 1904-es bejegyzésében a Tiszafüred-ásotthalmi lelőhelyre vonatkozóan a következőket olvashatjuk: Kiváló az éjszaki
Különleges meglepetés a tiszafüredi leletanyagban: egy preszkíta sír
Az 1964-es tiszafüredi ásatási anyagát az előző blogbejegyzés (https://bronzkor.hu/a-tiszafuredi-1964-es-asatasok-%e2%88%92-amit-ossze-lehet-keverni-az-ossze-is-keveredik/) adatainak alapján szétválogattuk. A leletanyag már nem tartalmazta az avar és kelta sírokat, azonban az 1964. évi V. szelvény 2. sírja egy a naplóban koravaskorinak leírt, és ténylegesen is preszkítának meghatározható temetkezés, aminek a leletei az általunk feldolgozott anyagban voltak.
A tiszafüredi alabárdcsákány
A Tiszafüred majoroshalmi temetők két különleges csákány kapcsán váltak ismertté az európai régészetben. A csákány a rézkor vége óta a társadalmi presztízs kifejezésére szolgáló tárgy Közép-Kelet-Európában. A formájukat tekintve a csákányok változatosak. A középső bronzkori díszített nyéllyukas, nyakkorongos, nyélhátas, vagy nyélcsöves példányok az előállításukhoz szükséges szaktudás miatt a