Bronz-kór

WP_Query Object ( [query] => Array ( [paged] => 7 ) [query_vars] => Array ( [paged] => 7 [error] => [m] => [p] => 0 [post_parent] => [subpost] => [subpost_id] => [attachment] => [attachment_id] => 0 [name] => [pagename] => [page_id] => 0 [second] => [minute] => [hour] => [day] => 0 [monthnum] => 0 [year] => 0 [w] => 0 [category_name] => [tag] => [cat] => [tag_id] => [author] => [author_name] => [feed] => [tb] => [meta_key] => [meta_value] => [preview] => [s] => [sentence] => [title] => [fields] => [menu_order] => [embed] => [category__in] => Array ( ) [category__not_in] => Array ( ) [category__and] => Array ( ) [post__in] => Array ( ) [post__not_in] => Array ( ) [post_name__in] => Array ( ) [tag__in] => Array ( ) [tag__not_in] => Array ( ) [tag__and] => Array ( ) [tag_slug__in] => Array ( ) [tag_slug__and] => Array ( ) [post_parent__in] => Array ( ) [post_parent__not_in] => Array ( ) [author__in] => Array ( ) [author__not_in] => Array ( ) [suppress_filters] => [ignore_sticky_posts] => [cache_results] => 1 [update_post_term_cache] => 1 [lazy_load_term_meta] => 1 [update_post_meta_cache] => 1 [post_type] => [posts_per_page] => 15 [nopaging] => [comments_per_page] => 50 [no_found_rows] => [order] => DESC ) [tax_query] => WP_Tax_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => AND [table_aliases:protected] => Array ( ) [queried_terms] => Array ( ) [primary_table] => wp_posts [primary_id_column] => ID ) [meta_query] => WP_Meta_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => [meta_table] => [meta_id_column] => [primary_table] => [primary_id_column] => [table_aliases:protected] => Array ( ) [clauses:protected] => Array ( ) [has_or_relation:protected] => ) [date_query] => [queried_object] => [queried_object_id] => [request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 90, 15 [posts] => Array ( [0] => WP_Post Object ( [ID] => 1142 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-04-25 08:11:21 [post_date_gmt] => 2017-04-25 08:11:21 [post_content] => A vattai Testhalom geofizikai felmérése még sehol nem közölt, azonban a Civertán bt. kunhalmos fotósorozatában igen jó talajjeles fényképet találhatunk a lelőhelyről, melyen látszik a  megszokott szerkezet, a központi mag körül azonban a kerek árok vonalával némiképp egyezést mutatva egy négyszögletes struktúra is látható.         Ennek megfejtését egészen tegnapig nem találtuk, bár feltételezhető volt egy újkori jelenség, de adattal nem rendelkeztünk róla. A Mapire oldalán a katonai felmérések mellett egy 19. századi kataszteri térképeket egyesítő oldal egy 1869–1887-es dátumú térképállomány is lehívható. E két térképen a vattai bronzkori halom helyén egy szögletes struktúra van ábrázolva, az 1889-es térképen a vonalak felett árok felirattal. Az itt közölt kivágatok persze — hogy a négyszög látható legyen — nem bizonyítják a halommal való pontos egybeesést, de mindenki rákereshet neten, ha nekem nem hisz. A Mapire ugyanis bármikor alákapcsolja a térképei alá a Googleearth felvételeket és a térképek átlátszóvá tehetők, így a pontos hely azonnal látható.         Vagyis megoldódott a rejtély. Nem használtak a bronzkorban szögletes árkot, de a 19. században a kerek árok feltöltődött, de még a felszínen látszó mélyedésébe egy szögletes árkot ástak. A funkció még nem ismert, mivel a szomszédos hasonlóan négyzetes vonallal kerített tanyaudvarokhoz képest a mi négyzetünkben nincsenek épületek jelölve. Hála égnek!   [post_title] => Kör-kör-négyzet — mi van veled Vatta? [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => kor-kor-negyzet-mi-van-veled-vatta [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-04-25 08:13:34 [post_modified_gmt] => 2017-04-25 08:13:34 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1142 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [1] => WP_Post Object ( [ID] => 1132 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-03-29 12:54:28 [post_date_gmt] => 2017-03-29 12:54:28 [post_content] => Sosem titkoltuk, hogy a BORBAS projekt kiindulópontja Kalicz Nándor 1968-ben napvilágot látott monográfiája (Kalicz 1968). Az ott felsorolt lelőhelyek szisztematikus felkutatása, és vizsgálata eredményezte azt az adatbázist, amellyel ma a projekt rendelkezik. Négy lelőhelyünk van, mely nem ismert Kalicztól, ebből kettőre Hellebrandt Magdolna  Borsod-Abaúj-Zemplén Megye legkisebb szegleltét is bejáró, áldozatos tevékenysége hívta fel figyelmünket. Az egyik Emőd-Karola szőlők (Hellebrandt 1979; 2004), a másik Borsodivánka-Marhajárás (ez utóbbiról több korábbi bejegyzés is szól). Ide sorolhatjuk Gelej-Pincedombot is, mely a régi katalógusok (Szendrey 1883, 133) és a mi kutatásaink szerint is bronzkori települési halom, a ma benne található pincék azonban sokáig felismerhetetlenné tették ezt a jellegét. A végső bizonyíték beszerzése – egy földfalú pince belső oldalának kutatása — azonban ez esetben még hátravan. Továbbá Sajószöged-Aranyos halom tekinthető még új lelőhelynek a 68-as listához képest. Vannak olyan lelőhelyek ahol megváltozott a közigazgatási határ vagy eltérő a dűlőnév, így a mi projektünkben eltérő névvel szerepel a Kalicz lelőhely. Így Bőcs-Nagyhalom (Kalicz 1968, 116, Nr. 9) a hivatalos nevezéktan szerint ma már Hernádnémeti-Németi halom. Mezőcsát-Harangdomb lelőhelyének felkutatása több évünkbe került, Seres Nándor természetvédelmi őr nélkül nem is sikerült volna megtalálnunk. Azonban még így is van az 1968-as listában 4 lelőhely melynek helyét a mai napig nem sikerült azonosítani, legnagyobb igyekezetünk ellenére sem. Az egyik a Borsodharsányi (Kalicz 1968, 118–119, 38. számú lelőhely). Borsodharsány valójában Borsodgeszt és Harsány összevonása, így bármelyik mai település déli határában rejtőzhet a keresett bronzkori település. A Borsodgesztről ismert 2 aunjetitzi típusú csuklóvédő „madzsetta” (Koós 1971) azonban arra enged következtetni, hogy talán ebbe az irányba kellene tovább keresnünk. A másik 4 kérdéses település egy csokorban található a Sajó nyugati partja mentén. Kalicznál 23a: Szakáld-Temetőhalom, 24: Nagycsécs-Testhalom, 25: Muhi-Lapis (Bába)-halom és 26: Hejőbába-Magastető néven szerepelnek (lásd a kiemelt képet). Feltűnő mindazonáltal, hogy a szakáldi Testhalom, mely méretei miatt biztosan ismert volt a 60-as években is, nem szerepel a katalógusban. Elindult tehát a nyomozás, mely végső stádiumba 2017 márciusának utolsó előtti vasárnapján és a rá következő hétfőn jutott. Muhiról azt még elő kell vezetni, hogy a mai Muhi település 1928-ban kapta a nevét, addig Pogának hívták. Így a történeti leírások Muhija, a középkori Muhi mezőváros (Muhi puszta) határterületére vonatkozik, mely jelentősen nagyobb volt mint a mai Muhi település közigazgatási határa. Így a Muhi-Lapis-Bába halom nem egyértelműen Muhi település közelében keresendő. Kalicznál a 23-as lelőhely Szakáld-Nagylaposdűlő, ahonnan egy kis füles bögre került elő. Egyértelműen nem tell, már a nevéből adódóan sem. A 23a-ként hozzá fűzött Temetőhalom viszont ezek szerint már Kalicz gondolatmenetében is összetartozott vele. A lelőhelyek irodalmi adatainál Kalicz Thalloczy Lajosnak a Századok 1878-ban és Szendrei Jánosnak és az Archaeológiai Értesítő 1883-ban megjelent írásaira hivatkozik. A két forrás egymásnak és a térképi adatoknak ellentmondó adatai azonban eléggé megnehezítették a dolgunkat. Dr. Thalloczy Lajos a Századokban arról ad hírt, hogy a Muhi csata kutatásába fogott Magyar Történeti Társulat Hadtörténeti Bizottsága 1878 nyarán több szóba jöhető dombot is megásatott a Muhi csata terét és halottait keresvén. Ennek során Kandra Kabos a Lapisdombon ásott, mely ásatást később báró Nyári Jenő folytatta, és megállapították, hogy itt egy réteges őstelep található. Ez idő alatt báró Nyári Albert a Puszta-szakáldi határhoz közelebb fekvő temetődombon ásott. Az itt előkerült leletek a szihalmi és a felsődobszai leletekhez hasonlítanak. A leírás beszámol egy másik ásatásról is a Nagycsécs közelében levő Testhalomnak nevezett magasan fekvő fennsíkon, melyet a Sajó áradása mindjobban ki-ki mosott és ahol szintén őstelepet találtak. Az Archaeológiai Értesítő 1883-as számában Szendrei János a Kandra féle ásatás helyéül a Lapis vagy Bala halmot jelöli meg. Innen csak egy ugrás a Béla halom elnevezés, melyből található is egy Sajóörs és Sajószöged határainak déli találkozásánál. A térkép rögtön két dombot is Béla halomként jelöl, de terepi szemlénk során egyiken sem találtunk régészeti leletanyagot. Az 1883-as ArchÉrt viszont utal az 1881-es Archért lapjaira, továbbá a Miskolcz című újság 1878. évi 69. és az 1879 évi 63. számára. Az 1881-es Archaeológiai értesítő a Bala vagy Lapis halom földrajzi helyzetét a Csüllő dombhoz viszonyítja (sz.n. 1880, IV-V). A Csüllő domb jól azonosítható, a középkori Szakáld településsel, melyet késő Puszta-Szakáldként is említenek helye ismert a térképen is. A Lapis vagy Béla halom 1000 ölnyire fekszik az adat szerint északra a Csüllő dombtól. Ez alapján a Lapis vagy Bába-Bala halom a mai Testhalom lehet. Egy 1771-es Muhi és Csüllő praediumok határát jelző térképen (jelzet: S_11_-_No._55, cím: Mappa regio coronalium praediorum Mohi et Csöllő inclyto regio coronali dominio Dios-győr ..., szerző: Milecz, Emericus) a Kerengő ér mellett látható mai Testhalom neve Laposhalom. Ez az elnevezés imétlődik meg egy Szakáld határát mutató 1805-ös keletkezésű (jelzet: TK1927, cím: Mappa partem coronalis praedii Muhi, regio coronali dominio Diós Györ comitatuique Borsod ingremiati a Josepho Novák exarendatam, repraesentans, szerző:szerző: Stephanus Domby) térképen is. Mindezek alapján a Muhi-Lapis-Bába vagy Bala halmot a mai Szakáld-Testhalommal azonosíthatjuk. Vagyis Kalicz 1968-as elterjedési térképe (Kalicz 1968, 115, Abb. 4) 25-ös lelőhelypontja teljesen rossz helyen van. Ebben megerősít minket Wagner János (későbbi nevén Szendrey János) az ásatáshoz legközelebbi dátumú híradása a Miskolcz című újság (1878. év 69. szám) lapjain: E szerint Kandra Kabos 1878 augusztus 19-én a bizottság megérkezése előtt nekilátott a Lapishalom ásatásának, mely a Szakáld melletti Muhi pusztán a Kerengő nevű nádas tó partján fekszik, nevei pedig „Lapis” „Béla” vagy „Testhalom”. Ezt az ásatást 21-én báró Nyáry Jenő vezetése mellett folytatták. Ugyanebben az időben báró Nyáry Albert a Csüllő dombon őskori urnatemető tárt fel, melyet a közlemény szintén őstelepnek titulál. Ez esetben tehát az őstelep megnevezés az őskori lelőhely szinonímája, nem a településé. Mindezek után még Muhi középkori mezőváros ásatásáról ad hírt az újságcikk. A mai EOV térképlapon dűlőnévként megvan a Nagylaposdűlő a Testhalomtól, alias Lapos/Lapis halomtól délre. Mivel a 23 és 23a lelőhelyek térképileg összetartoznak és helyük a dűlő alapján a Testhalom környékével azonosítható, az a véleméynünk, hogy a Kalicz Nándornál 23a-ként szereplő Szakáld-Temetőhalom és a 25-ösként szereplő Muhi-Lapis-(Bába) halom egy azon lelőhelyre vonatkoznak és ez a mai nevén a szakáldi Testhalom.   Noha az első feltételezésünk az, volt, hogy a szakáldi Testhalom a 24-es Nagycsécs Testhalommal lesz azonos, a névegyezés miatt, illetve hogy a lelőhely a két település közigazgatási határán fekszik, ez a logika nem igazolódott be. A Kalicznál levő leírás alapján ezt a lelőhelyet keletebbre a Sajó árterének magaspartján kell keresnünk. Helye máig ismeretlen. Nagyobb szerencsénk volt a 26-os Hejőbába-Magastető lelőhellyel a vasárnapi bejárás során. A Szakáld és Hejőbába határán fekvő halom tényleg nagyon markáns, weithin sichtbar, mint Kalicznál is olvasható. Alakja alapján tipikus kurgán. Felszínén lucernásban nagy mennyiségű díszítetlen kerámia volt gyűjthető, őskornál pontosabb besorolásunk egyelőre nem lehetséges. Vagy megtelepedtek a kurgánon a temetkezés után, vagy a kurgán halmát egy korábbi település kultúrrétegéből hordták fel. Ami biztos, hogy nem bronzkori lelőhely. Vagyis kiesik a keresendő bronzkori települések listájából. A Magastető neve egyébként a különféle térképi jelzetek alapján Csehhalom vagy Hegyeshalom is lehet. Így aztán már csak 2 bronzkori telep bújócskázik velünk.   Irodalom: Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Budapest: Akadémiai Kiadó 1968. Koós Judit: Ritka bronzkori kardísz a Herman Ottó Múzeumban. — Ein seltenes bronzezeitliches Armband im Museum Herman Ottó in Miskolc. HOMÉ X, (1971)  431–437. Hellebrandt Magdolna: Emőd-Istvánmajor. In RACZKY Pál–KOVÁCS Tibor–ANDERS Alexandra (szerk.): Utak a múltba — Paths into the Past. Budapest. 1979, 62–65. Hellebrandt Magdolna: Halomsíros temető csontvázas sírjai Emőd-Istvánmajorból. Előzetes értékelés. — Körpergräber aus dem Hügelgräber – Friedhof von Emőd-Istvánmajor. MΩMΩΣ III. Őskoros Kutatók III. Összejövetelének konferenciaköte- te. Halottkultusz és temetkezés. Szombathely– Bozsok, 2002. október 7–9. Szombathely. 2004,185–205. Szendrey János: Borosdmegye őstelepei Archaeológia Értesítő. III (1883) 109–137. Thallóczy Lajos A Magyar történelmi társulat hadtörténelmi Bizottságának jelentése. Századok 1878, 85–89. sz.n. Jelentés az Országos Régészeti és Embertani Társulat üléseiről. Archaeológiai értesítő. I. (1881) (III–XV) Wagner János: Az m. történelmi társulat bizttsága megyénkben. Miskolcz 1878 augusztus 29, 69. szám [post_title] => Bújócskázó bronzkori lelőhelyek [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => bujocskazo-bronzkori-lelohelyek [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-03-29 13:01:22 [post_modified_gmt] => 2017-03-29 13:01:22 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1132 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [2] => WP_Post Object ( [ID] => 1127 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-02-05 18:03:08 [post_date_gmt] => 2017-02-05 18:03:08 [post_content] => 2016 szeptemberében indítottuk útnak – elsősorban beiskolázási céllal – azt a kirándulássorozatot, melynek keretében megyei régészeti lelőhelyeket keresünk fel. A túrák során a résztvevők megismerkedhetnek a lelőhely kutatástörténetével, a korszakkal melyben keletkezett és a régészet mesterfogásaival. Bízunk benne, hogy a kirándulások során a jelenlevők érdeklődését felkelthetjük a helytörténeti értékek, a régészet és a történelem iránt. Az őszi félévben több korszakba sorolható megyei lelőhely felkeresése mellett a résztvevők tanulhattak kőpattintást, segítettek egy középkori vár geodéziai felmérésében, jártunk közösen a múzeum raktárában és kiállításain. A téli időszakban szünetel a szombati "szakkör" de a tavaszi újraindítást követően a kirándulások időpontjai elérhetőek lesznek a Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézetének honlapján és facebookoldalán, na meg a Bronzkóron is!   A kirándulásokról Kovács Olivér riportja az alábbi linken hallható:  http://muemlekem.hu/kozkincs-kereso/Aranykiallitas-Aranymonostor-epitenek-es-emlekeznek-Aquincumban-Miskolc:-lelohelysetak-217   [post_title] => Szombati régészeti barangolások Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében. [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => szombati-regeszeti-barangolasok-borsod-abauj-zemplen-megyeben [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-02-05 18:03:08 [post_modified_gmt] => 2017-02-05 18:03:08 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1127 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [3] => WP_Post Object ( [ID] => 1011 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-15 15:07:39 [post_date_gmt] => 2016-12-15 15:07:39 [post_content] =>

2017 szeptemberétől az új felsőoktatási törvénynek megfelelően új alapszak indul a hazai felsőoktatásban: ez az ÖNÁLLÓ RÉGÉSZET alapszak. A szakot a Miskolci Egyetem is indítja nappali és levelező munkarendű képzésben. A Miskolci Egyetemen 3 szakterület választható az alapszak képzési rendjében: ősrégészet, archeometria és roncsolásmentes régészet. A két utóbbit párként lehet választani az ősrégészet mellé, mely a Miskoci Egyetem képzési rendjében kötelező jellegű. Az egyetem adottságainak megfelelően egy erős természettudományos képzést indítunk, melyben az egyetem 4 kara vesz részt oktatókkal, laborokkal, gyakorlati helyekkel. Újból megnyílik a lehetőség, hogy aki ezen a területen dolgozik, de nincs papírja róla, vagy csak érdeklődő, levelező képzésben szerezzen diplomát. A Herman Ottó Múzeummal és a Kölni Egyetemmel kialakított szoros együttműködés és közös projektek, a kiemelkedően magas gyakorlati képzést is biztosítják. Miskolcon végzett hallgatóink 8 hazai múzeumban és külföldön is dolgoznak.

Az egytemen folyó aktuális munkákról és a jövőre induló képzésről bővebben: http://miskolci-bolcsesz.blog.hu/2016/12/09/mozgasban_az_ostorteneti_es_regeszeti_tanszek https://www.facebook.com/MEBTKTTI/ [post_title] => Régészet BA képzés 2017 szeptembertől a Miskolci Egyetemen [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => regeszet-ba-kepzes-2017-szeptembertol-a-miskolci-egyetemen [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 15:34:51 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 15:34:51 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1011 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [4] => WP_Post Object ( [ID] => 1020 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-10 16:09:13 [post_date_gmt] => 2016-12-10 16:09:13 [post_content] => A tiszapalkonyai ásatást felkereste Kovács Olivér a Gazdasági Rádió riportere, a Közkincs-kereső és a műemlékem. hu szerkesztője. Már a nyáron szeretett volna riportot készíteni a bronzkori kutatásokról, most pedig ezt összekapcsoltuk az ásatások bemutatásával. A hideg szélben és a meleg autóban rögzített beszélgetéseket a következő oldalon lehet meghallgatni: http://www.muemlekem.hu/kozkincs-kereso/Palosok-emleke-Balatonszemesen-szkitak-es-hunok-a-Tisza-mellett-miert-fontos-a-bronzkor-MNM:-regeszeti-adatbazis-209     [post_title] => Kovács Olivér riportja Tiszapalkonyáról és a bronzkori kutatásokról [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => kovacs-oliver-riportja-tiszapalkonyarol-es-a-bronzkori-kutatasokrol [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-01-02 08:22:58 [post_modified_gmt] => 2017-01-02 08:22:58 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1020 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [5] => WP_Post Object ( [ID] => 1033 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-07 23:31:09 [post_date_gmt] => 2016-12-07 23:31:09 [post_content] => A nap sztárja a 95-ös sír! Borítótállal, egy fél fazékkal, kis edénnyel, 2 orsógombbal, sok-sok bronzzal, köztük egy csónakfibulával. A képek magukért beszélnek!                   [post_title] => És kibontottuk az összes behozott tiszapalkonyai sírt [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => es-kibontottuk-az-osszes-behozott-tiszapalkonyai-sirt [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:40:59 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:40:59 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1033 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [6] => WP_Post Object ( [ID] => 1030 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-06 20:19:26 [post_date_gmt] => 2016-12-06 20:19:26 [post_content] => A mai nap befejeztük a 83-as sír bontásást. Az urna aljában a hamvak között összerozsdásodott vastűket és kést találtunk. A 88-as sír bontásáról szintén videót készítettünk. Ebben az urnában bronzkarperecek mellett üvegpasztagyöngyöket és egy húrfibulát találtunk (lásd a kiemelt képet). A bontásban szinte mindenki részt vett, annak függvényében, hogy kinek nem volt éppen órája. Jó csapat vagyunk! [embed width=600]https://youtu.be/PT8ykbLAE3U[/embed] [post_title] => Tiszapalkonya 2. bontási nap [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tiszapalkonya-2-bontasi-nap [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:29:08 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:29:08 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1030 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [7] => WP_Post Object ( [ID] => 1024 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-05 19:42:24 [post_date_gmt] => 2016-12-05 19:42:24 [post_content] => Megkezdődött a tiszapalkonyai sírok bontása. A mai nap a 70-es szórthamvas, a 80-as töredéket és  a 99 urnás sírt bontottuk ki. Elkezdtük a 83-as fedőtállal borított bikónikus urna bontását is. A 99-es urnasírról az alábbi videó készült. A bontást Bartus Zsolt, Szabó Imre és Balázs Bence Szilveszter végezte. [embed width=600]https://youtu.be/5VNGtKuJEso[/embed] A 83-as sír bontóteamje: Kovács Enikő, Bencze Alexa Anna és Farkas Ádám [post_title] => Megkezdődött a tiszapalkonyai sírok bontása. A 99-es urnasír bontási videója [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megkezdodott-a-tiszapalkonyai-sirok-bontasa-a-99-es-urnasir-bontasi-videoja [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:10:15 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:10:15 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1024 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [8] => WP_Post Object ( [ID] => 1017 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-01 15:39:40 [post_date_gmt] => 2016-12-01 15:39:40 [post_content] => Tiszapalkonya település nyugati határában a TVK – TIFO ipari komplexum Tiszaújváros Csóvafronti hidraulikai barrier kivitelezéséhez kapcsolódó megelőző feltáráson november 28 és 30 között a Miskolci Egyetem Régészeti Tanszéke is részt vett a Herman Ottó Múzeum ásatásán. A két intézmény együttműködési megállapodása alapján a tanszék besegített egy őskori és egy népvándorláskori temető feltárásában. Az ásatásvezető Tóth Krisztián. A zord körülményekre (-3C) való tekintettel az urnasírokat metszetre bontottuk, majd a lehetőségekhez képest nagy földlabdával in situ az egyetemre szállítottuk, ahol  a jövő héten kerülnek kibontásra. Az őskori temetőrészletet urnás, szórthamvas és csontvázas sírok alkotják. A csontvázas és szórthamvas sírok terepi bontása során a temetőrészletet a vaskorra datálhatjuk és azon belül a szkítákhoz köthetjük. A terepi munka alkalmával vettük észre, hogy a csapatot alkotó régészek és technikusok kivétel nélkül a Miskolci Egyetemen szerezték alapdiplomájukat, így noha az ásatás a Herman Ottó múzeum égisze alatt zajlott büszkén mondhatjuk, hogy a Miskolci Egyetem "tanásatása" is volt egyben. A képen balról jobbra haladva: Bartus Zsolt, Kovács Enikő és Szabó Imre jelenlegi régészhallgatók, Nagy Gergő, Pusztainé dr Fischl Klára és Tóth Krisztián MA régészek, Bakos Gábor BA régész, Mengyán Ákos  az ELTE MA hallgatója - tavaly még miskolci diák és Gregóczki Gergő BA régész. [post_title] => Tiszapalkonyai "tanszéki ásatás" [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tiszapalkonyai-tanszeki-asatas [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 16:06:39 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 16:06:39 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1017 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [9] => WP_Post Object ( [ID] => 1060 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-30 08:30:33 [post_date_gmt] => 2016-11-30 08:30:33 [post_content] => November 26-án Dobos Endre a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar kollégájának segítségével és Dobos András illetve Mengyán Ákos egyetemi hallgatókkal talajfúrásokat készítettünk a bogácsi lelőhelyen az októberben leírt 1989-es fúrásszelvények azonosítása és értelmezése céljából. A nap folyamán 7 fúrást sikerült mélyítenünk, melyekkel megpróbáltuk az 1989-es D fúrássor nyomvonalát követni illetve 2 további, régészetileg kérdéses helyen fúrtunk még. A fúrásokhoz Edelman fúrót használtunk, ami nem hozza fel bolygatatlanul a talajmintát. A fúrószár végén levő 30 cm-es mintákat egymás alá helyeztük tálcákba, így megkaptuk a fúrások helyének teljes rétegsorát. A mintákat mind talajtani, mind régészeti szempontból értékeltük. A fúrások helyét zöld pontok ábrázolják a terület légifelvételére vetített és nagyjából beazonosított helyű 1989-es fúrásokhoz képest. A területen az altalaj sárga homok, mely felett természetes rétegződésként vörös nyirok található, mely a lelőhelyen keleti irányban a talajerrózió miatt már nem fogható meg. Feltehetően ez a vörös nyirok képezi és színezi az árkok mellett mesterséges áthalmozásként jelentkező területet, amit számos lelőhely légifelvételén jól tudunk azonosítani. Vagyis a külső települési öv alatt az árokból kitermelt anyag található, mely a természetes rétegsor vöröses színű nyirok (agyag) anyaga. A 2. fúrásunkban, ami az árkon belüli dombon történt, ezt az anyagot találtuk 190 és 390 cm mélységben. Az 1. fúrást a felszínen jelenleg is látható árokban végeztük el. A külső árok mélysége a fúrások alapján 140 cm volt. A 3. és a 4. fúrásaink az egykori árok másodlagos betöltésrétegeiben történtek. Az 1989-es fúrásoknak megfelelően itt vastag, változatos, antropogén rétegsort találtunk a teljes fúrásmintában. A 3. fúrásunknál 285 cm mélyen értük el az altalajt, míg a 4-es mintánál 410 cm-nél abba kellett hagyni a fúrást, de még nem értük el az altalajt. Ebben a fúrásban 265 és 280 cm között, majd 290 és 295 cm között sárga, vékony padlószint jellegű réteget figyeltünk meg. Egy fúrásból nem lehet egyértelműen interpretálni, de akár in situ padlószint is lehetett, ami az ároktői megfigyeléseinkkel összevághat.     Az 5. és 6. fúrásainknál hasonló jelenséget tapasztaltunk. A felső humuszos szántott réteg alatt egységes, apró faszenes szürke lejtőhordalékanyag volt megfigyelhető, ami egy árok egységes betöltéseként értelmezhető. Az 5. fúrásnál 350 cm mélyen értük el az altalajt. A 6. fúrásnál ez nem volt lehetséges, mert a 130 cm mélységben jelentkező és váltakozóan fluffy és brittle rétegek jelentős vízmozgása nem tette lehetővé a 3 méternél mélyebb fúrásminták felszínre hozatalát. A 7. minta a terület centrumában teljesen megegyezett az 1989-es ásatások és fúrások eredményeivel, vagyis a felső humuszos réteg alatt bolygatatlan agyagot találtunk. Összességében tehát jól követhető az 1989-es fúrások eredménye. Új információként a külső árok mélysége, az antropogén hatásokat nem mutató altalaj kettős rétegzettsége: vörös nyirok és alatta sárga homok és egy  belső, egységes betöltődésű árok megléte jelentette az új eredményeket. E belső árok nyomvonala nem rekonstruálható pontosan, de valószínűleg ez látható a légifelvételen szürke sávként. Párhuzamosan haladhatott a külső, a felszínen ma is látható árokkal és ők képezték a lelőhely fiatalabb korszakának kettős árokrendszerét. Míg az idősebb periódus 4 méter mély árka – ami az 1989-es fúrásokból kirajzolt metszeteken jól követhető – e fiatalabb periódusban betöltődött. A belső terület "üres" voltára továbbra sem kaptunk magyarázatot. Óriási élmény volt olyan kollégával együtt dolgozni, aki nemcsak saját szakterületének adatait adja át, hanem hajlandó együtt gondolkodni a régésszel és segít értelmezni a kapott eredményeket több szempont alapján. A fúrások leírását lásd az alábbi fájlokban: 1_furas 2_furas 3_furas 4_furas 5_furas 6_furas 7_furas   [post_title] => Rétegtisztázó fúrások Bogácson: 2016 nov 26 [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => retegtisztazo-furasok-bogacson-2016-nov-26 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 09:12:07 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 09:12:07 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1060 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [10] => WP_Post Object ( [ID] => 1097 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-27 10:45:16 [post_date_gmt] => 2016-11-27 10:45:16 [post_content] => Mivel az idei ásatási szezon után közel 4 méter magas metszetfalat hagytunk az ásatás helyszínén, a balesetveszély és a metszetfal védelme miatt is fontos volt támfallal védeni azt. A Herman Ottó Múzeum munkatársai Szabó István, Szabó László és Pálffy Tibor munkáját dicséri a remekbeszabott építmény! És hogyan bontjuk le jövőre? [post_title] => Megépült a támfal Borsodivánkán [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megepult-a-tamfal-borsodivankan [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:03:14 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:03:14 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1097 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [11] => WP_Post Object ( [ID] => 1116 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-02 12:54:57 [post_date_gmt] => 2016-11-02 12:54:57 [post_content] => Kattints a linkre, dőlj hátra és máris úgy érzed, mintha kint lennél az ásatáson: http://bit.ly/2e4KJc9 [post_title] => Már 3D-ben is tanulmányozható a borosdivánkai metszetfal [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => mar-3d-ben-is-tanulmanyozhato-a-borosdivankai-metszetfal [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-01-03 09:15:00 [post_modified_gmt] => 2017-01-03 09:15:00 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1116 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [12] => WP_Post Object ( [ID] => 1047 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-10-10 06:00:31 [post_date_gmt] => 2016-10-10 06:00:31 [post_content] => A bogácsi 1988-89-es ásatások során számos olyan kutatás történt ami viszonylag egyedülálló volt akkoriban a magyar régészetben. 1989 tavaszán a kutatható területeken geofizikai (mágneses ellenállásmérés) felmérés és szisztematikus rendszerű talajfúrások is történtek. A fúrásokat Varga András a szegedi múzeum munkatársa készítette olyan saját fejlesztésű fúróval, mely zavartalanul hozta fel a fúrásmintát. A kutatások során 52 fúrást mélyített 5x5 méteres négyzetháló mentén. A fúrások eredményeiről színezett rétegrekonstrukciós rajzot készített, mely nagyban hozzájárul a lelőhely szerkezetének rekonstruálásához. A fúrások helye lokális koordinátarendszerben lett rögzítve, mely ma már nem állítható vissza, így a fúrások alapján készült metszetrajzok – Varga András idén őszi terepi szemléje és emlékei alapján – csak bizonyos pontatlansággal (+- 10 m) vetíthetők rá a terület légifényképére (lásd a kiemelt képet). A metszetrajzok alapján jól látszik, hogy a felszínen ma is jól követhető árok területén 1989-ben nem történtek fúrások.     Ettől keletre azonban a lelőhely teljes kiterjedésében készült egy keresztmetszet. Majd a metszettől észkara 3 vonalban párhuzamosan és D-re merőlegesen készültek még fúrássorozatok. A fúrásadatok alapján a település központjában – ahol a belső, többrétegű településmagot vártuk az eddigi lelőhelyek vizsgálatai alapján – egy 50-70 cm vastag szántott, humusztakaró után, bolygatatlan, egységes talajszerkezet mutatkozott. Vagyis a lelőhely központi része nemhogy nem többrétegű, hanem egyáltalán nem utal antropogén hatásra. E terület körül egy vastag – helyenként 4 méteres –, de negatív irányú rétegsor található. Ezeket a rétegeket kétféleképp értelmezhetjük. Mindenképp azt kell feltételeznünk, hogy itt egykor mély árok kerítette a központi részt, melynek nyoma a felszínen ma már nem látható, vagyis nem egyezik meg a mai árok vonalával. Az egykori árok betöltését képező rétegek kétféleképp keletkezhettek. Mivel a terület nyugat-keleti irányban erős lejtő, az árok vonala betöltődhetett természetes úton az árok mellett levő antropogén rétegek áthalmozódásával, vagy az ároktői településhez hasonlóan a település egy későbbi használati periódusában az árkot feltöltik és lakóterületként használják. E rétegek megsüllyedése is eredményezhette a fúrások alapján készült metszetrajzok összetett rétegszerkezetét. A fúrások tehát egyértelműen bizonyították a központi rész körüli a mai árok vonalától eltérő és annál valószínűleg idősebb árok meglétét. Az árok feltöltődésének természetes vagy mesterséges volta kérdéses, mindkét magyarázat mellett és ellen is szólnak érvek. Ami párhuzam nélküli az a belső terület rétegsor nélküli struktúrája. Ezt tapasztalták az ásatók is az 1988-as feltárások során, amikor több szelvényük teljesen üresnek bizonyult, egyesek sarkában pedig megfogták a már betöltött árok rétegeit. Az "üres" térrész közepén egy földbe mélyített objektumot bontottak ki, melynek értelmezése mind a mai napig várat magára. Felmerül a lehetőség, hogy az erózió a teljes központi rétegsort lepusztította, de az ásatási szelvények teljes leletmentessége megkérdőjelezi ezt a magyarázatot. A pécskai település új amerikai-román ásatásai szintén egy üres területet mutattak ki a tell központi részén és hasonló látható a szakáldi geofizikai felmérésen is, bár ez utóbbit inkább a lelőhely ezen részének erőteljes pusztulásával magyarázhatjuk. A jelenség egyedi és mindenképp további vizsgálatra szorul, amit a terület többszöri bolygatása és jelenlegi  állapota nem könnyít meg. A lelőhelyen elvégzett geofizikai felmérés nem segített a kérdések megválaszolásában. Az 1989-es talajfúrások hitelesítésére új fúrássorozatot tervezünk, mely esetleg közelebb vihet minket a lelőhely belső szerkezetének megismeréséhez. [post_title] => 1989-es fúrásminták Bogács-Pazsagpusztáról [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => 1989-es-furasmintak-bogacs-pazsagpustarol [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-01-02 12:57:36 [post_modified_gmt] => 2017-01-02 12:57:36 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1047 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [13] => WP_Post Object ( [ID] => 1104 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-09-23 11:43:41 [post_date_gmt] => 2016-09-23 11:43:41 [post_content] => A Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézetének Régészeti és Őstörténeti Tanszéke régészeti szakkört szervez Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolai tanulók részére. A szakkör nem titkolt célja, hogy a múltunk és kultúránk iránt érdeklődő középiskolai generációt megismertessük a régészet, mint ismeretforrás és tudományos szakma, módszereivel, és régiónk régészeti leletanyagával. A szakkör tervezett időpontja szombat délelőttökre esik, mivel több intézmény – és nem csak miskolci – diákjait szeretnénk bevonni. A szakköri foglalkozások során felkeressük a környék fontos régészeti lelőhelyeit, ahol azok kutatásával, leleteivel és környezetével ismerkednek meg. Egyes esetekben felszíni, roncsolásmentes régészeti kutatásokban (geofizika, távirányított légifényképezés, felszíni leletgyűjtés, térképezés, talajmintavételezés) is részt vehetnek. Meglátogatjuk a környék régészeti kiállításait, bemutatóhelyeit, mindezt kirándulásokkal, kötetlen beszélgetésekkel egybekötve. A foglalkozásokat a Miskolci Egyetem oktatói, a Herman Ottó múzeum kutató kollégái és egyes esetekben meghívott kollégák tartják majd, magas színvonalon. A magyar felsőoktatás új rendje szerint a régészet önálló alapszak lesz a 2017-2018-es tanévtől, az eddigi történelem-régészet alapszak pedig megszűnik. 2017 elején tehát a felvételi jelentkezések során már csak ezt a képzési formát lehet választani. A tervezett szakkör népszerűsíteni szeretné a régészetet azon diákok körében, akik humán tudományok irányába tervezik továbbtanulásukat, mivel a régészet alapfokú (BA) végzettséggel múzeumokban régész-technikusi állás betöltése lehetséges. A folyamatosan jelen lévő földmunkával járó beruházások során tömérdek régészeti lelőhely leletanyagának megmentéséhez elengedhetetlen a régész-technikusok munkája. Ezért a régészet alapszak az egyetlen bölcsészettudományi szak, amely munkavégzésre alkalmas diplomát ad már a 3 éves képzés elvégzése után. Azok a diákok, akik önálló régészeti karriert szeretnének építeni, MA képzést kell végezniük, amelyből PhD képzésre tudnak tovább menni a doktori fokozat megszerzésére. A Miskolci Egyetem az új képzési rendszerben egyelőre a BA alapszak indul 3 szakiránnyal: őskori régészetet, archeometria és roncsolásmentes régészet. Ezek közül az archeometria kurzusspektruma egyedülálló és a legteljesebb a magyarországi régészet képzésben. Részben e képzés egyik előkészítő rendezvénye a szakkör. A szakkör látogatása ingyenes, a tervezett régészeti túrák során felmerülő utazási költségeket kell csak a diákoknak állni. Az időpontokról, találkozási helyekről érdeklődni Pusztainé dr Fischl Kláránál lehet a fklari@gmail.com emailcímen vagy a 06/20-3744599-es telefonszámon. [post_title] => Régész szakkör középiskolásoknak [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => regesz-szakkor-kozepiskolasoknak [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:49:42 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:49:42 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1104 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [14] => WP_Post Object ( [ID] => 1091 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-09-02 10:15:18 [post_date_gmt] => 2016-09-02 10:15:18 [post_content] => A 2015-ös és a 2016-os záróképpel szeretném szemléltetni az idei haladást. A szelvény teljes hosszában (5 méter) elértük a legalsó épített réteg alatti, még antropogén hatásokat mutató, de egységes, talajtanilag talán nem helyesen de általunk "őshumusznak" nevezett, szervesanyagban igen gazdag, sötét réteget. Ezen a szinten a szelvény szélessége 1,5–2 méter között mozog. A szelvény felében lebontottuk a rétegeket az altalajig. A leletanyag a teljes rétegsorban későfüzesabonyi sajátosságokat mutat. Egy bordából rátett díszű, klasszikus hatvani töredéket találtunk az "őshumusz" felszínén. A tavalyi ásatási szórványanyagban és a nagy gödör betöltésében több rézkori töredéket is sikerült azonosítani, így a területen rézkori jelenléttel is lehet számolni, de a rézkorhoz sorolható kultúrréteget eddig nem sikerült elkülöníteni. 2015 zárókép: 2016 zárókép:   [post_title] => Befejeződött az idei ásatási évad Borsodivánka-Nagyhalmon [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => befejezodott-az-idei-asatasi-evad-borsodivanka-nagyhalmon [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 10:29:38 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 10:29:38 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1091 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) ) [post_count] => 15 [current_post] => -1 [in_the_loop] => [post] => WP_Post Object ( [ID] => 1142 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-04-25 08:11:21 [post_date_gmt] => 2017-04-25 08:11:21 [post_content] => A vattai Testhalom geofizikai felmérése még sehol nem közölt, azonban a Civertán bt. kunhalmos fotósorozatában igen jó talajjeles fényképet találhatunk a lelőhelyről, melyen látszik a  megszokott szerkezet, a központi mag körül azonban a kerek árok vonalával némiképp egyezést mutatva egy négyszögletes struktúra is látható.         Ennek megfejtését egészen tegnapig nem találtuk, bár feltételezhető volt egy újkori jelenség, de adattal nem rendelkeztünk róla. A Mapire oldalán a katonai felmérések mellett egy 19. századi kataszteri térképeket egyesítő oldal egy 1869–1887-es dátumú térképállomány is lehívható. E két térképen a vattai bronzkori halom helyén egy szögletes struktúra van ábrázolva, az 1889-es térképen a vonalak felett árok felirattal. Az itt közölt kivágatok persze — hogy a négyszög látható legyen — nem bizonyítják a halommal való pontos egybeesést, de mindenki rákereshet neten, ha nekem nem hisz. A Mapire ugyanis bármikor alákapcsolja a térképei alá a Googleearth felvételeket és a térképek átlátszóvá tehetők, így a pontos hely azonnal látható.         Vagyis megoldódott a rejtély. Nem használtak a bronzkorban szögletes árkot, de a 19. században a kerek árok feltöltődött, de még a felszínen látszó mélyedésébe egy szögletes árkot ástak. A funkció még nem ismert, mivel a szomszédos hasonlóan négyzetes vonallal kerített tanyaudvarokhoz képest a mi négyzetünkben nincsenek épületek jelölve. Hála égnek!   [post_title] => Kör-kör-négyzet — mi van veled Vatta? [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => kor-kor-negyzet-mi-van-veled-vatta [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-04-25 08:13:34 [post_modified_gmt] => 2017-04-25 08:13:34 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1142 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [comment_count] => 0 [current_comment] => -1 [found_posts] => 152 [max_num_pages] => 11 [max_num_comment_pages] => 0 [is_single] => [is_preview] => [is_page] => [is_archive] => [is_date] => [is_year] => [is_month] => [is_day] => [is_time] => [is_author] => [is_category] => [is_tag] => [is_tax] => [is_search] => [is_feed] => [is_comment_feed] => [is_trackback] => [is_home] => 1 [is_404] => [is_embed] => [is_paged] => 1 [is_admin] => [is_attachment] => [is_singular] => [is_robots] => [is_posts_page] => [is_post_type_archive] => [query_vars_hash:WP_Query:private] => c625bfee840eed23490e7b7e43a750fc [query_vars_changed:WP_Query:private] => 1 [thumbnails_cached] => [stopwords:WP_Query:private] => [compat_fields:WP_Query:private] => Array ( [0] => query_vars_hash [1] => query_vars_changed ) [compat_methods:WP_Query:private] => Array ( [0] => init_query_flags [1] => parse_tax_query ) [allow_query_attachment_by_filename:protected] => )