Bronz-kór

WP_Query Object ( [query] => Array ( [paged] => 6 ) [query_vars] => Array ( [paged] => 6 [error] => [m] => [p] => 0 [post_parent] => [subpost] => [subpost_id] => [attachment] => [attachment_id] => 0 [name] => [pagename] => [page_id] => 0 [second] => [minute] => [hour] => [day] => 0 [monthnum] => 0 [year] => 0 [w] => 0 [category_name] => [tag] => [cat] => [tag_id] => [author] => [author_name] => [feed] => [tb] => [meta_key] => [meta_value] => [preview] => [s] => [sentence] => [title] => [fields] => [menu_order] => [embed] => [category__in] => Array ( ) [category__not_in] => Array ( ) [category__and] => Array ( ) [post__in] => Array ( ) [post__not_in] => Array ( ) [post_name__in] => Array ( ) [tag__in] => Array ( ) [tag__not_in] => Array ( ) [tag__and] => Array ( ) [tag_slug__in] => Array ( ) [tag_slug__and] => Array ( ) [post_parent__in] => Array ( ) [post_parent__not_in] => Array ( ) [author__in] => Array ( ) [author__not_in] => Array ( ) [suppress_filters] => [ignore_sticky_posts] => [cache_results] => 1 [update_post_term_cache] => 1 [lazy_load_term_meta] => 1 [update_post_meta_cache] => 1 [post_type] => [posts_per_page] => 15 [nopaging] => [comments_per_page] => 50 [no_found_rows] => [order] => DESC ) [tax_query] => WP_Tax_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => AND [table_aliases:protected] => Array ( ) [queried_terms] => Array ( ) [primary_table] => wp_posts [primary_id_column] => ID ) [meta_query] => WP_Meta_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => [meta_table] => [meta_id_column] => [primary_table] => [primary_id_column] => [table_aliases:protected] => Array ( ) [clauses:protected] => Array ( ) [has_or_relation:protected] => ) [date_query] => [queried_object] => [queried_object_id] => [request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 75, 15 [posts] => Array ( [0] => WP_Post Object ( [ID] => 1340 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-12-05 19:13:40 [post_date_gmt] => 2017-12-05 19:13:40 [post_content] =>   Ha valamit össze lehet keverni akkor az a Kassától DK-re levő Valaliky/Kassamindszent településen és tőle délre levő, de ma már egybeépült Geča/Hernádgecse és Čaňa/Hernádcsány településeken előkerült bronzkori lelőhelyek sora. (Először mindig a mai hovatartozás szerinti szlovák név olvasható, utána / jellel a magyar név). A magyar szakirodalomban füzesabonyi kultúrának nevezett anyagi műveltséget (klasszikus értelemben vett régészeti kultúrát) a szlovák irodalom otomani kultúrnak nevezi. A bejegyzésben kettős nevezéktant használok. A keveredésnek több oka is van: – A magyar Kassamindszent 1961-ig szlovákul Všechsvätych volt. 1961-ben azonban egyesítettek korábbi négy települést: Bernatovce/Bernátfalva; Buzice/Búzafalva, Všechsvätých/Kassamindszent és Košťany/Csontosfalva, melyek ez után már a Valaliky/Kassamindszent nevet viselték. – Ezzel az összetett településsel egybeépült mára a tőle délre fekvő Geča/Hernádgecse és a még attól is délre fekvő Čaňa/Hernádcsány. Településtáblák jelzik ugyan a különbséget, de az egész terület egybefüggő lakott övezet. – Jan Pástor a lelőhelyek kutatója egy-egy lelőhelyet több helyen is publikált, néha több lelőhelyet egyazon dolgozatban, ami megbonyolítja az ügyet, de azért kibogozható. – Pástor a buzicei (búzafalvi, ma Valaliky/Kassamindszent északi része) és a Valaliky-Geča/Kassamindszent-Hernádgecse határán fekvő lelőhelyeket jelöli ugyan térképein, de azokat csak 1986-ban Darius Gašaj publikálta, így a térképmellékletes dolgozatokban hiába keressük az összes adatot. – Az alábbi táblázatban 4. pont alatt tárgyalt nagyobb temető – ami Valaliky/Kassamindszent és Geča/Hernádgecse határán fekszik – 5 eltérő említés alatt található meg az irodalomban és csak a szlovák szövegek összevetésével derül ki, hogy azonos lelőhelyről van szó.  

	település	dűlőnév/pontos hely	temető/telep	irodalom	topi szám	periódus
1,	Valaliky-Buzice	Záhrada J. Sviatku, dom. c. 13	5 sír	Gašaj 1986	79/9	Otomani/ Füzesabony
2,	Valaliky-Vsechsvätych,	Farské zeme	54 sír	Pástor 1962b, Pástor 1978	79/14	Košťany
3,	Valaliky-Kostany	„u Krizá”	18 sír	Pástor 1962a; 1962b	79/10	Košťany
4a,	a, Valaliky-Košťany	1957	2 sír	Gašaj 1986		Otomani/ Füzesabony
4b	Valaliky-Vsechsvätych	Zahrada S. Drotára, dom c. III/102 — 1963-68	4 sír	publikálatlan Gašaj utal rá 1986, 192	79/15
4c	Valaliky-Košťany	—1979	1 sír	Gašaj 1986		Otomani/ Füzesabony
4d	Valaliky-Geča	dom čislo 1 –1977	1 sír – 1 korsó V. Vargától	Budinský-Krička 1978	28/1	Otomani/ Füzesabony
4e	Valaliky-Košťany? – Geča	IV-74, J. Sajka házánál		Gašaj utal rá 1986, 192
5,	Valaliky-Vsechsvätych	na dvore miestnej školy/ az iskola udvarán	település	Béreš-Lamiová-Schmiedlová-Olexa 1995, 34		Otomani/ Füzesabony
6,	Čana	Hegyecske	162 sír	Pástor 1976, Pástor 1978	22/2	Košťany

  1, J. Sviatka 13. számú házának építésekor 5 sír került elő, melyeket J. Pástor 1957-ben leletmentett: 2, 1961-62-ben J. Pástor 54 sírt tárt fel 3, J. Pástor ásatása 1960-ban. 4, Gašaj 1986 leírása alapján két családi ház telkén találhatók azok a sírok a Kassa-Hernádcsány út mellett Valaliky/Kassamindszent és Geča/Hernádgecse közigazgatási határán, melyeket a dolgozatban publikált (4a és 4c). Az itt feltárt sírok egy nagyobb temető részét képezik. Az első sírokat J. Pástor leletmentette 1957-ben (4a). 1963 és 1968 között szintén J. Pástor S. Drotára telkén újabb sírokat tárt fel (4b), ezekről azonban továbbit nem tudunk. Az 1979-es sír (4c) egy ház kertjében került elő, ennek leletanyagát 1981-ben adta át B. Kudrnáčová a keletszlovákiai múzeumnak. 1977-ben Budinský-Krička Geča/Hernádgecse területén újabb sírból származó bögrét adatolt (4d). További területként említi Gašaj J. Sajka, IV-74 számú házát (4e) ahol építkezéskor kerültek elő leletek. A kassai topográfiakötet csak a Budinský-Krička féle lelőhelyet említi, noha 5 évvel a Gašaj publikáció után került kiadásra. Az adatok összevetése alapján így a 4d és 4e területről nem eldönthető, hogy azonosak-e vagy valójában két különböző telekről van szó. Abból a szempontból talán nem is lényeges, hogy úgy tűnik itt valójában egy nagyobb temető sírjait bolygatják meg folyamatosan az építkezésekkel. A telkek azonosítása a temető nagyságának megbecsülése miatt lehet fontos. Erre Gašaj is utal, amikor azt írja, hogy az adatok alapján a temető egészen Geča/Hernádgecse közepéig terjedhet. A két Gašaj által közölt sír anyaga:   A Budinský-Krička féle bögre: 5, A helyi iskola udvarán otomani/füzesabonyi kultúra településére utaló kerámia került elő. A rövid beszámoló alapján a lelőhely egy „dűlőben” van az egyik Valaliky/Kassamindszenti temetővel (felteheteően a 2-essel), de korszakban jóval fiatalabb annál. 6, J. Pástor 1974-es ásatása. Vagyis J. Pástor a bronzkor eleji temetkezéseket publikálta, az otomani sírokat pedig D. Dašaj foglalta össze. A két otomani/füzesbonyi temetkezési hely között nagyjából félúton van a települési gödörként publikált iskolaudvar. A következő lépés a helyszíni azonosítás, és remélhetőleg a településről pontosabb információ gyűjtése. Érthető volt? Ja, mindez térképen!     Irodalom: Béreš/Lamiová-Schmiedlová/Olexa 1995 - J. Béreš / M. Lamiová-Schmiedlová / L. Olexa: Prieskumy v okresoch Košice-mesto a Košice-vidiek. AVANS v roku 1993, 1995, 33-35. Budinský-Krička 1978 - V. Budinský-Krička: Archeologické prieskumy na východnom Slovensku. AVANS v roku 1977, 1978, 39-56. Gašaj 1986 - D. Gašaj: Hrobové nálezy otomanskej kultúry vo Valalikoch. Historica Carpatica 17, 1986, 191-202 Pástor 1962a - J. Pástor: Pohrebisko zo staršej doby bronzovej v Košťanoch. Študijné zvesti AÚ SAV 9, 1962, 63-80. Pástor 1962a -J. Pástor: Pohrebiská u počiatkov doby bronzovej na východnom Slovensku. Nové Obzory 4, 1962b, 37–51. Pástor 1976 - J. Pástor: Pohrebisko zo staršej doby bronzovej v Čani. Historica Carpatica 7, 1976, 225-266. Pástor 1978 - J. Pástor: Čaňa a Valaliky - pohrebiská zo staršej doby bronzovej. Košice 1978.   [post_title] => Kassai medence lelőhelyei 1: Valaliky-Vsechsvätych/Kassamindszent és minden amit ki lehet deríteni róla [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => kassai-medence-lelohelyei-1-valaliky-vsechsvatych-kassamindszent-es-minden-amit-ki-lehet-deriteni-rola [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2018-01-28 15:23:55 [post_modified_gmt] => 2018-01-28 15:23:55 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1340 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Kassai medence lelőhelyei 1: Valaliky-Vsechsvätych/Kassamindszent és minden amit ki lehet deríteni róla[:en]Sites in the Košice Basin 1: Valaliky-Vsechsvätych/Kassamindszent [:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 [en] => 1 ) ) [1] => WP_Post Object ( [ID] => 1176 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-11-15 18:30:43 [post_date_gmt] => 2017-11-15 18:30:43 [post_content] => A Miskolci Egyetem főépületének aulájában nyílt kiállítás a Régészeti tanszék tanásatásának leleteiből. A kiállítás egyrészt be kívánta mutatni a bölcsészkar épületébe ritkán betévedőknek az ottani munka egy szeletét, másrészt az egyetemi nyílt nap egyik standjaként is funkcionált, harmadrészt a végzős BA-s régészhallgatók régészeti múzeológia vizsgafeladata is volt. A restautálatlan és többnyire még mostalan anyagból jobbára kisméretű tárgyakat és töredékeket tudtunk a vitrinekbe tenni, így a figyelemfelkeltés eszköze egy lerobbant hűtőszekrény volt, melynek oldalára mint a bevásárlólisták, emlékeztetők és néhány emlékfénykép voltak kitéve a fontosabb információk. A kiállításról az egyetemi újság is közölt cikket, ezt láthatjuk alább. (kattints a következő mondatra) Régészeti kiállítás - MEgazin novemberi szám A készítés képei a galériában vannak. [ngg_images source="galleries" container_ids="11" display_type="photocrati-nextgen_basic_thumbnails" override_thumbnail_settings="0" thumbnail_width="120" thumbnail_height="90" thumbnail_crop="1" images_per_page="20" number_of_columns="0" ajax_pagination="0" show_all_in_lightbox="0" use_imagebrowser_effect="0" show_slideshow_link="0" slideshow_link_text="[Show slideshow]" order_by="sortorder" order_direction="ASC" returns="included" maximum_entity_count="500"] [post_title] => Kiállítás a Miskolci Egyetemen a borsodivánkai ásatás anyagából [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => kiallitas-a-miskolci-egyetemen-a-borsodivankai-asatas-anyagabol [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2018-01-07 18:53:49 [post_modified_gmt] => 2018-01-07 18:53:49 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1176 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [2] => WP_Post Object ( [ID] => 1332 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-10-20 18:28:48 [post_date_gmt] => 2017-10-20 18:28:48 [post_content] => Folynak az M30-as autópálya Miskolc-Kassa közötti szakaszához kapcsolódó próbafeltárások a Hernád völgyében. A tervezett pálya átmegy a Kalicz Nándortól ismert Méra-Földvár (Kalicz 1968, 117) lelőhelyen. Kalicz Nándor a helyszínen a hatvani leletanyag mellett füzesabonyit is gyűjtött. De nemcsak a bronzkoriaknak tetszik a lelőhely, a pályamérnökség pihenőt tervez ide, vagyis a bronzkori település teljes területe feltárásra kerül az elkövetkező időszakban. Nem csoda, ha megnézzük a napfelkeltét erről a helyről! A próbafeltárás során több korszak leletanyag előkerült e területről. A megelőző műszeres kutatás pedig egy körárokkal övezett területet mutatott ki, ami nem meglepő a korszak ismeretében. A körárok vonala meglepő módon nem a terepadottságokhoz igazodik, ennek okát talán a teljes felületű feltárás majd megmondja. Ez alkalommal egy a napokban itt előkerült érdekes leletről szeretnék röviden beszámolni. Október 18-án az S28-as gödörből egy érdekes mintájú és formájú bögre alsó töredéke került elő. A forma és a minta jól illik a nagyrévi kultúra körébe, mely a hatvani kultúra déli szomszédja volt a korai bronzkor utolsó szakaszában. Így nem meglepő az edény itteni felbukkanása. Az edény oldalán körbefutó bekarcolt mintakincs szintén nem idegen a nagyrévi kultúrától. A bekarcolt minták nagy része jelentéssel bíró képi elem, megfejtésükre, értelmezésükre már számos kísérlet történt (Schreiber 1984, Keszi 2015, Vicze 2009). Sok edényen csak különálló motívumokat találunk, a fenti publikációk egy része pedig a teljes eseménysorokat elmesélő jel-csoportokra koncentrál. Az itt bemutatott edényen két motívum fut körbe. A teljesen lapos alj felett egy ún. futókutya vagy meanderminta fut körbe. Felette pedig bekarcolt svasztikamotívumok láthatók egy speciális visszafelé hajló + karral. A svasztika általános motívum, legtöbbször napszimbólumként értelmezik. Tudományos megalapozottság nélkül első ránézésre az edény alján a víz, felette pedig az égbolt a nappal látható. Ha lenézünk Méra-Orkhegyről a Hernád völgytalpába ezt a két elemet látták a bronzkorban és fogjuk látni az autópálya pihenőjéből is. Tudom, hogy a magyarázat erőltetett, hiszen az importedényekről azt feltételezzük, hogy saját területükön készültek és legtöbbször csomagolóanyagként érkeztek a megtalálás helyére. De ennek az edénynek az alapos elemzése valószínűleg beírja magát egyszer a bronzkori szakirodalomba. És, hogy hogyan jönnek ide az orkok? Hiszen ők kimondottan tartózkodtak a napfénytől! Szóval van itt még megfejtenivaló!         Irodalom: Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordostungarns. Bp. 1968 Keszi Tamás: Pont, pont, vesszőcske – Hova lett a fejecske? Magyar Régészet 2015 tél Schreiber Rózsa : Szimbólikus ábrázolások korabronzkori edényeken. — Symbolische Darstellungen an frühbronzezeitlichen Gefässen. Arch. Ért. 111, (1984) 3-28. Vicze, Magdolna: Nagyrév symbolism revisited: Three decorated vessels from Százhalombatta and Dunaújváros. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XIX (2009), 309–318, Fig. 3 [post_title] => Méra-Orkhegy. Gondoltad volna, hogy nálunk is léteztek? [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => mera-orkhegy-gondoltad-volna-hogy-nalunk-is-leteztek [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2018-01-17 19:12:24 [post_modified_gmt] => 2018-01-17 19:12:24 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1332 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [3] => WP_Post Object ( [ID] => 1329 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-09-07 20:26:28 [post_date_gmt] => 2017-09-07 20:26:28 [post_content] => Büszkén tudatom a blogot olvasókkal, hogy új szintre emelkedett a füzesabonyi kultúra kutatása. Szeptember elsejétől a Szlovák Köztársaság kutatói ösztöndíjasa lehetek, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársaként. A projekt célja a szlovákiai füzesabonyi/OFK települések helyének pontos lokalizálása, topográfiai kutatások, roncsolásmentes felmérések és az adatok adatbázisba illetve rendszerbe foglalása. Az adatgyűjtés már 2015-ben megkezdődött egy Humboldt ösztöndíj keretében, de a lelőhelyek pontos földrajzi elhelyezése a szakirodalom alapján a legtöbb esetben nem lehetséges. A projekt megvalósulása kiváló példája lehet egy határon átnyúló régészeti egység kapcsán közös nemzetközi gondolat és adatcserére. Nagyon örülök a lehetőségnek, és ezen oldalakon is hírt fogok adni az eredményekről. Nyilván mint minden kutatónak, nekem is van prekoncepcióm, kiindulási kutatási tézisem a lelőhelyekkel kapcsolatban. Azt remélem — és egyes irodalmi adatok alá tűnnek ezt támasztani — hogy a Dél-Borsod és a magyarországi Hernád-szakasz területén kimutatott sűrű településhálózat detektálható lesz a szlovákiai területen is, illetve, hogy az elmúlt években a saját kutatások során megfigyelt kompozit településhálózatra is találok adatokat. Álljon most itt a beadott pályázat szövege angolul: Title of the research Project: Bronze Age Settlement System of the Otomani-Füzesabony Ceramic Style across borders. A comparative study of Bronze Age societies in the Hernád Valley and beyond Keywords: Bronze Age, Otomani-Füzesabony Ceramic Style, Settlement system, social history, distance connections Research proposal Motivation and previous works Since the early 2000s my research interest is the Bronze Age of the Hernád Valley, Upper Tisa Region, Borsod Plain and the foothill zone of the Bükk Mountains, the distribution area of the so-called Otomani-Füzesabony Culture or Ceramic Style (OFK henceforth). This Bronze Age ceramic style and the communities using it inhabited a vast area from Little Poland to the Körös Valley in Hungary. Polish, Slovakian, Hungarian and Romanian colleges are involved in the research of this material culture. Researchers of these four nations are reliant upon each other when it comes to this matter. Hungarian and Romanian tell sites were examined first, but a lot of them is still unpublished. Most of the large Slovakian settlements were investigated in the middle third of the 20^th century, and they are well known in the literature. Recently, Polish sites are now in the focus of the interest, but we don’t have a comprehensive/interstate work about this period. This will be a common project for researchers from Central and East-Europe. I started my work with publishing the material of an OFK site in Ároktő-Dongóhalom, a tell settlement near the Tisa River (P. Fischl 2006) and collecting data about the Hungarian sites from this period in a GIS database  (P. Fischl 2008). In 2008–2009 I have been awarded a Humboldt research fellowship in Heidelberg with the title: „Die Beziehung der Siedlungsstruktur und der gesellschaftlichen Einordnung in der Früh- und Mittelbronzezeit des Karpatenbeckens (RBA0–A2)”. From 2012, I’m one of the leader researchers of the BORBAS (Borsod Plain Bronze Age Settlements) Project, carried out in cooperation with the University in Miskolc, the Ottó Herman Museum of Miskolc and the University of Köln (Fischl-Kienlin 2013; Fischl et al 2014; Fischl–Kienlin–Tugya 2015; Fischl-Kielin 2015). The aim of this project is to explore the inner structure of these Bronze Age sites. In micro-level, to establish the location and the structure of households, to establish if there are settlement parts with specialised function, and to compare the architecture and activity patterns of the various parts of these sites. On the macro-level, an attempt is made to define the factors that determined the choice of site location and to understand the spatial organisation of settlement in environmental, economic and social terms. Between 2013 and 2014 I examined the same topic (Settlement structure, use of space and society in the Bronze Age (Northeast Hungary)) with Szentágothai János Scholarship of ‘National Excellence Program’ at Hungary (www.bronzkor.hu). Once again in 2015, I was awarded with a 3 months fellowship provided by Humboldt Foundation. Within the framework of this, I have been working on a database of the Bronze Age settlements of Otomani/Füzesabony Ceramic Style outside Hungary, creating a new model for the better understanding of the connection between the ceramic style and the society that used it, and the articulated settlement system of this period with long distance connections. I would like continue this research process through my application for the National Scholarship Programme of the Slovak Republic. After my master’s degree in archaeology (1994), in 2002 I obtained degrees in geoinformatics, and in 2008 in geoarchaeology too. These qualifications ensure that I have the professional background necessary to reach the goals set out by the tender. Aim and questions of current research My planned research is the continuation of the work I carried out so far – namely investigating the same questions about the Bronze Age communities, its connection, inner structure, daily routine, subsistence strategies. This is the micro-level of planned research. In my research period in Slovakia I would like to localize the sites mentioned in the international and Slovakian literature, and to integrate them into a database on the basis of common criteria. I would also like to examine the location of the sites in the surrounding landscape and the connections between them and other settlements as part of the mid-range level of the research plan. The best known excavated Slovakian settlements from this Period (Košice-Barca, Spišský Štvrtok, Rozhanovce, Nižná Myšľa) give us good starting point to find answers, make new models and create better connection between Bronze Age sites within the OFK territory. Then I would like take the dates into a wider geographic scene, into the OFK settlement network. This will be the macro-level of my research. The start of the research involves processing the already published data of Slovakian Bronze Age settlements. In addition to the aforementioned known and significant excavations, dense settlement networks can also be found within the valley of the river Hernád, reaching into the Spišský region (Szepesség) as well as alongside the river valleys of the Eastern Slovak Lowland; however we have very little information about the rest of it. Based on the comparative database created following topographic identification, surveying and non-invasive research of the sites, we seek answers for the following questions: Is there a settlement system consisted of sites with two or more layers within the examined period and area? Are there settlements/communities with higher status and other ones with lower? What size is the catchment area of each settlement? Do all of them have regular inner structure or just the defensive ones? Can we really use a concept of “proto urban states” or not? How can we value the long trade connections of these settlement/communities? And what is the role of the ceramic style within this system? Data will be compared to the Hungarian and Polish analogies and of course with the really good Bronze Age research results from the western part of Slovakia. In this research period I would like to make mostly field work and come to know the archaeological material of the sites in local museums. I planned a non-invasive research package which was used at Hungarian sites also with good results (Fischl-Kienlin-Tugya 2015). Although the currently planned research is based on field and museum research work, my goal is to examine the fundamental archaeological meaning of OFK with the use of the database created. What else ties this broad geographic region beyond their shared ceramic forms and motifs? Is there an element in their settlement structure, the forming of their foundations or in their rites that we can pursue in the cognitive base structure of these former communities? Can a network be recorded between distant communities using the same material culture? Are the signs hinting at their society’s inner structure identical within the entirety of their area of spreading, or can we define smaller regions through geographical position, resource areas and distant trade relations which had different social and societal backgrounds? If so, what is the force behind the appearance of a shared material culture in areas otherwise distant from each other? In addition to recording conventional archaeological data, map visualisation and the related GIS processing are one of the fundamental elements of this research.   Along with the analyses available through the aid of GIS (Thissen polygons, XTENT analysis, least cost path network analysis), the goal is to have a fundamentally postprocessual, cognitive archaeological approach and modelling, where the material culture and more specifically the structural analysis of settlements represent the starting point. Therefore the two main aspects of the work are the creation of a database that is available in published form by the end of the project, and theoretical modelling method which, aside from outlining the already possible paths, is an experiment to create a new type of interpretation helping to understand Bronze Age communities. These two subtasks have to be comprehensible both separately and as a whole. However it is the most important to have plenty of discussion and make a lot of scientific connections, in order to get familiar with the way of thinking of Slovakian and other international researchers. I would like organize an international round table conference to create a common scientific language and mindset about OFK. We also have to include current Bronze Age researches from other regions into this process. I believe that the knowledge of Slovakian at an elementary level is essential to the success of this project. Therefore it is my aim to learn the language not only to better understand archaeological literature, but also to make communication easier during both fieldwork and with colleagues Future: In addition to the publication of the database for professional audiences, the goal is to create an international exhibition scenario encompassing the entire region to present the results of the research. The planned exhibition should be presentable within the entirety of the OFK region. Presenting Bronze Age networks, beyond the traditional informative outset of exhibitions, would also facilitate the creation of a modern research network. Building on the results of research funded by scholarship, the plan is to produce a scenario that has the quality to win further tenders as well as an international outlook. The first and most important step of the research planned is the recording of fundamental data, using the same protocol. Based on the thusly made database, future European projects researches sharing the same thought that forms during research. Methods Visiting the Bronze Age settlement sites known from literature (based on my earlier database) and database of museums. Studying immediate surroundings of the fortified sites to locate new sites or outer settlement parts. Use of non-invasive research elements: Registering the exact position, measurement, extension, description of the inner structure Studying the ceramic material and if possible making a relative chronological classification Making aerial photography – in compliance of Slovakian law – for a better understanding of the inner structure GIS analysis of the mapped dates   [post_title] => National Scholarship Programme of the Slovak Republic [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => national-scholarship-programme-of-the-slovak-republic [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2018-01-28 15:54:19 [post_modified_gmt] => 2018-01-28 15:54:19 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1329 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [4] => WP_Post Object ( [ID] => 1171 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-07-10 20:44:57 [post_date_gmt] => 2017-07-10 20:44:57 [post_content] => Az alábbiakban a Lendület Mobilitás kutatócsoport honlapjának egy bejegyzését szeretném megosztani minden olvasóval. Ez a rövid összefoglaló alapirodalom lesz a régészeti alapszak képzésében a Miskolci Egyetemen: http://mobilitas.ri.btk.mta.hu/?media=ujrairni-bronzkor-idorendjet-konferencia-115-eves-reinecke-kronologiarol&lang=hu [post_title] => Bronzkori kronológia – ennél bonyolultabb már nem is lehetne [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => bronzkori-kronologia-ennel-bonyolultabb-mar-nem-is-lehetne [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2018-02-05 16:46:54 [post_modified_gmt] => 2018-02-05 16:46:54 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1171 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Bronzkori kronológia – ennél bonyolultabb már nem is lehetne[:en]Chronology of Bronze Age - couldn't be more complicated[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 [en] => 1 ) ) [5] => WP_Post Object ( [ID] => 1142 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-04-25 08:11:21 [post_date_gmt] => 2017-04-25 08:11:21 [post_content] => A vattai Testhalom geofizikai felmérése még sehol nem közölt, azonban a Civertán bt. kunhalmos fotósorozatában igen jó talajjeles fényképet találhatunk a lelőhelyről, melyen látszik a  megszokott szerkezet, a központi mag körül azonban a kerek árok vonalával némiképp egyezést mutatva egy négyszögletes struktúra is látható.         Ennek megfejtését egészen tegnapig nem találtuk, bár feltételezhető volt egy újkori jelenség, de adattal nem rendelkeztünk róla. A Mapire oldalán a katonai felmérések mellett egy 19. századi kataszteri térképeket egyesítő oldal egy 1869–1887-es dátumú térképállomány is lehívható. E két térképen a vattai bronzkori halom helyén egy szögletes struktúra van ábrázolva, az 1889-es térképen a vonalak felett árok felirattal. Az itt közölt kivágatok persze — hogy a négyszög látható legyen — nem bizonyítják a halommal való pontos egybeesést, de mindenki rákereshet neten, ha nekem nem hisz. A Mapire ugyanis bármikor alákapcsolja a térképei alá a Googleearth felvételeket és a térképek átlátszóvá tehetők, így a pontos hely azonnal látható.         Vagyis megoldódott a rejtély. Nem használtak a bronzkorban szögletes árkot, de a 19. században a kerek árok feltöltődött, de még a felszínen látszó mélyedésébe egy szögletes árkot ástak. A funkció még nem ismert, mivel a szomszédos hasonlóan négyzetes vonallal kerített tanyaudvarokhoz képest a mi négyzetünkben nincsenek épületek jelölve. Hála égnek!   [post_title] => Kör-kör-négyzet — mi van veled Vatta? [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => kor-kor-negyzet-mi-van-veled-vatta [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-04-25 08:13:34 [post_modified_gmt] => 2017-04-25 08:13:34 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1142 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [6] => WP_Post Object ( [ID] => 1132 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-03-29 12:54:28 [post_date_gmt] => 2017-03-29 12:54:28 [post_content] => Sosem titkoltuk, hogy a BORBAS projekt kiindulópontja Kalicz Nándor 1968-ben napvilágot látott monográfiája (Kalicz 1968). Az ott felsorolt lelőhelyek szisztematikus felkutatása, és vizsgálata eredményezte azt az adatbázist, amellyel ma a projekt rendelkezik. Négy lelőhelyünk van, mely nem ismert Kalicztól, ebből kettőre Hellebrandt Magdolna  Borsod-Abaúj-Zemplén Megye legkisebb szegleltét is bejáró, áldozatos tevékenysége hívta fel figyelmünket. Az egyik Emőd-Karola szőlők (Hellebrandt 1979; 2004), a másik Borsodivánka-Marhajárás (ez utóbbiról több korábbi bejegyzés is szól). Ide sorolhatjuk Gelej-Pincedombot is, mely a régi katalógusok (Szendrey 1883, 133) és a mi kutatásaink szerint is bronzkori települési halom, a ma benne található pincék azonban sokáig felismerhetetlenné tették ezt a jellegét. A végső bizonyíték beszerzése – egy földfalú pince belső oldalának kutatása — azonban ez esetben még hátravan. Továbbá Sajószöged-Aranyos halom tekinthető még új lelőhelynek a 68-as listához képest. Vannak olyan lelőhelyek ahol megváltozott a közigazgatási határ vagy eltérő a dűlőnév, így a mi projektünkben eltérő névvel szerepel a Kalicz lelőhely. Így Bőcs-Nagyhalom (Kalicz 1968, 116, Nr. 9) a hivatalos nevezéktan szerint ma már Hernádnémeti-Németi halom. Mezőcsát-Harangdomb lelőhelyének felkutatása több évünkbe került, Seres Nándor természetvédelmi őr nélkül nem is sikerült volna megtalálnunk. Azonban még így is van az 1968-as listában 4 lelőhely melynek helyét a mai napig nem sikerült azonosítani, legnagyobb igyekezetünk ellenére sem. Az egyik a Borsodharsányi (Kalicz 1968, 118–119, 38. számú lelőhely). Borsodharsány valójában Borsodgeszt és Harsány összevonása, így bármelyik mai település déli határában rejtőzhet a keresett bronzkori település. A Borsodgesztről ismert 2 aunjetitzi típusú csuklóvédő „madzsetta” (Koós 1971) azonban arra enged következtetni, hogy talán ebbe az irányba kellene tovább keresnünk. A másik 4 kérdéses település egy csokorban található a Sajó nyugati partja mentén. Kalicznál 23a: Szakáld-Temetőhalom, 24: Nagycsécs-Testhalom, 25: Muhi-Lapis (Bába)-halom és 26: Hejőbába-Magastető néven szerepelnek (lásd a kiemelt képet). Feltűnő mindazonáltal, hogy a szakáldi Testhalom, mely méretei miatt biztosan ismert volt a 60-as években is, nem szerepel a katalógusban. Elindult tehát a nyomozás, mely végső stádiumba 2017 márciusának utolsó előtti vasárnapján és a rá következő hétfőn jutott. Muhiról azt még elő kell vezetni, hogy a mai Muhi település 1928-ban kapta a nevét, addig Pogának hívták. Így a történeti leírások Muhija, a középkori Muhi mezőváros (Muhi puszta) határterületére vonatkozik, mely jelentősen nagyobb volt mint a mai Muhi település közigazgatási határa. Így a Muhi-Lapis-Bába halom nem egyértelműen Muhi település közelében keresendő. Kalicznál a 23-as lelőhely Szakáld-Nagylaposdűlő, ahonnan egy kis füles bögre került elő. Egyértelműen nem tell, már a nevéből adódóan sem. A 23a-ként hozzá fűzött Temetőhalom viszont ezek szerint már Kalicz gondolatmenetében is összetartozott vele. A lelőhelyek irodalmi adatainál Kalicz Thalloczy Lajosnak a Századok 1878-ban és Szendrei Jánosnak és az Archaeológiai Értesítő 1883-ban megjelent írásaira hivatkozik. A két forrás egymásnak és a térképi adatoknak ellentmondó adatai azonban eléggé megnehezítették a dolgunkat. Dr. Thalloczy Lajos a Századokban arról ad hírt, hogy a Muhi csata kutatásába fogott Magyar Történeti Társulat Hadtörténeti Bizottsága 1878 nyarán több szóba jöhető dombot is megásatott a Muhi csata terét és halottait keresvén. Ennek során Kandra Kabos a Lapisdombon ásott, mely ásatást később báró Nyári Jenő folytatta, és megállapították, hogy itt egy réteges őstelep található. Ez idő alatt báró Nyári Albert a Puszta-szakáldi határhoz közelebb fekvő temetődombon ásott. Az itt előkerült leletek a szihalmi és a felsődobszai leletekhez hasonlítanak. A leírás beszámol egy másik ásatásról is a Nagycsécs közelében levő Testhalomnak nevezett magasan fekvő fennsíkon, melyet a Sajó áradása mindjobban ki-ki mosott és ahol szintén őstelepet találtak. Az Archaeológiai Értesítő 1883-as számában Szendrei János a Kandra féle ásatás helyéül a Lapis vagy Bala halmot jelöli meg. Innen csak egy ugrás a Béla halom elnevezés, melyből található is egy Sajóörs és Sajószöged határainak déli találkozásánál. A térkép rögtön két dombot is Béla halomként jelöl, de terepi szemlénk során egyiken sem találtunk régészeti leletanyagot. Az 1883-as ArchÉrt viszont utal az 1881-es Archért lapjaira, továbbá a Miskolcz című újság 1878. évi 69. és az 1879 évi 63. számára. Az 1881-es Archaeológiai értesítő a Bala vagy Lapis halom földrajzi helyzetét a Csüllő dombhoz viszonyítja (sz.n. 1880, IV-V). A Csüllő domb jól azonosítható, a középkori Szakáld településsel, melyet késő Puszta-Szakáldként is említenek helye ismert a térképen is. A Lapis vagy Béla halom 1000 ölnyire fekszik az adat szerint északra a Csüllő dombtól. Ez alapján a Lapis vagy Bába-Bala halom a mai Testhalom lehet. Egy 1771-es Muhi és Csüllő praediumok határát jelző térképen (jelzet: S_11_-_No._55, cím: Mappa regio coronalium praediorum Mohi et Csöllő inclyto regio coronali dominio Dios-győr ..., szerző: Milecz, Emericus) a Kerengő ér mellett látható mai Testhalom neve Laposhalom. Ez az elnevezés imétlődik meg egy Szakáld határát mutató 1805-ös keletkezésű (jelzet: TK1927, cím: Mappa partem coronalis praedii Muhi, regio coronali dominio Diós Györ comitatuique Borsod ingremiati a Josepho Novák exarendatam, repraesentans, szerző:szerző: Stephanus Domby) térképen is. Mindezek alapján a Muhi-Lapis-Bába vagy Bala halmot a mai Szakáld-Testhalommal azonosíthatjuk. Vagyis Kalicz 1968-as elterjedési térképe (Kalicz 1968, 115, Abb. 4) 25-ös lelőhelypontja teljesen rossz helyen van. Ebben megerősít minket Wagner János (későbbi nevén Szendrey János) az ásatáshoz legközelebbi dátumú híradása a Miskolcz című újság (1878. év 69. szám) lapjain: E szerint Kandra Kabos 1878 augusztus 19-én a bizottság megérkezése előtt nekilátott a Lapishalom ásatásának, mely a Szakáld melletti Muhi pusztán a Kerengő nevű nádas tó partján fekszik, nevei pedig „Lapis” „Béla” vagy „Testhalom”. Ezt az ásatást 21-én báró Nyáry Jenő vezetése mellett folytatták. Ugyanebben az időben báró Nyáry Albert a Csüllő dombon őskori urnatemető tárt fel, melyet a közlemény szintén őstelepnek titulál. Ez esetben tehát az őstelep megnevezés az őskori lelőhely szinonímája, nem a településé. Mindezek után még Muhi középkori mezőváros ásatásáról ad hírt az újságcikk. A mai EOV térképlapon dűlőnévként megvan a Nagylaposdűlő a Testhalomtól, alias Lapos/Lapis halomtól délre. Mivel a 23 és 23a lelőhelyek térképileg összetartoznak és helyük a dűlő alapján a Testhalom környékével azonosítható, az a véleméynünk, hogy a Kalicz Nándornál 23a-ként szereplő Szakáld-Temetőhalom és a 25-ösként szereplő Muhi-Lapis-(Bába) halom egy azon lelőhelyre vonatkoznak és ez a mai nevén a szakáldi Testhalom.   Noha az első feltételezésünk az, volt, hogy a szakáldi Testhalom a 24-es Nagycsécs Testhalommal lesz azonos, a névegyezés miatt, illetve hogy a lelőhely a két település közigazgatási határán fekszik, ez a logika nem igazolódott be. A Kalicznál levő leírás alapján ezt a lelőhelyet keletebbre a Sajó árterének magaspartján kell keresnünk. Helye máig ismeretlen. Nagyobb szerencsénk volt a 26-os Hejőbába-Magastető lelőhellyel a vasárnapi bejárás során. A Szakáld és Hejőbába határán fekvő halom tényleg nagyon markáns, weithin sichtbar, mint Kalicznál is olvasható. Alakja alapján tipikus kurgán. Felszínén lucernásban nagy mennyiségű díszítetlen kerámia volt gyűjthető, őskornál pontosabb besorolásunk egyelőre nem lehetséges. Vagy megtelepedtek a kurgánon a temetkezés után, vagy a kurgán halmát egy korábbi település kultúrrétegéből hordták fel. Ami biztos, hogy nem bronzkori lelőhely. Vagyis kiesik a keresendő bronzkori települések listájából. A Magastető neve egyébként a különféle térképi jelzetek alapján Csehhalom vagy Hegyeshalom is lehet. Így aztán már csak 2 bronzkori telep bújócskázik velünk.   Irodalom: Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Budapest: Akadémiai Kiadó 1968. Koós Judit: Ritka bronzkori kardísz a Herman Ottó Múzeumban. — Ein seltenes bronzezeitliches Armband im Museum Herman Ottó in Miskolc. HOMÉ X, (1971)  431–437. Hellebrandt Magdolna: Emőd-Istvánmajor. In RACZKY Pál–KOVÁCS Tibor–ANDERS Alexandra (szerk.): Utak a múltba — Paths into the Past. Budapest. 1979, 62–65. Hellebrandt Magdolna: Halomsíros temető csontvázas sírjai Emőd-Istvánmajorból. Előzetes értékelés. — Körpergräber aus dem Hügelgräber – Friedhof von Emőd-Istvánmajor. MΩMΩΣ III. Őskoros Kutatók III. Összejövetelének konferenciaköte- te. Halottkultusz és temetkezés. Szombathely– Bozsok, 2002. október 7–9. Szombathely. 2004,185–205. Szendrey János: Borosdmegye őstelepei Archaeológia Értesítő. III (1883) 109–137. Thallóczy Lajos A Magyar történelmi társulat hadtörténelmi Bizottságának jelentése. Századok 1878, 85–89. sz.n. Jelentés az Országos Régészeti és Embertani Társulat üléseiről. Archaeológiai értesítő. I. (1881) (III–XV) Wagner János: Az m. történelmi társulat bizttsága megyénkben. Miskolcz 1878 augusztus 29, 69. szám [post_title] => Bújócskázó bronzkori lelőhelyek [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => bujocskazo-bronzkori-lelohelyek [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-03-29 13:01:22 [post_modified_gmt] => 2017-03-29 13:01:22 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1132 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [7] => WP_Post Object ( [ID] => 1127 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-02-05 18:03:08 [post_date_gmt] => 2017-02-05 18:03:08 [post_content] => 2016 szeptemberében indítottuk útnak – elsősorban beiskolázási céllal – azt a kirándulássorozatot, melynek keretében megyei régészeti lelőhelyeket keresünk fel. A túrák során a résztvevők megismerkedhetnek a lelőhely kutatástörténetével, a korszakkal melyben keletkezett és a régészet mesterfogásaival. Bízunk benne, hogy a kirándulások során a jelenlevők érdeklődését felkelthetjük a helytörténeti értékek, a régészet és a történelem iránt. Az őszi félévben több korszakba sorolható megyei lelőhely felkeresése mellett a résztvevők tanulhattak kőpattintást, segítettek egy középkori vár geodéziai felmérésében, jártunk közösen a múzeum raktárában és kiállításain. A téli időszakban szünetel a szombati "szakkör" de a tavaszi újraindítást követően a kirándulások időpontjai elérhetőek lesznek a Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézetének honlapján és facebookoldalán, na meg a Bronzkóron is!   A kirándulásokról Kovács Olivér riportja az alábbi linken hallható:  http://muemlekem.hu/kozkincs-kereso/Aranykiallitas-Aranymonostor-epitenek-es-emlekeznek-Aquincumban-Miskolc:-lelohelysetak-217   [post_title] => Szombati régészeti barangolások Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében. [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => szombati-regeszeti-barangolasok-borsod-abauj-zemplen-megyeben [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-02-05 18:03:08 [post_modified_gmt] => 2017-02-05 18:03:08 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1127 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [8] => WP_Post Object ( [ID] => 1011 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-15 15:07:39 [post_date_gmt] => 2016-12-15 15:07:39 [post_content] =>

2017 szeptemberétől az új felsőoktatási törvénynek megfelelően új alapszak indul a hazai felsőoktatásban: ez az ÖNÁLLÓ RÉGÉSZET alapszak. A szakot a Miskolci Egyetem is indítja nappali és levelező munkarendű képzésben. A Miskolci Egyetemen 3 szakterület választható az alapszak képzési rendjében: ősrégészet, archeometria és roncsolásmentes régészet. A két utóbbit párként lehet választani az ősrégészet mellé, mely a Miskoci Egyetem képzési rendjében kötelező jellegű. Az egyetem adottságainak megfelelően egy erős természettudományos képzést indítunk, melyben az egyetem 4 kara vesz részt oktatókkal, laborokkal, gyakorlati helyekkel. Újból megnyílik a lehetőség, hogy aki ezen a területen dolgozik, de nincs papírja róla, vagy csak érdeklődő, levelező képzésben szerezzen diplomát. A Herman Ottó Múzeummal és a Kölni Egyetemmel kialakított szoros együttműködés és közös projektek, a kiemelkedően magas gyakorlati képzést is biztosítják. Miskolcon végzett hallgatóink 8 hazai múzeumban és külföldön is dolgoznak.

Az egytemen folyó aktuális munkákról és a jövőre induló képzésről bővebben: http://miskolci-bolcsesz.blog.hu/2016/12/09/mozgasban_az_ostorteneti_es_regeszeti_tanszek https://www.facebook.com/MEBTKTTI/ [post_title] => Régészet BA képzés 2017 szeptembertől a Miskolci Egyetemen [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => regeszet-ba-kepzes-2017-szeptembertol-a-miskolci-egyetemen [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 15:34:51 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 15:34:51 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1011 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [9] => WP_Post Object ( [ID] => 1020 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-10 16:09:13 [post_date_gmt] => 2016-12-10 16:09:13 [post_content] => A tiszapalkonyai ásatást felkereste Kovács Olivér a Gazdasági Rádió riportere, a Közkincs-kereső és a műemlékem. hu szerkesztője. Már a nyáron szeretett volna riportot készíteni a bronzkori kutatásokról, most pedig ezt összekapcsoltuk az ásatások bemutatásával. A hideg szélben és a meleg autóban rögzített beszélgetéseket a következő oldalon lehet meghallgatni: http://www.muemlekem.hu/kozkincs-kereso/Palosok-emleke-Balatonszemesen-szkitak-es-hunok-a-Tisza-mellett-miert-fontos-a-bronzkor-MNM:-regeszeti-adatbazis-209     [post_title] => Kovács Olivér riportja Tiszapalkonyáról és a bronzkori kutatásokról [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => kovacs-oliver-riportja-tiszapalkonyarol-es-a-bronzkori-kutatasokrol [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-01-02 08:22:58 [post_modified_gmt] => 2017-01-02 08:22:58 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1020 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [10] => WP_Post Object ( [ID] => 1033 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-07 23:31:09 [post_date_gmt] => 2016-12-07 23:31:09 [post_content] => A nap sztárja a 95-ös sír! Borítótállal, egy fél fazékkal, kis edénnyel, 2 orsógombbal, sok-sok bronzzal, köztük egy csónakfibulával. A képek magukért beszélnek!                   [post_title] => És kibontottuk az összes behozott tiszapalkonyai sírt [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => es-kibontottuk-az-osszes-behozott-tiszapalkonyai-sirt [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:40:59 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:40:59 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1033 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [11] => WP_Post Object ( [ID] => 1030 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-06 20:19:26 [post_date_gmt] => 2016-12-06 20:19:26 [post_content] => A mai nap befejeztük a 83-as sír bontásást. Az urna aljában a hamvak között összerozsdásodott vastűket és kést találtunk. A 88-as sír bontásáról szintén videót készítettünk. Ebben az urnában bronzkarperecek mellett üvegpasztagyöngyöket és egy húrfibulát találtunk (lásd a kiemelt képet). A bontásban szinte mindenki részt vett, annak függvényében, hogy kinek nem volt éppen órája. Jó csapat vagyunk! [embed width=600]https://youtu.be/PT8ykbLAE3U[/embed] [post_title] => Tiszapalkonya 2. bontási nap [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tiszapalkonya-2-bontasi-nap [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:29:08 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:29:08 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1030 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [12] => WP_Post Object ( [ID] => 1024 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-05 19:42:24 [post_date_gmt] => 2016-12-05 19:42:24 [post_content] => Megkezdődött a tiszapalkonyai sírok bontása. A mai nap a 70-es szórthamvas, a 80-as töredéket és  a 99 urnás sírt bontottuk ki. Elkezdtük a 83-as fedőtállal borított bikónikus urna bontását is. A 99-es urnasírról az alábbi videó készült. A bontást Bartus Zsolt, Szabó Imre és Balázs Bence Szilveszter végezte. [embed width=600]https://youtu.be/5VNGtKuJEso[/embed] A 83-as sír bontóteamje: Kovács Enikő, Bencze Alexa Anna és Farkas Ádám [post_title] => Megkezdődött a tiszapalkonyai sírok bontása. A 99-es urnasír bontási videója [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megkezdodott-a-tiszapalkonyai-sirok-bontasa-a-99-es-urnasir-bontasi-videoja [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:10:15 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:10:15 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1024 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [13] => WP_Post Object ( [ID] => 1017 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-01 15:39:40 [post_date_gmt] => 2016-12-01 15:39:40 [post_content] => Tiszapalkonya település nyugati határában a TVK – TIFO ipari komplexum Tiszaújváros Csóvafronti hidraulikai barrier kivitelezéséhez kapcsolódó megelőző feltáráson november 28 és 30 között a Miskolci Egyetem Régészeti Tanszéke is részt vett a Herman Ottó Múzeum ásatásán. A két intézmény együttműködési megállapodása alapján a tanszék besegített egy őskori és egy népvándorláskori temető feltárásában. Az ásatásvezető Tóth Krisztián. A zord körülményekre (-3C) való tekintettel az urnasírokat metszetre bontottuk, majd a lehetőségekhez képest nagy földlabdával in situ az egyetemre szállítottuk, ahol  a jövő héten kerülnek kibontásra. Az őskori temetőrészletet urnás, szórthamvas és csontvázas sírok alkotják. A csontvázas és szórthamvas sírok terepi bontása során a temetőrészletet a vaskorra datálhatjuk és azon belül a szkítákhoz köthetjük. A terepi munka alkalmával vettük észre, hogy a csapatot alkotó régészek és technikusok kivétel nélkül a Miskolci Egyetemen szerezték alapdiplomájukat, így noha az ásatás a Herman Ottó múzeum égisze alatt zajlott büszkén mondhatjuk, hogy a Miskolci Egyetem "tanásatása" is volt egyben. A képen balról jobbra haladva: Bartus Zsolt, Kovács Enikő és Szabó Imre jelenlegi régészhallgatók, Nagy Gergő, Pusztainé dr Fischl Klára és Tóth Krisztián MA régészek, Bakos Gábor BA régész, Mengyán Ákos  az ELTE MA hallgatója - tavaly még miskolci diák és Gregóczki Gergő BA régész. [post_title] => Tiszapalkonyai "tanszéki ásatás" [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tiszapalkonyai-tanszeki-asatas [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 16:06:39 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 16:06:39 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1017 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [14] => WP_Post Object ( [ID] => 1060 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-30 08:30:33 [post_date_gmt] => 2016-11-30 08:30:33 [post_content] => November 26-án Dobos Endre a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar kollégájának segítségével és Dobos András illetve Mengyán Ákos egyetemi hallgatókkal talajfúrásokat készítettünk a bogácsi lelőhelyen az októberben leírt 1989-es fúrásszelvények azonosítása és értelmezése céljából. A nap folyamán 7 fúrást sikerült mélyítenünk, melyekkel megpróbáltuk az 1989-es D fúrássor nyomvonalát követni illetve 2 további, régészetileg kérdéses helyen fúrtunk még. A fúrásokhoz Edelman fúrót használtunk, ami nem hozza fel bolygatatlanul a talajmintát. A fúrószár végén levő 30 cm-es mintákat egymás alá helyeztük tálcákba, így megkaptuk a fúrások helyének teljes rétegsorát. A mintákat mind talajtani, mind régészeti szempontból értékeltük. A fúrások helyét zöld pontok ábrázolják a terület légifelvételére vetített és nagyjából beazonosított helyű 1989-es fúrásokhoz képest. A területen az altalaj sárga homok, mely felett természetes rétegződésként vörös nyirok található, mely a lelőhelyen keleti irányban a talajerrózió miatt már nem fogható meg. Feltehetően ez a vörös nyirok képezi és színezi az árkok mellett mesterséges áthalmozásként jelentkező területet, amit számos lelőhely légifelvételén jól tudunk azonosítani. Vagyis a külső települési öv alatt az árokból kitermelt anyag található, mely a természetes rétegsor vöröses színű nyirok (agyag) anyaga. A 2. fúrásunkban, ami az árkon belüli dombon történt, ezt az anyagot találtuk 190 és 390 cm mélységben. Az 1. fúrást a felszínen jelenleg is látható árokban végeztük el. A külső árok mélysége a fúrások alapján 140 cm volt. A 3. és a 4. fúrásaink az egykori árok másodlagos betöltésrétegeiben történtek. Az 1989-es fúrásoknak megfelelően itt vastag, változatos, antropogén rétegsort találtunk a teljes fúrásmintában. A 3. fúrásunknál 285 cm mélyen értük el az altalajt, míg a 4-es mintánál 410 cm-nél abba kellett hagyni a fúrást, de még nem értük el az altalajt. Ebben a fúrásban 265 és 280 cm között, majd 290 és 295 cm között sárga, vékony padlószint jellegű réteget figyeltünk meg. Egy fúrásból nem lehet egyértelműen interpretálni, de akár in situ padlószint is lehetett, ami az ároktői megfigyeléseinkkel összevághat.     Az 5. és 6. fúrásainknál hasonló jelenséget tapasztaltunk. A felső humuszos szántott réteg alatt egységes, apró faszenes szürke lejtőhordalékanyag volt megfigyelhető, ami egy árok egységes betöltéseként értelmezhető. Az 5. fúrásnál 350 cm mélyen értük el az altalajt. A 6. fúrásnál ez nem volt lehetséges, mert a 130 cm mélységben jelentkező és váltakozóan fluffy és brittle rétegek jelentős vízmozgása nem tette lehetővé a 3 méternél mélyebb fúrásminták felszínre hozatalát. A 7. minta a terület centrumában teljesen megegyezett az 1989-es ásatások és fúrások eredményeivel, vagyis a felső humuszos réteg alatt bolygatatlan agyagot találtunk. Összességében tehát jól követhető az 1989-es fúrások eredménye. Új információként a külső árok mélysége, az antropogén hatásokat nem mutató altalaj kettős rétegzettsége: vörös nyirok és alatta sárga homok és egy  belső, egységes betöltődésű árok megléte jelentette az új eredményeket. E belső árok nyomvonala nem rekonstruálható pontosan, de valószínűleg ez látható a légifelvételen szürke sávként. Párhuzamosan haladhatott a külső, a felszínen ma is látható árokkal és ők képezték a lelőhely fiatalabb korszakának kettős árokrendszerét. Míg az idősebb periódus 4 méter mély árka – ami az 1989-es fúrásokból kirajzolt metszeteken jól követhető – e fiatalabb periódusban betöltődött. A belső terület "üres" voltára továbbra sem kaptunk magyarázatot. Óriási élmény volt olyan kollégával együtt dolgozni, aki nemcsak saját szakterületének adatait adja át, hanem hajlandó együtt gondolkodni a régésszel és segít értelmezni a kapott eredményeket több szempont alapján. A fúrások leírását lásd az alábbi fájlokban: 1_furas 2_furas 3_furas 4_furas 5_furas 6_furas 7_furas   [post_title] => Rétegtisztázó fúrások Bogácson: 2016 nov 26 [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => retegtisztazo-furasok-bogacson-2016-nov-26 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 09:12:07 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 09:12:07 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1060 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) ) [post_count] => 15 [current_post] => -1 [in_the_loop] => [post] => WP_Post Object ( [ID] => 1340 [post_author] => 2 [post_date] => 2017-12-05 19:13:40 [post_date_gmt] => 2017-12-05 19:13:40 [post_content] =>   Ha valamit össze lehet keverni akkor az a Kassától DK-re levő Valaliky/Kassamindszent településen és tőle délre levő, de ma már egybeépült Geča/Hernádgecse és Čaňa/Hernádcsány településeken előkerült bronzkori lelőhelyek sora. (Először mindig a mai hovatartozás szerinti szlovák név olvasható, utána / jellel a magyar név). A magyar szakirodalomban füzesabonyi kultúrának nevezett anyagi műveltséget (klasszikus értelemben vett régészeti kultúrát) a szlovák irodalom otomani kultúrnak nevezi. A bejegyzésben kettős nevezéktant használok. A keveredésnek több oka is van: – A magyar Kassamindszent 1961-ig szlovákul Všechsvätych volt. 1961-ben azonban egyesítettek korábbi négy települést: Bernatovce/Bernátfalva; Buzice/Búzafalva, Všechsvätých/Kassamindszent és Košťany/Csontosfalva, melyek ez után már a Valaliky/Kassamindszent nevet viselték. – Ezzel az összetett településsel egybeépült mára a tőle délre fekvő Geča/Hernádgecse és a még attól is délre fekvő Čaňa/Hernádcsány. Településtáblák jelzik ugyan a különbséget, de az egész terület egybefüggő lakott övezet. – Jan Pástor a lelőhelyek kutatója egy-egy lelőhelyet több helyen is publikált, néha több lelőhelyet egyazon dolgozatban, ami megbonyolítja az ügyet, de azért kibogozható. – Pástor a buzicei (búzafalvi, ma Valaliky/Kassamindszent északi része) és a Valaliky-Geča/Kassamindszent-Hernádgecse határán fekvő lelőhelyeket jelöli ugyan térképein, de azokat csak 1986-ban Darius Gašaj publikálta, így a térképmellékletes dolgozatokban hiába keressük az összes adatot. – Az alábbi táblázatban 4. pont alatt tárgyalt nagyobb temető – ami Valaliky/Kassamindszent és Geča/Hernádgecse határán fekszik – 5 eltérő említés alatt található meg az irodalomban és csak a szlovák szövegek összevetésével derül ki, hogy azonos lelőhelyről van szó.  

	település	dűlőnév/pontos hely	temető/telep	irodalom	topi szám	periódus
1,	Valaliky-Buzice	Záhrada J. Sviatku, dom. c. 13	5 sír	Gašaj 1986	79/9	Otomani/ Füzesabony
2,	Valaliky-Vsechsvätych,	Farské zeme	54 sír	Pástor 1962b, Pástor 1978	79/14	Košťany
3,	Valaliky-Kostany	„u Krizá”	18 sír	Pástor 1962a; 1962b	79/10	Košťany
4a,	a, Valaliky-Košťany	1957	2 sír	Gašaj 1986		Otomani/ Füzesabony
4b	Valaliky-Vsechsvätych	Zahrada S. Drotára, dom c. III/102 — 1963-68	4 sír	publikálatlan Gašaj utal rá 1986, 192	79/15
4c	Valaliky-Košťany	—1979	1 sír	Gašaj 1986		Otomani/ Füzesabony
4d	Valaliky-Geča	dom čislo 1 –1977	1 sír – 1 korsó V. Vargától	Budinský-Krička 1978	28/1	Otomani/ Füzesabony
4e	Valaliky-Košťany? – Geča	IV-74, J. Sajka házánál		Gašaj utal rá 1986, 192
5,	Valaliky-Vsechsvätych	na dvore miestnej školy/ az iskola udvarán	település	Béreš-Lamiová-Schmiedlová-Olexa 1995, 34		Otomani/ Füzesabony
6,	Čana	Hegyecske	162 sír	Pástor 1976, Pástor 1978	22/2	Košťany

  1, J. Sviatka 13. számú házának építésekor 5 sír került elő, melyeket J. Pástor 1957-ben leletmentett: 2, 1961-62-ben J. Pástor 54 sírt tárt fel 3, J. Pástor ásatása 1960-ban. 4, Gašaj 1986 leírása alapján két családi ház telkén találhatók azok a sírok a Kassa-Hernádcsány út mellett Valaliky/Kassamindszent és Geča/Hernádgecse közigazgatási határán, melyeket a dolgozatban publikált (4a és 4c). Az itt feltárt sírok egy nagyobb temető részét képezik. Az első sírokat J. Pástor leletmentette 1957-ben (4a). 1963 és 1968 között szintén J. Pástor S. Drotára telkén újabb sírokat tárt fel (4b), ezekről azonban továbbit nem tudunk. Az 1979-es sír (4c) egy ház kertjében került elő, ennek leletanyagát 1981-ben adta át B. Kudrnáčová a keletszlovákiai múzeumnak. 1977-ben Budinský-Krička Geča/Hernádgecse területén újabb sírból származó bögrét adatolt (4d). További területként említi Gašaj J. Sajka, IV-74 számú házát (4e) ahol építkezéskor kerültek elő leletek. A kassai topográfiakötet csak a Budinský-Krička féle lelőhelyet említi, noha 5 évvel a Gašaj publikáció után került kiadásra. Az adatok összevetése alapján így a 4d és 4e területről nem eldönthető, hogy azonosak-e vagy valójában két különböző telekről van szó. Abból a szempontból talán nem is lényeges, hogy úgy tűnik itt valójában egy nagyobb temető sírjait bolygatják meg folyamatosan az építkezésekkel. A telkek azonosítása a temető nagyságának megbecsülése miatt lehet fontos. Erre Gašaj is utal, amikor azt írja, hogy az adatok alapján a temető egészen Geča/Hernádgecse közepéig terjedhet. A két Gašaj által közölt sír anyaga:   A Budinský-Krička féle bögre: 5, A helyi iskola udvarán otomani/füzesabonyi kultúra településére utaló kerámia került elő. A rövid beszámoló alapján a lelőhely egy „dűlőben” van az egyik Valaliky/Kassamindszenti temetővel (felteheteően a 2-essel), de korszakban jóval fiatalabb annál. 6, J. Pástor 1974-es ásatása. Vagyis J. Pástor a bronzkor eleji temetkezéseket publikálta, az otomani sírokat pedig D. Dašaj foglalta össze. A két otomani/füzesbonyi temetkezési hely között nagyjából félúton van a települési gödörként publikált iskolaudvar. A következő lépés a helyszíni azonosítás, és remélhetőleg a településről pontosabb információ gyűjtése. Érthető volt? Ja, mindez térképen!     Irodalom: Béreš/Lamiová-Schmiedlová/Olexa 1995 - J. Béreš / M. Lamiová-Schmiedlová / L. Olexa: Prieskumy v okresoch Košice-mesto a Košice-vidiek. AVANS v roku 1993, 1995, 33-35. Budinský-Krička 1978 - V. Budinský-Krička: Archeologické prieskumy na východnom Slovensku. AVANS v roku 1977, 1978, 39-56. Gašaj 1986 - D. Gašaj: Hrobové nálezy otomanskej kultúry vo Valalikoch. Historica Carpatica 17, 1986, 191-202 Pástor 1962a - J. Pástor: Pohrebisko zo staršej doby bronzovej v Košťanoch. Študijné zvesti AÚ SAV 9, 1962, 63-80. Pástor 1962a -J. Pástor: Pohrebiská u počiatkov doby bronzovej na východnom Slovensku. Nové Obzory 4, 1962b, 37–51. Pástor 1976 - J. Pástor: Pohrebisko zo staršej doby bronzovej v Čani. Historica Carpatica 7, 1976, 225-266. Pástor 1978 - J. Pástor: Čaňa a Valaliky - pohrebiská zo staršej doby bronzovej. Košice 1978.   [post_title] => Kassai medence lelőhelyei 1: Valaliky-Vsechsvätych/Kassamindszent és minden amit ki lehet deríteni róla [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => kassai-medence-lelohelyei-1-valaliky-vsechsvatych-kassamindszent-es-minden-amit-ki-lehet-deriteni-rola [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2018-01-28 15:23:55 [post_modified_gmt] => 2018-01-28 15:23:55 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1340 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Kassai medence lelőhelyei 1: Valaliky-Vsechsvätych/Kassamindszent és minden amit ki lehet deríteni róla[:en]Sites in the Košice Basin 1: Valaliky-Vsechsvätych/Kassamindszent [:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 [en] => 1 ) ) [comment_count] => 0 [current_comment] => -1 [found_posts] => 142 [max_num_pages] => 10 [max_num_comment_pages] => 0 [is_single] => [is_preview] => [is_page] => [is_archive] => [is_date] => [is_year] => [is_month] => [is_day] => [is_time] => [is_author] => [is_category] => [is_tag] => [is_tax] => [is_search] => [is_feed] => [is_comment_feed] => [is_trackback] => [is_home] => 1 [is_404] => [is_embed] => [is_paged] => 1 [is_admin] => [is_attachment] => [is_singular] => [is_robots] => [is_posts_page] => [is_post_type_archive] => [query_vars_hash:WP_Query:private] => 9a9323085b66c9e34dab109c4af5ba0d [query_vars_changed:WP_Query:private] => 1 [thumbnails_cached] => [stopwords:WP_Query:private] => [compat_fields:WP_Query:private] => Array ( [0] => query_vars_hash [1] => query_vars_changed ) [compat_methods:WP_Query:private] => Array ( [0] => init_query_flags [1] => parse_tax_query ) [allow_query_attachment_by_filename:protected] => )