A tiszafüredi kurgán
A majoroshalmi I-es felület 1966-os ásatási naplójában június elején több bejegyzés is olvasható egy bizonyos kurgán feltárásáról. Mivel a bejegyzések közvetlenül a majoroshalmi I-es felület szelvényszámai után állnak, sokáig azt hittük, hogy a temető ezen részén volt egy kurgán, amit a feltárás során szintén megástak. A kurgán említése
Hogyan lesz a késő bronzkorból Makó?
Kovács Tibor 1975-ben publikálta a Tiszafüred-Majoroshalmon előkerült halomsíros sírokat (Kovács 1975). A majoroshalmi sírok közlését követően A-D sírjelzettel közreadott további négy sírt, melyek Stanczik Ilona 1970-es ásatásából származnak (Kovács 1975, 39-40, Taf. 34). Ezek a sírok a Tiszafüred-Fertőihalom lelőhelyen (25519) kerültek elő füzesabonyi és szkíta temetkezések mellett. A
Visszakerültek a D sírok a Magyar Nemzeti Múzeumba
Az NKFIH K_146290 számú pályázat keretében a legfőbb vállalásunk a Tiszafüred-majoroshalmi középső bronzkori temetőrészlet feldolgozása volt. A feltárás két összefüggő felületen zajlott, a keleti részen (Majoroshalom I) az ún. “B” sírok, míg a nyugati Majoroshalom II-nek nevezett felszínen az ún. “D ” sírok leletei tartoztak a füzesabonyi kultúrába.
A mi szigetünk – Balázs Ádám, P. Fischl Klára írása
Tariczky Endre levelezéseiben és két könyvében is leír egy szigetet, melyet több névvel is illet: Ős-Tisza-sziget, Kócsi-sziget, Árkos-sziget, Tiszafüred-kócsi-sziget, Tiszafüred ős sziget (Tariczky 1892, 5-6, 13-141896; 1906; Prohászka 2012, 13, 16-21). A leírásai közül itt most az egyik rövidebbet idézzük az 1906-os publikációjából, ahol a sziget térképét is
A tiszafüredi régészeti kódnyelv, mint nyelvjárás. Avagy miként és miért alkottunk egy új leíró kódnyelvet . Fülöp Kristóf írása
A kódnyelv okai és célja Az emberi kommunikáció egyik legősibb formája a vizuális nyelv. A kifejezés e módját – legyen szó nyersanyagról, méretről, formáról, színről vagy textúráról – a régészettudomány már kezdetektől fogva egyik alapvető módszertani eszközeként használja ahhoz, hogy leírja és érzékeltesse az egykor élt emberi közösségek
A Petróczy-gyűjtemény 1. rész (Morava Szilvia Judit – P. Fischl Klára)
Petróczy József 1889. október 20-án született Budapesten, Petróczy Vince miniszteri számtanácsos és Szulyovszky Kamilla gyermekeként. 1914. július 11-én Újpesten vette feleségül Egyenessy Etelkát, akitől egy gyermeke, Petróczy Dezső, született. Petróczy a 2. világháború végéig a Belügyminisztériumban dolgozott, mint számtiszt/számvevő tiszt. 1951-ben minden bizonnyal osztályidegennek minősítették, mint sok más
Egy bronzkori férfi arca
A napokban került fel az ELTE HTK Régészeti kutatóintézet oldalára a Jelena arcai című dokumentumfilm. A film az arcrekonstrukció módszerével, egy konkrét bronzkori temetkezés arcrekonstrukciójával, valamint az elhunyt társadalomban betöltött szerepével foglalkozik Kustár Ágnes kolléganőnkre emlékezve. E film apropójából szeretnénk itt röviden bemutatni az első magyarországi bronzkori arcrekonstrukciót,
Meddig ér egy tell? Az ásotthalmi tell külső településének roncsolásmentes kutatása.
A dél-borsodi bronzkori tellek kutatása során körvonalazódott az a struktúra, amely alapvetően jellemzi a terület kora- és középső bronzkori településeinek belső szerkezetét. Ennek értelmében a bronzkori közösségek lakóhelye nem kizárólag a tell, a többrétegű településrész csak a magterület. Általában árok veszi körül és az árkon kívül egy intenzívebb
Rejtett információk, kódolt üzenetek. Fülöp Kristóf írása
A tiszafüredi dokumentáció és leletanyag feldolgozása és azonosítása során sokféle nehézséggel kerülünk szembe. Lefelejtett azonosítók, összekeveredett tárgyak, felcserélt számozások, gazdátlan cetlik, hiányzó dokumentációk, ellentmondó információk. A problémák egy része a tárgyak kézbevételével vagy a sírrajzok áttekintésével viszonylag gyorsan és könnyen megoldódik, míg más esetekben a dokumentációs adatbázisunkban történő
A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története
A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története Ahogy arról a Minden egész eltörött írásunkban már volt szó (https://bronzkor.hu/minden-egesz-eltorott/) a valamilyen okból síregyütteshez nem besorolható tárgyi anyagot állandóan kiterítve tartjuk a feldolgozás során, hogy folyamatosan monitorozhassuk. Ezt a „gyűjteményt” egymás közt csak PIAC-nak nevezzük. Ha
Gyöngyszem a Tariczky gyűjteményben
52.522.1: Ferdén átfúrt fejű csonttű, felső részén pontkörökből, vízszintes vonalakból és rovátkolásból kialakított, vízszintesen váltakozó mintával. Rajz: Gucsi László, Fotó: Fülöp Kristóf. A tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet és jogelődje régészeti leletanyagának kutatása során került a kezünkbe a fent látható gyönyörű tárgy. Sajnos 1952-es leltározása során lelőhelyét már nem
Tariczky nyomában
1877-ben – csaknem 150 éve – alakult meg Tiszafüreden Tariczky Endre vezetésével a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, az elsők egyikeként Magyarországon. 1884-től a tevékenység hivatalosan szünetelt, de a gyűjtőmunka folyamatos volt, majd 1896-ban alakult újjá az Egylet immár tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet néven (Orbánné Szegő 2005). Az Egyletnek 4
Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak.
Claudio Cavzzuti, Hajdu Tamás és számos kolléga adataiból a Sientific Reports lapjain jelent meg az alábbi tanulmány: Isotope and archaeobotanical analysis reveal radical changes in mobility, diet and inequalities around 1500 BCE at the core of Europe. A tanulmány a linkre kattintva letölthető https://www.nature.com/articles/s41598-025-01113-z A tanulmány absztraktjának magyar változata:
Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.
1961 július 25-29 és augusztus 9 és 10 között Csalog Zsolt 14 füzesabonyi sírt tárt fel Tiszafüred-Majoroshalmon. Ezzel a feltárással vette kezdetét az az 1972-ig tartó ásatássorozat, ami Majoroshalom nevét beírta a régészet történetébe. A sírok elhelyezkedéséről egy 1:2000-es méretarányú helyszínrajz, egy 1:200-as méretarányú, a szelvények helyét egymáshoz
Gucsi László: A régészeti szakrajz mint a tudományos információ közvetítésének egyik fontos eszköze
A régészetben az összehasonlításnak kiemelt jelentősége van, ehhez pedig nélkülözhetetlenek a megfelelő minőségű rajzok és ábrák, mivel a vizuális kommunikáció legalább annyira fontos, mint az írott vagy a verbális formája az információ átadásának. Az összehasonlítás jelent alapot ahhoz, hogy az írás nélküli korokból származó tárgyak stílusának változása alapján