Különleges meglepetés a tiszafüredi leletanyagban: egy preszkíta sír
Az 1964-es tiszafüredi ásatási anyagát az előző blogbejegyzés (https://bronzkor.hu/a-tiszafuredi-1964-es-asatasok-%e2%88%92-amit-ossze-lehet-keverni-az-ossze-is-keveredik/) adatainak alapján szétválogattuk. A leletanyag már nem tartalmazta az avar és kelta sírokat, azonban az 1964. évi V. szelvény 2. sírja egy a naplóban koravaskorinak leírt, és ténylegesen is preszkítának meghatározható temetkezés, aminek a leletei az általunk feldolgozott anyagban voltak.
A tiszafüredi alabárdcsákány
A Tiszafüred majoroshalmi temetők két különleges csákány kapcsán váltak ismertté az európai régészetben. A csákány a rézkor vége óta a társadalmi presztízs kifejezésére szolgáló tárgy Közép-Kelet-Európában. A formájukat tekintve a csákányok változatosak. A középső bronzkori díszített nyéllyukas, nyakkorongos, nyélhátas, vagy nyélcsöves példányok az előállításukhoz szükséges szaktudás miatt a
A tiszafüredi 1964-es ásatások − Amit össze lehet keverni, az össze is keveredik.
1964-ben több helyen is folytak ásatások Tiszafüred területén Kovács Tibor és Csalog Zsolt közreműködésével. Ez év őszén tárta fel Kovács Tibor az ásotthalmi tell település megmaradt részét (lásd a linkre kattintva). Míg Csalog Zsolt az Ásotthalomtól északra elterülő Kenderföldeken tárt fel 25 temetkezést a tavasz folyamán. Szeptember 2-i
A tiszafüredi temetők nevezéktani problémái
Tiszafüred határában 1961 és 1972 között 3 temetőrészletet tártak fel a kutatók: 1, Tiszafüred-Majoroshalom, melyet a korai dokumentációkban Tiszafüred-Duna halom néven is említenek. 2, Tiszafüred-Akasztódomb, mely helyenként Akasztó halomként, míg máshol Fertői halomként szerepel. A lelőhelyen Stanczik Ilona tárt fel füzesabonyi korú csontvázas (F1-13) és H1-H9 jelű hamvasztásos