Bronz-kór

WP_Query Object ( [query] => Array ( [paged] => 4 ) [query_vars] => Array ( [paged] => 4 [error] => [m] => [p] => 0 [post_parent] => [subpost] => [subpost_id] => [attachment] => [attachment_id] => 0 [name] => [pagename] => [page_id] => 0 [second] => [minute] => [hour] => [day] => 0 [monthnum] => 0 [year] => 0 [w] => 0 [category_name] => [tag] => [cat] => [tag_id] => [author] => [author_name] => [feed] => [tb] => [meta_key] => [meta_value] => [preview] => [s] => [sentence] => [title] => [fields] => [menu_order] => [embed] => [category__in] => Array ( ) [category__not_in] => Array ( ) [category__and] => Array ( ) [post__in] => Array ( ) [post__not_in] => Array ( ) [post_name__in] => Array ( ) [tag__in] => Array ( ) [tag__not_in] => Array ( ) [tag__and] => Array ( ) [tag_slug__in] => Array ( ) [tag_slug__and] => Array ( ) [post_parent__in] => Array ( ) [post_parent__not_in] => Array ( ) [author__in] => Array ( ) [author__not_in] => Array ( ) [suppress_filters] => [ignore_sticky_posts] => [cache_results] => 1 [update_post_term_cache] => 1 [lazy_load_term_meta] => 1 [update_post_meta_cache] => 1 [post_type] => [posts_per_page] => 15 [nopaging] => [comments_per_page] => 50 [no_found_rows] => [order] => DESC ) [tax_query] => WP_Tax_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => AND [table_aliases:protected] => Array ( ) [queried_terms] => Array ( ) [primary_table] => wp_posts [primary_id_column] => ID ) [meta_query] => WP_Meta_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => [meta_table] => [meta_id_column] => [primary_table] => [primary_id_column] => [table_aliases:protected] => Array ( ) [clauses:protected] => Array ( ) [has_or_relation:protected] => ) [date_query] => [queried_object] => [queried_object_id] => [request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 45, 15 [posts] => Array ( [0] => WP_Post Object ( [ID] => 1774 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-08-27 15:23:22 [post_date_gmt] => 2022-08-27 15:23:22 [post_content] => "A rend nyomában" címmel idén tavasszal a Martin-Opitz kiadónál jelent meg egy könyvünk. A kötetet az NKA  támogatta. Ez a könyv a BORBAS projekt (Borsod Region Bronze Age Settlements = A borsodi régió bronzkori települései) elmúlt 10 évi eredményeit foglalja össze magyarul. A kutatások legmagasabb szakmai színvonalú adataiból, szívvel, lélekkel és sok-sok képpel egy nagyszerű kiadvány készült. NEKED! Mindenkinek akit érdekel a régészet, érdekel környezete múltja.  A kötet két fő részből áll.    Kezdjük a másodikkal. A vizsgált területen a Bükk-hegylábi  és a Borosdi-sík régiójában több mint 20 mai település határában találtunk és vizsgáltunk meg 4000 éves településeket. Majdnem minden mai település határában van egy, van ahol több is. A könyv második felében bemutatunk minden egyes ilyen őskori települést betűrendben, hogy könnyebben megtalálta a sajátod. A könyv első fele bevezet minket a bronzkor időszakába, megmutatja hogy dolgozik a régész és elárulja mi is az a rend amire a címben utaltunk. A települések vizsgálata során 3 szinten találtunk rendet. 1, A települések helyválasztásában 2, A települések belső szerkezetében 3, A települések korában használt szimbólumrendszerben A rendről szól a könyv és a kiállítás is, amiről egy másik bejegyzésben olvashatsz. Így ennek a részletezésére nem térek most ki. Vedd meg a könyvet (https://www.martinopitz.hu/products/product-page/rend-nyomaban/) vagy nézd meg a kiállítást, esetleg hallgasd meg az erről szóló youtube videókat! Hogyan lehetsz te is régész 1  Topográfia, Rend https://youtu.be/wrU4FL4aRoM Hogyan lehetsz te is régész 2:  Az ásatás https://youtu.be/7gKSI4gQcWs Hogyan lehetsz te is régész 3: Terepbejárás https://youtu.be/gZb5WfwNjxM Hogyan lehetsz te is régész 4:  Geofizika https://youtu.be/a8Zh3UXsaI0 Hogyan lehetsz te is régész 5: Kerámiakészítés https://youtu.be/OlRUtopssPA               [post_title] => A rend nyomában - A KÖNYV [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-rend-nyomaban-a-konyv [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-08-27 16:28:43 [post_modified_gmt] => 2022-08-27 16:28:43 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1774 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A rend nyomában - A KÖNYV[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [1] => WP_Post Object ( [ID] => 1768 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-08-27 15:04:29 [post_date_gmt] => 2022-08-27 15:04:29 [post_content] => Tudom, hogy az elejétől fogva ezt a részt vártad! Vagyis mit csinál egy régész a terepen. Figyeli a jeleket, a nyomokat ?. Egyszerű sétával is lehet régészeti lelőhelyet találni ?‍?‍. Erről szól az egyik ide feltöltött videó is. Először is hallgasd meg azt.  https://bronzkor.hu/hogyan-lehetsz-te-is-regesz-3-terepbejaras/ De ha az előbbi részeket elolvastad és kicsit elmélyedtél benne, lehetőséged van túráid során új régészeti lelőhelyeket felfedezni. A már ismert régészeti lelőhelyeket is felfedezheted, de ne gyűjts onnan leleteket, ne vidd haza azokat! A Google Earth-t letöltheted a telefonodra is ?, hogy lásd hol jársz éppen. Fontos, hogyha valamit észlesz akkor azonnal rögzítsd a koordinátákat, a jelenség pontos helyét. A Google Earth ? a pontos helyzetedet, a koordinátáidat WGS rendszerben rögzíti, mutatja. Ez egy egységes rendszer az egész földön, a hely adatait fokban, percben és másodpercben adja meg.   Az alábbi képen látod az én koordinátáimat. A jobb alsó sarokban vannak. Magyarországnak van egy saját térképi vetülete is: ez az EOV. Az EOV az Egységes Országos Vetület rövidítése. Egy térkép vetülete, az a módszer amiből a föld közelítőleg gömb alakjából a térkép sík lapjára történő vetítés történik. Bizonyos helymeghatározó programokban lehetőség van EOV koordinátapárok rögzítésére is. Ezeknek eltérő a formátuma a GPS WGS alapú helyadatitól. Az interneten számos lehetőség van ami két rendszer közötti átszámítást elvégzi helyetted.         Ha valamit találsz a föld felszínén, azt fényképezd le ?, rögzítsd a koordinátáját ?? és az adatokkal keresd meg a helyileg illetékes múzeumot vagy régészt. A legtöbb múzeumnak ma már van önkéntes csapata. A szakemberek örülnek ? a szakszerűen rögzített adatoknak, bevonnak a kutatásba és a munkába ha kedved van hozzá. Visszamennek veled a helyszínre, sőt elvisznek ásatásra is, ha szeretnéd. Te is részt vehetsz régészeti kutatásban egy múzeumi szakember segítőjeként, ha elfogadod a játékszabályokat!   Ne feledd azonban, hogy a törvények szerint a leleteket csak a szakember gyűjtheti össze. Ha elmozdítod a helyükről a leleteket akkor esetleg olyan összefüggéseket, adatokat semmisítesz meg, amit a szakember értelmezni tudna. Itt nagy önuralomra van szükséged. A hosszú út után amit idáig megtettél – olvasás, adatgyűjtés, térképek böngészése, gyalogás - arra kérlek gyűjtsd be az adatot a telefonoddal és ne nyúlj hozzá. Ha valóban régész szeretnél lenni, akkor pedig iratkozz be az egyik hazai egyetem régészképzésére! ?‍??‍?   Megjegyzés: Mint minden tudományt, a régészetet is éveken át tanulja az ember az egyetemen. Mint ahogy vakbélműtétbe sem fognál három érdekfeszítő orvosi könyv elolvasása után, régészeti ásatásba se kezdj majd a fent útmutató alapján végzett kutatás után! Nem csak azért, mert tilos, hanem mert rengeteg kárt is okoznál vele. A régészeti lelőhelyeink közös kincsünk. Vigyázni kell rájuk! Ha behatóbban akarsz a régészettel foglalkozni, keress egy múzeumot! Ők örömmel fogadják majd a segítséged.   [post_title] => Te is lehetnél régész 4! [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => te-is-lehetnel-regesz-4 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-08-28 20:12:10 [post_modified_gmt] => 2022-08-28 20:12:10 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1768 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Te is lehetnél régész 4![:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [2] => WP_Post Object ( [ID] => 1759 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-08-26 17:42:52 [post_date_gmt] => 2022-08-26 17:42:52 [post_content] => Ezen az oldalon pár olyan könyvet ajánlok amit a saját régészképzésedhez tudsz használni. Nem árt ismerni a különböző régészeti korok, kultúrák elnevezését, pontos időtartamát, jellemző régészeti leletanyagát, fontosabb lelőhelyeit. Összefoglalóan a Magyar régészet az ezredfordulón című kötetben tudsz mindennek utánanézni. Ezt a kötetet online is eléred a Magyar Régész Szövetség honlapján (http://regeszet.org.hu/magyar-regeszet-az-ezredfordulon/), de sokkal nagyobb élmény kézbe venni, lapozgatni.         Egy másik ilyen összefoglaló kötet, ami szemetgyönyörködtető képeket is tartalmaz - nem véletlen hiszen egy fotós készítette - a Kárpát-medence ősi kincsei          Egy kissé komolyabb nyelvezetű, de szintén a témába bevezető jelleggel készített kötet a 7000 év története         Haladóknak ajánlott a „Régészet, Elmélet, Módszer, Gyakorlat”. Ez a kötet eredetileg angol nyelven íródott, így a keretes írásokban megjelenő régészeti lelőhelyek sajnos nem magyarok.       Ezen kívül minden korszaknak megvan a maga összefoglaló kötete, monográfiája. Ha egy -egy korszakra vagy részletesebben kíváncsi írj nekem és összeállítok neked egy listát életkorodnak és érdeklődésednek megfelelően. Emailcímem: fklari@gmail.hu Régészeti szakcikkeket a megyei múzeumok évkönyveiben találsz: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/magyar_muzeumi_digitalis_konyvtar/ A magyar régészet két legjelentősebb régészeti folyóirata az elmúlt pár év friss számai kivételével szintén ingyen hozzáférhetők: http://real-j.mtak.hu/view/journal/Acta_Archaeologica.html http://real-j.mtak.hu/view/journal/Archaeologiai_Értesítő.html Ami azonban nagyon ajánlok az a Magyar régészet online magazin: http://www.magyarregeszet.hu/ A legfrissebb szakmai hírek, közérthetően, röviden, a legjobb magyar szakemberektől. Továbbá a Határtalan Régészet nyomtatott magazin, amely tematikus régészeti számokkal jelentkezik és most már online is elérhető: https://moramuzeum.hu/hatartalan-regeszet-elerheto-online-is/ bár az eredeti magazin kézben tartásához fogható élmény úgysincs.   Megjegyzés: Mint minden tudományt, a régészetet is éveken át tanulja az ember az egyetemen. Mint ahogy vakbélműtétbe sem fognál három érdekfeszítő orvosi könyv elolvasása után, régészeti ásatásba se kezdj majd a fent útmutató alapján végzett kutatás után! Nem csak azért, mert tilos, hanem, mert rengeteg kárt is okoznál vele. A régészeti lelőhelyeink közös kincsünk. Vigyázni kell rájuk! Ha behatóbban akarsz a régészettel foglalkozni, keress egy múzeumot! Ők örömmel fogadják majd a segítséged.   [post_title] => Te is lehetnél régész 3! [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => te-is-lehetnel-regesz-3 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-08-26 17:49:00 [post_modified_gmt] => 2022-08-26 17:49:00 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1759 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Te is lehetnél régész 3![:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [3] => WP_Post Object ( [ID] => 1749 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-08-26 17:27:00 [post_date_gmt] => 2022-08-26 17:27:00 [post_content] => Folytassuk a kutatást! ? Most talán egy kicsit érdekesebb rész következik. A régészeti lelőhelyek esetében nemcsak az érdekes, hogy mit találtak ott, hanem az is, hogy hol van az az ott. Vagyis a régészeti lelőhely esetében a térben elfoglalt helyzete, a koordinátái éppoly fontosak, mit az, hogy mit találtak ott. Nézzünk ez alkalommal olyan térképi forrásokat ? ahol kutathatunk régészeti lelőhely után. Ilyenek lehetnek mai térképek, régi térképek vagy éppen távérzékelési módszerrel készített térképek, mint a GoogleEarth ?. Bármilyen térképet is nézünk a rajta található elnevezések ✍️ utalhatnak a terület egykori használatára: pl.: Pusztaemplom-dűlő, Templomdomb – itt egykor templom állhatott ⛪, régi sánc – e területen feltehetően épített sánc állt vagy áll még ma is, Kovás-halom – az őskori szerszámok készítéséhez használt kőfajta vagy éppen ebből készült tárgy sűrű előfordulására utalhat, vagyis egykori lakóterület lehetett bármilyen -puszta utótagú területnév egykor ott állt településre utal Ezek tanulmányozásához például használhatod Magyarország 1941-ben készült felmérését: https://maps.arcanum.com/hu/map/hungary1941/?bbox=2303754.98132934%2C6072852.682506589%2C2361808.904311931%2C6091885.502549598&map-list=1&layers=29 Az ennél is régebbi térképek azonban még több információt őriztek meg számunkra. Nagyon érdekes és tanulságos a II. József féle katonai térképek tanulmányozása is. A térképek keletkezéséről és kicsit részletesebb leírásukról egy másik bejegyzésben lesz majd szó. Ezek a térképek az alábbi linkeken érhetők el:

1. katonai felmérés: https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary/?bbox=2117711.185316718%2C6021328.398390646%2C2124967.9256895417%2C6023912.925409538&map-list=1&layers=147

 

2. katonai felmérés: https://maps.arcanum.com/hu/map/secondsurvey-hungary/?layers=5&bbox=2114100.105625749%2C6021076.484583338%2C2128613.586371397%2C6026245.538621123
3. katonai felmérés: https://maps.arcanum.com/hu/map/thirdsurvey75000/?bbox=2299578.659693265%2C6069388.833280053%2C2314092.140438913%2C6074557.887317838&map-list=1&layers=43

  Ha valamelyik térképen gyanús ábrázolást, vagy elnevezést találunk, akkor érdemes megnézni, hogy valamilyen távérzékelési felvétel nem jelez-e a területen olyan felszíni mintázatot, ami még jobban igazolja a terület régészeti érintettségét.         A levegőből nézve a talaj vagy a növényzet olyan változási, elszíneződései jelentkezhetnek, ami arra utalhat, hogy a területet egykor bolygatták. Például egy egykor kiásott árok betemetődése során a vastagabb humuszréteg miatt sötét sávot látunk a friss szántásban. Hosszú egyhelyben lakás megváltoztatja a talaj kémiai összetételé, az emberi hatás miatt általában világosabb lesz a talaj színe. Kőből készített építmények alapozásait alacsonyabb, kevésbé zöld növényzet jelzi, így rajzolja ki a felszíni növénytakaró például egykor ott állt templomok alaprajzait. Mára már lekopott sáncok jól látszanak téli havas felvételeken. És még sorolhatnánk a jelenségeket. De lássuk hol lehet őket megnézni!          A legegyszerűbb a GoogleEarth ?. Aki még nem ismeri annak javaslom a Google Earth Pro letöltését és az adott területre vonatkozó légifelvételeket a felső sor kis óra ikonjára ⏱ kattintva a csúszka használatával időben visszafelé haladva is lehet vizsgálni. Egy-egy régészeti lelőhely gyakran évtizedekig bújócskázik velünk, majd egy szerencsés együttállás következtében láthatóvá válik a felvételen. A Magyarország területéről a  60-as évektől napjainkig készült térképészeti célú fekete-fehér légifelvételeket a fentrol.hu oldalon találhatjuk meg. Ezek az alaptérképhez illesztve érhetők el, úgy mondjuk georeferálva vannak. Aki beleszeretett a térképek böngészésébe az további kéziratos térképeket is megnézhet az Arcanum kataszteri térképeinek oldalán (https://maps.arcanum.com/hu/) vagy a Magyar Országos Levéltár oldalán (https://maps.hungaricana.hu/en/MOLTerkeptar/). Egy-egy település határának térképi forrásait vizsgálva több napot is el lehet tölteni a számítógép előtt. A térképeket virtuálisan egymásra vetítve átélhetjük egy-egy terület változását a 18. század végétől fogva napjainkig. A régészeti kutatás arra is jó, hogy lássuk az általunk lakott terület, település változásait. Ezek a térképek sok olyan adatot tartalmaznak, melyek közvetve vagy közvetlenül régészeti lelőhelyekre utalnak. Megjegyzés: Mint minden tudományt, a régészetet is éveken át tanulja az ember az egyetemen. Mint ahogy vakbélműtétbe sem fognál három érdekfeszítő orvosi könyv elolvasása után, régészeti ásatásba se kezdj majd a fent útmutató alapján végzett kutatás után! Nem csak azért, mert tilos, hanem mert rengeteg kárt is okoznál vele. A régészeti lelőhelyeink közös kincsünk. Vigyázni kell rájuk! Ha behatóbban akarsz a régészettel foglalkozni, keress egy múzeumot! Ők örömmel fogadják majd a segítséged.   [post_title] => Te is lehetnél régész 2! [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => te-is-lehetnel-regesz-2 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-08-26 17:28:07 [post_modified_gmt] => 2022-08-26 17:28:07 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1749 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Te is lehetnél régész 2![:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [4] => WP_Post Object ( [ID] => 1739 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-08-26 15:28:21 [post_date_gmt] => 2022-08-26 15:28:21 [post_content] => A régész a kutatást nem rögtön a terepen kezdi. A terepi munkát sok egyéb lépés előzi meg. Ezek közül mutatunk be párat, hogy lakóhelyed közvetlen környezetének régészeti korú történelmét jobban megismerhesd. Az első lépésben utána kell járni milyen régészeti lelőhelyek ismertek az általad vizsgálat alá vont területről. Ebben segít a Magyar Nemezti Múzeum régészeti adatbázisa ?. A folyamatosan bővülő adatbázisban a legegyszerűbb a keresett kifejezés mezőbe az adott település nevét beírni. A kereső ekkor listázza a település területéről ismert régészeti lelőhelyeket, melyek főbb adatait ezután a nevükre kattintva lekérdezhetjük. Fontos tudni, hogy hazánkban az általánosan bevett szokás, hogy a régészeti lelőhelyeket a település nevével és a dűlőnévvel azonosítjuk. A dűlőnév a település egy kisebb területére utaló, a térképen megtalálható elnevezés. Például: Emőd-Nagyhalom. A hivatalos iratokban azonban az egyértelmű azonosítás miatt a régészeti lelőhelyeket számmal látjuk el. Emőd-Nagyhalom esetében ez a 16986. Magyarországon több mint 80.000 régészeti lelőhely ismert. Hazánk nagyon gazdag régészeti örökségben. Első lépésként tehát össze kell gyűjteni az ismert lelőhelyeket, hogy milyen régészeti korszakban éltek ott, kik kutattak a területen és mit találtak. Az adatbázist az alábbi linken éred el: https://archeodatabase.hnm.hu/ A kutatásban csak az első lépés ennek az adatbázisnak a megnézése. 1998 óta a Régészeti Kutatások Magyarországon című periodika évente összefoglalja az adott év régészetileg kutatott lelőhelyeit ?. A kötetek a következő helyen érhetők el: https://archeodatabase.hnm.hu/hu/rkm A digitális kötetekben a keresőmezőbe beírva a kívánt település nevét máris láthatjuk részletes leírással mi került elő, milyen kutatás zajlott az egyes lelőhelyeken.         Ugyanezt a gyűjtést 1956 és 1997 között a Régészeti Füzetek I-es sorozata végezte. Ezeket az alábbi oldalon éred el digitális formában: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/muze_orsz_nemz_regeszeti_fuzetek/ A hazai múzeumi rendszer 1962 és 2013 között a megyei szervezethez igazodott. Minden megyei székhelyen levő múzeum feladata volt a megyében előkerülő régészeti lelőhelyek és tárgyak nyilvántartása. A rendszer azóta kissé megváltozott, de a megyei hatókörű  városi múzeumok most is ellátják ezt a feladatot. A megyei múzeumok évkönyveiben szintén találhatunk gyűjtéseket a korábbi évek lelőhelyeiről, kutatásairól. A megyei múzeumi évkönyvek is elérhetők digitálisan: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/magyar_muzeumi_digitalis_konyvtar/ Ez az adatbázis is kereshető. Vagyis ki sem kell mozdulnod, csak kicsit keresgélned a neten és össze tudod állítani a településed határából ismert régészeti lelőhelyeket és azok legfőbb adatait ?. Hogy milyen alapadatokat érdemes kigyűjtened azt itt foglaljuk össze

azonosító szám

település és dűlőnév

korszak

jelenség (mit is találtak ott)

honnan származik az adat

egyéb, megjegyzés

  Máris régész vagy egy kicsit! ? Megjegyzés: Mint minden tudományt, a régészetet is éveken át tanulja az ember az egyetemen. Mint ahogy vakbélműtétbe sem fognál három érdekfeszítő orvosi könyv elolvasása után, régészeti ásatásba se kezdj majd a fent útmutató alapján végzett kutatás után! Nem csak azért, mert tilos, hanem, mert rengeteg kárt is okoznál vele. A régészeti lelőhelyeink közös kincsünk. Vigyázni kell rájuk! Ha behatóbban akarsz a régészettel foglalkozni, keress egy múzeumot! Ők örömmel fogadják majd a segítséged.   [post_title] => Te is lehetnél régész 1! [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => te-is-lehetnel-regesz-1 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-08-26 17:50:08 [post_modified_gmt] => 2022-08-26 17:50:08 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1739 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Te is lehetnél régész 1! [:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [5] => WP_Post Object ( [ID] => 2036 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-05-21 14:33:16 [post_date_gmt] => 2022-05-21 14:33:16 [post_content] => Borsodivánka-Marhajárás-Nagyhalom 2022 évi ásatása során két ház részleteit tártuk fel a szelvényünkben. Az ún G-ház leégett és az égett in situ omladéka sok meglepetést tartogatott nekünk, többek között a fal plasztikus díszítésének sok-sok töredékét. A H-ház is leégett, ennek omladékát azonban még a bronzkorban eltávolították. Ez a bejegyzés a két ház között húzódó és arra merőlegesen futó utcáknak, méretük alapján inkább sikátoroknak állít emléket. A G és H házak közötti utca homokos, sárga agyagos felszíne az ásatási dokumentációs szabályoknak megfelelően egy stratigráfiai-rétegtani számot kapott. Ez lett az S1208. Az erre merőleges utca kapta az S1176-os számot. A stratigráfiai egységek segítenek minket a jelenségekhez kapcsolódó dokumentáció valamint régészeti leletanyag rendszerezésében, későbbi elemzésében. A 2022-es ásatási évedban a házak egyes jelenségeinek 60 különböző számot osztottunk ki. Az azonosítás egyszerűsítése érdekében a két utcát rögtön a megtalálásuk pillanatában el is neveztük. Így lett az S1028 az Arany János utca, az S1176 pedig a Hunyadi János utca. E két név valójában a jelenségek egyedi azonosítójává vált, sokkal inkább mint a hivatalos számozásuk. Névadó ünnepséget is celebráltunk számukra. Ez látható az alábbi videóban. https://www.facebook.com/100000725254441/videos/497644532151511/ [post_title] => Mi is az az egyedi azonosító − utcanévadás a Borosdivánkai ásatáson (videó) [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => mi-is-az-az-egyedi-azonosito-%e2%88%92-utcanevadas-a-borosdivankai-asatason-video [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-10-21 14:52:58 [post_modified_gmt] => 2022-10-21 14:52:58 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2036 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Mi is az az egyedi azonosító − utcanévadás a Borosdivánkai ásatáson (videó)[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [6] => WP_Post Object ( [ID] => 1719 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-01-12 10:31:27 [post_date_gmt] => 2022-01-12 10:31:27 [post_content] => A Borsod Region Bronze Age Settlemets - BORBAS - projekt idén ünnepli 10. évfordulóját! Bizony 2012-ben Tard-Tatárdombon dolgoztunk először együtt a kölniekkel. Az első két lelőhely - Tard és Emőd-Nagyhalom - szerencsésen igen jó adatokkal szolgált, nem csökkentve lelkesedésünket, ami azóta sem lankad. És nem jutunk a végére. Minél jobban megismerjük a régiót annál több újabb és újabb meglepetés, új lelőhely kerül elő. A 10. évfordulóra konferenciával, kiállítással és kötettel is készülünk. De az első emlék ami most itt áll egy képes válogatás a sok munkáról, az eredményekből és a mindennapjainkból kronológiai sorrendben. Az összeállítás Tobias Kienlin érdeme! Élvezze mindenki olyan nagy örömmel, amit nekünk okozott a közös munka! A linkre kattintva elérhető az összeállítás. Mivel terjedelmes célszerű letölteni és úgy nézegetni! 10 Years Borsod Region Bronze Age Settlement Project (BORBAS) 2012-2022 v1 elérhető ugyanez Toboas Kienlin Academiaedu oldalán is. [post_title] => 10 éves a BORBAS projekt [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => 10-eves-a-borbas-projekt [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-01-12 10:35:24 [post_modified_gmt] => 2022-01-12 10:35:24 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1719 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]10 éves a BORBAS projekt[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [7] => WP_Post Object ( [ID] => 1711 [post_author] => 2 [post_date] => 2021-03-23 11:02:48 [post_date_gmt] => 2021-03-23 11:02:48 [post_content] => Kedves bronzkor és Borsodivánka rajongók! A Magyar Régészeti és Művészettörténeti társulat új online előadássorozatában Lengyel György Istállós-kői-barlang feltárásáról szóló előadása után ismét a Miskolci Egyetem egy projektjéről lehet hallani. Az előadás a borsodivánkai ásatások eddigi összefoglalását adja és itt hallhatók a 2020-as ásatások legújabb eredményei is: https://www.youtube.com/channel/UC0rcThlhwrSCcC5Bc9FQ24w/videos [post_title] => Borsodivánka 2020 – MRMT előadás [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => borsodivanka-2020-mrmt-eloadas [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2021-03-23 11:02:48 [post_modified_gmt] => 2021-03-23 11:02:48 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1711 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Borsodivánka 2020 – MRMT előadás[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [8] => WP_Post Object ( [ID] => 1680 [post_author] => 2 [post_date] => 2021-03-09 14:22:19 [post_date_gmt] => 2021-03-09 14:22:19 [post_content] => A fitolit egyfajta mikroszkópikus növényi maradvány. A növényi szövetrendszerben megtalálható opálszemcse, amely sziliciumdioxidból épül fel és a növényi avar szervesanyagának elbomlása után felszabadul a szövetből. Vagyis, míg a növény szervesanyaga lebomlik, addig a szervetlen fitolit megmarad és feltárható, megfigyelhető bizonyos természettudományi és régészeti  eszközökkel. Ráadásul extrém körülmények között is eredeti formában marad fenn, ezért jól használható paleoökológiai és környezetrégészeti kutatásokban. Ellentétben a pollennel, a fitolitok inkább a lokális környezetre nyújtanak információkat. Visszautalva a bejegyzés címére a fitolitok a pázsitfüvekre jellemzőek, a pázsitfüvekben keletkeznek nagy mennyiségben, hazánkban csak kevés fafajnak van fitolitja, azok is fenyőfélék. Hogy el tudjuk képzelni őket álljon itt néhány fitolit mikroszkópos képe: A fitolitokat osztályozó rendszerek közül a taxonómiai alapú a sejtmaradvány növényanatómiai helyzetét határozza meg. Segítségével az ember-növény interakciót lehet nyomozni, hiszen a felhasznált növényi részre vonatkozóan kaphatunk információt, pl.: a fitolit a növény szárából származik, vagyis ezt a részt használta fel az ember. A tipológiai osztályozás alapján a növény élőhely, vegetáció és klímatörténeti helyzete körvonalazható. A taxo-tipológiai megközelítés a két rendszer keveréke, mely az adott feladat megoldásához szükséges legfontosabb elemeket kombinálja. A fitolitok elemzésével több régészeti kérdéscsoportra is kaphatunk válaszokat:

• környezetrekonstrukció
• kultúrrétegben a fitolit körüli térszin funkciójának meghatározása, tér-funkció elemzés
• eszközökre szilifikálódott növényi opál szemcsék elemzése, a feldolgozott növény fajának kiderítése
• a sírok, temetők vizsgálata: temetkezési, esetleg rituális szokások rekonstruálása
• az edénytartalom és fogkő vizsgálata: táplálkozástörténeti vonatkozások levonása

A fitolitelemzés azonban — eltérően a pollenelemzéstől — nem minden esetben alkalmas arra, hogy fajszintű meghatározást adjon. Amiért ezekkel a mikroméretű maradványokkal itt most foglalkoznunk kell, annak az az oka, hogy Borsodivánkán igen nagy mennyiségben találjuk meg őket. És ugyan a bevezetőben az áll, hogy mivel nem szerves felépítésűek extrém körülmények között is megőrződnek, mégis csak igen kevés magyarországi lelőhelyről lehetett eddig olyan növényi depóanyag által hátrahagyott in situ pozícióban lévő fitolitfelhalmozódást kimutatni, mint amely például Borsodivánkán is előkerült. Borosdivánkán már az első feltárási évben több rétegben vastag fitolitfelhalmozódásból létrejött rétegeket figyeltünk meg metszetben  és felszínben is. A borosdivánkai feltárás metszetfalát ábrázoló képen a piros kerettel jelzett mezőben a fehér íves rétegek állnak fitolitból. E kép kinagyított részletén piros nyilak jelzik a szabad szemmel is jól követhető fitolitrétegeket. Ezek a fitolitrétegek nem lokális jelenségek, a 2020-as év ásatása során a teljes 5x5 méteres szelvényt beborították és a halom területén történt fúrásminták közül is többen láthatóak. A teljes felszínben kibontott fehér színű fitolitrétegek, az ásatásokon ritkán érzékelhető vizuális látványt nyújtottak. Az alábbi képeken egy félbebontott házpadlóval illetve teljes felszínben feltárt fitolitrétegek láthatók. A vastag rétegek egy ház padlója alatt húzódnak, közöttük sötét színű, szervesanyagban gazdag, a mikromorfológiai elemzések alapján szemétrétegként meghatározható szintek találhatók. A vastag fitolitrétegekben az egykori növények lerakásának iránya szabad szemmel jól látható. A rétegekben É-D és K-Nyi irányok váltakozva figyelhetők meg. Mindez arra utal, hogy az egykor itt lakók valamilyen tudatos cselekvési forma során nagyobb mennyiségű növényi anyagot halmoztak fel a területen, majd erre szemetet hordtak és újabb növényrétegekkel fedték azt. Mindez így néz ki mikroszkóp alatt: A vastag, fitolitból álló rétegeken kívül a házak besejében az egyes padló és járószintekhez kapcsolodóan vékony, fátyolszerűen fedő, lokális fitolitrétegeket is találtunk. A lelőhelyen kiemelkedően magas a fitolitmaradványok mennyisége. A fitolitrétegek mintázást már 2015-ben elkezdtük, az eddigi eredmények poszterbemutatók formájában érhetők el. Ezek linkjét a felhasznált irodalomban lehet megtalálni. A vastag fitolitrétegek fűfélék maradványaiból állnak. A legalsó települési szint padlójába taposott maradványok között gabonafitolitokat is sikerült azonosítani: A fitolitok vizsgálata folyamatban van tehát. Addig azonban, míg a szakemberek részletesebb adatokat tudnak számunkra nyújtani a fentebb bemutatott témakörökben próbálkozzunk meg a fitolitrétegek régészeti szempontú értelmezésével. Előre kell bocsájtanunk, hogy a kutatás jelenlegi állása szerint nincs végleges válasz a fitolitrétegek szerepének kérdésében. Ugyanakkor az kijelenthető, hogy csak akkor jöhetett létre ilyen jól kifejlett fitolitréteg, hogy ha fűnemű vegetációból alakítottak ki egy térrészenek a fedését. Arra vonatkozóan, hogy milyen vastag volt ez a korabeli „takarás” vagy „fedés” nehéz pontosat mondani, az azonban kijelenthető, hogy egy jól látható, jól érzékelhető valószínűleg több ütemben elvégzett növényi depozícióval állunk szemben. 1, Amikor először előkerültek, nekem a Hajdúnánás-Tedelj-lyukashalmi Yamnaja sírban feltárt gyékényszőnyeg jutott eszembe és úgy véltem, az akkor még csak 5x1 méteres szelvényben, hogy szerencsés szituációban egy házon belül vagyunk és a padlót borító szőnyeget találtuk meg. A vastag fitolitrétegek közötti feltöltések szemétként való meghatározása után, és miután kiderült, hogy a rétegek a valós házpadlókon kívül is folytatódnak ezt az elképzelést el kellett vetni. 2, Mivel a szemétrétegekben állati ürülék/koprolit is volt, felmerült a lehetősége, hogy a település egy fázisában az általunk feltárt területet szemétdombként használták és időnként növényréteggel fedték a kellemetlen szagok terjedése miatt. 3, Az állati ürülék jelenléte és néhány a levantei partszakaszról ismert vaskori tell (Tel Megiddo, Tel Dor) adatai alapján felmerült a lehetőség, hogy a területen állatokat tartottak, vagyis a térhasználat egy eddig a telltelepülések belsejében nem bizonyítható lehetőségével is számolhatunk. A szervesanyag és fitolitrétegek azonban nincsenek egymásba taposva, ami részben kizárja a rendszeres állattartást. Ezek a vastag fitolitrétegek egy nagyméretű gödör betöltése felett jeletkeztek először és többszöri megismétlődés után nem találkozunk velük a következő házépítési periódusban. Vagyis elválasztják a település életének azt a szakaszát, amikor a feltárt területet tárolásra használták és azt a fázisát amikor lakóépületek álltak rajta. 4, E tény ismeretében egy másik keleti párhuzam alapján merült fel a lehetősége, hogy a növényi és szemétrétegeket tudatosan, rövid idő alatt rétegezték a területre, azért, hogy a nagy gödör feltöltése után az építendő ház alapozásához megfelelő felületet hozzanak létre. A mezopotámiai zikkuratok építésénél megismert eljárás szerint a téglasorokat nádból készült gyékények segítségével erősítették meg, elérve azt, hogy az egész építményt ellenállóvá tegyék a különböző irányú erőhatásokkal szemben. Ha tényleg ez volt a cél, akkor azt mondhatjuk, hogy nem sikerült a terv, a ház alatt levő gödör betöltésének megsüllyedése után ugyanis a ház padlójának egy jelentős része besüppedt a gödör felett. Ez azonban lehetséges, hogy csak azután történt, amikor a bronzkori lakosok már elhagyták a területet. A bontás során az erősen lejtős rétegek követése nem volt mindig egyszerű, azonban kiváló lehetőséget biztosított régészhallgatók számára a szintkövetéses bontási módszer megtanulására. A borosdivánkai fitolitminták eredményeitől tehát sok mindenre magyarázatot kaphatunk. Más vizsgálatokkal párhuzamosaninformációkat nyerhetünk a település környezetének növényborítottságával kapcsolatban, a házakon belüli járószintekről származó minták alapján talán térhasználati rekonstrukciót, cselekvéssorok helyét tudjuk majd azonosítani és további mikromorfológiai kutatásokkal kiegészítve az adatok talán a régészeti rétegek képződésnek interpretációjában is segít majd minket. Felhasznált irodalom: Pető Ákos: a fitolitelemzés szerepe a paleobotanikai kutatásokban. In: Pető Ákos-Kreiter Attila (szerk.), Mikroszkóppal a régészet szolgálatában. Budapest 2010, 25–29 Pető Ákos: A növényi opálszemcsék kutatásának rövid tudománytörténeti áttekintése a felfedezéstől napjainkig. Tájökológiai Lapok 7, 2009, 39–63. Pető Ákos: A fitolitkutatás szerepe az őskörnyezettanban és a környezet régészetben, valamint hazai alklamazásának lehetőségei. Archeometria Műhely 2009/2, 15–29. https://www.academia.edu/37402587/A_R%C3%B6pke_T_Zerl_K_P_Fischl_T_L_Kienlin_From_Floors_to_Middens_and_Back_Again_Life_on_the_Bronze_Age_Tell_Borsodiv%C3%A1nka_Nagyhalom_Hungary_Poster_for_EAA_Annual_Meeting_2018_5_8_September_Barcelona_Spain https://www.academia.edu/25553595/T_Zerl_A_R%C3%B6pke_T_L_Kienlin_K_P_Fischl_Erste_Ergebnisse_der_arch%C3%A4obotanischen_Untersuchungen_auf_dem_bronzezeitlichen_Tell_von_Borsodiv%C3%A1nka_Ungarn_Poster_AK_Arch%C3%A4obotanik_T%C3%BCbingen_13_15_Mai_2016 https://www.academia.edu/25167321/A_R%C3%B6pke_V_Wilde_K_P_Fischl_T_L_Kienlin_Phytolith_rich_layers_from_the_Early_Bronze_Age_tell_at_Borsodiv%C3%A1nka_Hungary_Preliminary_taphonomic_and_archaeological_implications_Poster_at_12_Jahrestagung_des_Arbeitskreises_Geoarch%C3%A4ologie_4_7_Mai_T%C3%BCbingen_Germany [post_title] => Mi fűn terem a fitolit? [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => mi-fun-terem-a-fitolit [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2021-03-09 14:36:30 [post_modified_gmt] => 2021-03-09 14:36:30 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1680 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Mi fűn terem a fitolit?[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [9] => WP_Post Object ( [ID] => 1675 [post_author] => 2 [post_date] => 2021-01-17 16:59:10 [post_date_gmt] => 2021-01-17 16:59:10 [post_content] => Baja mellett különleges  későbronzkori sírt találtak az év elején! A híradások és további képek az alábbi linkekekn érhetők el: https://www.baon.hu/kultura/helyi-kultura/bronzkori-noi-sirt-talaltak-a-bajai-regeszek-3500257/ https://www.bajaimuzeum.hu/hu/paratlan-bronzkori-lelet [post_title] => 2021 első meglepetése: halomsíros temetkezés Baja közelében [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => 2021-elso-meglepetese-halomsiros-temetkezes-baja-kozeleben [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2021-01-17 17:00:42 [post_modified_gmt] => 2021-01-17 17:00:42 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1675 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]2021 első meglepetése: halomsíros temetkezés Baja közelében[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [10] => WP_Post Object ( [ID] => 1671 [post_author] => 2 [post_date] => 2021-01-09 13:19:32 [post_date_gmt] => 2021-01-09 13:19:32 [post_content] => Az idei ásatási évadot egy kisfilm is megörökítette. Szép felszínek, gyönyörű tájképek, emlékezetek pillanatok, tábortűz, szelfis légifotók, sok munka, finom ebédek. Minden ami egy ásatást emlékezetessé tehet, amitől jó régésznek lenni! Nézzék olyan sok szeretettel, ahogy készült! Köszönet érte Gucsi Lászlónak! [post_title] => Borsodivánka 2020 [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => borsodivanka-2020 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2021-01-09 13:19:32 [post_modified_gmt] => 2021-01-09 13:19:32 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1671 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Borsodivánka 2020[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [11] => WP_Post Object ( [ID] => 1657 [post_author] => 2 [post_date] => 2020-07-27 10:15:39 [post_date_gmt] => 2020-07-27 10:15:39 [post_content] => A Szerencs-patak völgye Abaújszántónál csatlakozik be a Hernád völgyébe, pontosabban ha folyásirányban nézzük, ott hagyja el a Hernád völgyét. A Szerencs patak kora- és középső bronzkori településláncáról Bakos Gáborral közösen készítettünk egy tanulmányt (Bakos-P.Fischl 2012). A patak Szerencsnél folyik a Taktába. A Mezőzombori párkánysíkon e településlánchoz kapcsoltuk még Mezőzombor-Berzse települését is. A településlánc hiányzó láncszeme volt mind a mai napig Abaújszántó. 2018-ban az abaújszántói Gyűr-tetőn tettünk helyszíni szemlét, melynek meredek oldalai, a Googleearth-on látszó talajjelei és a plató lábánál ismert füzesabonyi leleteket is tartalmazó Gyűr-tető alja regisztrált régészeti lelőhely alapján szinte biztosra vettem, hogy könnyen azonosítani lehet a keresett települést. A frissen ültetett gyümölcsösben, az ültetőgödrök melletti földkupacokban azonban nagyon gyér, meghatározhatatlan korú leletanyag került csak elő. Nem az az intenzitás ami egy középső bronzkori településre jellemző. Az egyetlen értékelhető lelet egy gyönyörűen kidolgozott obszidián nyílhegy volt, mely nagy általánosságban megerősítette a keresett korszakot. Nem sokkal a terepi szemle után 2018 júliusában érkezett Pesti Levente légifotós megfigyelés-gyűjteménye, mely a Gyűr tetőtől délre jelöl egy dombot lehetséges erődített településként. 2020 július 4-én jött el a napja, hogy az azóta is izgató kérdést tisztázzuk. Először északról próbáltuk megközelíteni a területet, de a gyümölcsös kerítése utunkat állta. Ezután délről próbálkoztunk és a Vasút utca 1 szám alatti ingatlanon keresztül jutottunk fel a dombtetőre, mely ma barackos. Ha a terület légifotóját nézzük, olyan képet ad, mint egy kétosztatú Vatya erődített település. A Vatya kultúra a középső bronzkorban (Kr.e. 2000–15000 között) a mai Magyarország középső területeit birtokolta. A Mezőföldön, az elterjedési terület Ny-i peremén jellemzőek azok a várai, melyek eltérő térszíneken egymáshoz földsánccal és árokkal kapcsolódó egységekből állnak. Ilyenek például: Sárbogárd-Cifrabolondvár, Lovasberény-Mihályvár, Vál-Pogányvár. A képen Kovács Tibor 1982-es publikációjából láthatunk néhány példát. A Vatya kultúra különböző típusú településeiről részletesebben: Szevenyi-Kulcsár 2012.         A dombot délről határoló ház és a mögötte húzódó méhes megkerülése után, a dombra való felkapaszkodás közben már sok kagylóra lettem figyelmes a vízmosásokban. A középső bronzkor folyamán sok kagylót fogyasztottak és a kagylóhéjak tömeges megjelenése már jelzi az emberi megtelepedés helyét. A domb teteje aztán beigazolta a hozzá fűzött reményeinket. Tele volt kerámiával, ahogy egy tisztességes bronzkori telephez illik. Csak annyit gyűjtöttem, ami a két kezemben elfért. Feltűnő volt azonban, hogy a bronzkorra jellemző seprűs felületkialakítás hiányzik, a legtöbb kerámia, simított vagy fényezett felületű volt. Egy fekete színű szalagfül, egy hordozható tűzhely lábtöredéke és egy díszített töredék azonban pontosan behatárolta a település korát. A középső bronzkor végén lakták a területet. Ahol a légifotón egy markáns kelet-nyugat irányú osztás látszik ott a térszín az északi oldalon jelentősen mélyebben van. Fentről, épp csak ráláttunk, de egy kőből rakott fal sejlett fel a sűrű növényzettel benőtt függőleges síkon. A másik – északi – gyümölcsöst ez alkalommal nem tudtuk megnézni. Közel sem biztos, hogy a határvonal mesterségesen épített kőfal és a bronzkori eredete is kérdéses. Ki kell tisztítani egy területen, hogy pontosabbat tudjunk róla állítani. A keresett láncszem viszont megvan, helyzete és leletanyaga a vártnak megfelelő. Kiszámíthatóak ezek a bronzkoriak! Az új bronzkori település neve: Abaújszántó-Szabadka A területen álló barackos pedig igazán kiváló pálinkát terem. Kóstoltam, így bizton állíthatom! A terület tulajdonosának Molnár Bélának ez úton is szeretnénk megköszönni a szíveslátást. A kirándulást ezúttal Honda Transalp típusú motorunkkal tettük. Júliusban, motoros ruhában nem ideális terepet járni, ezt ez után a nap után bátran kijelenthetem. Volt azonban a ruházatnak egy előnye is. Abaújszántó után egy tarcali lelőhelyet is felkerestünk. Ott azonban annyi szúnyog volt, hogy csak a sisak visszavételével és a ruházat teljes zárásával tudtuk megvédeni az életünket. Mint az asztronauták bolyongtunk sisakban a lelőhely területén, közben izzadtunk és nagyon jól szórakoztunk! A tarcali lelőhelyről részletesen azonban egy másik bejegyzés fog szólni.     Irodalom:  Bakos Gábor–P. Fischl Klára: A Szerencs-patak völgyének bronzkori településszerkezete / Bronze Age settlement patterns in the valley of the Szerencs Stream. Ősrégészeti Levelek 14 (2012) 53–62. Kovács, T.: Befestigungsanlagen um die Mitte des 2. Jahrtausende V. U. Z. in Mittelungarn. In: Beiträge zum bronzezeitlichen Burgenbau in Mitteleuropa. Hrg.: Chropovský, B. – Herrmann, J. Berlin–Nitra 1982, 279–291 Szeverényi, V. – Kulcsár, G.: Middle Bronze Age Settlement and Society in Central Hungary. In: Jaeger, M. & Czebreszuk, J. (eds.) Enclosed Space – Open Society. Contact and Exchange in the Context of Bronze Age Fortified Settlements in Central Europe. (Studien zur Archäologie in Ostmitteleuropa 9.) Poznań & Bonn 2012, 287–351. [post_title] => Minden a helyére kerül egyszer [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => minden-a-helyere-kerul-egyszer [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2020-07-27 10:19:48 [post_modified_gmt] => 2020-07-27 10:19:48 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1657 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Minden a helyére kerül egyszer[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [12] => WP_Post Object ( [ID] => 1653 [post_author] => 2 [post_date] => 2020-07-09 19:14:29 [post_date_gmt] => 2020-07-09 19:14:29 [post_content] => Ezúttal a Magyar Nemzeti Múzeum blogoldalán található írást szeretnék megosztani az ide ellátogatókkal. Tarbay Gábor a késő bronzkori kardok rövid történetét írta meg, kiváló szakmaisággal, de közérthetően és érdekfeszítően. Melegen ajánlom írását mindenkinek! https://mnm.hu/hu/cikk/keso-bronzkori-kard-rovid-tortenete?fbclid=IwAR1JYCDOKBE5H-48s0esiVylMa29zbTF5V_837FoBpX5J7PJL8eKu9BoecE [post_title] => Bronzkori kardok [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => bronzkori-kardok [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2020-07-09 19:14:29 [post_modified_gmt] => 2020-07-09 19:14:29 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1653 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Bronzkori kardok[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [13] => WP_Post Object ( [ID] => 1645 [post_author] => 2 [post_date] => 2020-05-25 07:07:35 [post_date_gmt] => 2020-05-25 07:07:35 [post_content] => A legutóbbi blogbejegyzés után hamarosan felkerült a youtube csatornára a nap sárkányrepülés élményeit feldolgozó videó:  https://www.youtube.com/watch?v=vBGAL9D8T5c A videó utal a blogbejegyzésre, mint annak tudományos háttéranyagára. Feltehetően e kereszthivatkozás után keltette fel a  téma az Észak Magyarország című napilap érdeklődését, ahol hosszú és korrekt tudosítást olvashatunk a tibolddaróci egyetemi hallgatókkal és önkéntesekkel végzett kutatásról. A képre kattintva el is lehet olvasni a szöveget! A  három médiafelület körbehivatkozása úgy lesz teljes, ha én is megosztom itt a youtube és az Észak Magyarország bejegyzéseit. Örülök, hogy a téma ilyen nagy érdeklődést váltott ki! [post_title] => Az önmaga farkába harapó kígyó [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => az-onmaga-farkaba-harapo-kigyo [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2020-05-25 07:10:20 [post_modified_gmt] => 2020-05-25 07:10:20 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1645 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Az önmaga farkába harapó kígyó[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [14] => WP_Post Object ( [ID] => 1614 [post_author] => 2 [post_date] => 2020-05-12 09:27:47 [post_date_gmt] => 2020-05-12 09:27:47 [post_content] => Tibolddaróc-Bércút bronzkori települése korán ismertté vált a régészeti kutatásban. A bronzkori falu a Kácsi patak nyugati magaspartján található, a mai településtől délre. A területről csodálatos kilátás nyílik a Bükk hegyvonulataira és a Borosdi síkság területeire. A hely ugyan szeles, de a pazar kilátás és a két földrajzi régió határvonala olyan erőforrásokat bocsájtott az egykori közösségek rendelkezésére, hogy ideális lakóhelynek bizonyult. 1904-ben Balázs Béla ásott a lelőhelyen, melynek eredményeit 3 közleményben tette közzé (Balázs 1905, 1906, 1907). A feltárás területe 1600 m2 volt, a publikációban melléklet rajz és az EOV térképlap egymásra vetítése alapján Balázs feltehetően a lelőhely központi részén dolgozott. A lelőhelyet később Kalicz Nándor említi a hatvani kultúra települései között (Kalicz 1968, 119). A bronzkori település jelenlegi területe szántóföld. A középső bronzkori településekre jellemző tell vagy tellszerű, centrális rész körüli árok nyomai a felszínen éppen csak észrevehetők.     A 2015-ös légifotón látható az árok vonala, de nem annyira markáns mint más vizsgált település esetében. A központi rész jelen állapotában nem emelkedik ki a környezetéből. A külső települési részt a felszínen található nagy mennyiségű leletanyag jelzi. A BORBAS projekt keretében 2015-ben elkészült a lelőhely légifotózása és az ebből generált 3D modell, továbbá a geofizikai felmérés.   A magnetogramm alapján a 0.63 ha területű központi részt 6–13 méter széles árok veszi körül.  Az ároktól keletre egy földcsúszamlás jeleit mutatja a geofizikai felmérés. Az árkon belül régészetileg értékelhető anomáliákat nem lehetett megfigyelni. Az árkon kívüli részen két zónában (ÉNy és D-DK) csoportosulva jól kivehető az egykori házak elhelyezkedése. Közöttük üres terület figyelhető meg a mágneses anomáliaképen (Kienlin et al 2018). Az egykori település területe erősen elszántott, erodált, az 2015-ös lapátteszt során (légifotón piros ponttal jelölve) 50 cm mélységben már a bolygatatlan altalaj jelentkezett az árkon belüli és kívüli részen is. A BORBAS kutatási projekt által használt roncsolásmentes vizsgálati csomag egy eleme — a szisztematikus felszíni leletgyűjtés — azonban mindeddig váratott magára ezen a lelőhelyen. Erre 2020 május 10-én került sor. A mostani szisztematikus felszíni leletgyűjtésünk kérdései a korábbi eredmények ismeretében a következők volt: A geofizikai felmérés két házcsoportja közötti rész valóban „üres” terület, vagy az erős talajerrózió miatt, itt a mágneses anomáliák már nem kimutathatók? E célból 4 db 50x50 méteres területet jelöltünk ki, hogy a BORBAS projektben már megszokott módszerrel szisztematikus felszíni leletgyűjtést végezzünk. A gyűjtési négyzetek 5x5 méteres méretűek voltak, a gyűjtés időkorlát nélkül folyt. A munka elvégzését a Miskolci Egyetem Régészet alapszak terepi gyakorlatának megvalósításaként terveztük, az ismert egészségügyi helyzet miatt azonban a gyakorlatot törölni kellett a félév tantárgyai közül. A terület jó megfigyelési lehetőségei miatt azonban úgy döntöttünk, hogy azokkal akik Önként vállalják a terepi munkát, mégis elvégezzük a terepi kutatást. 2020 május 10-én egy napos és szeles vasárnapi napon tehát az egészségügyi előírások betartása mellett elkezdtük a munkát. Az 5x5-ös négyzetek kijelölése a szokásos módon madzaggal történt, így a résztvevők az 5 méteres távolságot tartva, rizikómentesen tudták a gyűjtést folytatni. A kutatást P. Fischl Klára és Pusztai Tamás vezették. A terepi munka során velünk voltak Tátrai Szilveszter, Weisz Klaudia és Safranka János régészhallgatók, a HOM fémkeresős csapatának tagjai: Ináncsi Szabolcs, Sztrakay Nándor, Juhász Tamás és felesége, Czízi Szabolcs, Bukta László, Juhász Nóra, Kormos Attila, és barátaink, akik hosszú évek óta követik munkánkat, örülnek sikereinknek és segítenek, ha az élet úgy hozza. Hát most úgy hozta: Mikola Rita, Honti Luca, Sándor Judit, Papp Viktor Gábor, Barta Zsolt, Barta Eszter, Barta Dorka és Pusztai András. Köszönet e helyen is mindenki munkájáért. A szorgos kezek ellenére a nap folyamán a tervezett négyből csak három négyzet felszínét sikerült felgyűjteni, vagyis 300 zacskó leletanyag vár jelenleg kiértékelésre. Az ÉNy-i részen a vártnak megfelelően az 1-es négyzetben jelentősen több leletanyag került elő, mint a 2-es négyzetben. A 3-as négyzetben ismét nőtt a leletanyag száma, ám a korábban megfigyelt nagyon elaprózódott leletanyaghoz képest itt egy kicsit nagyobb méretű, több esetben beazonosítható, típushoz köthető leletanyag is előkerült. Általánosan jellemző a csontanyag alacsony százaléka és a nagy mennyiségű, változatos nyersanyagú kőanyag. Ez utóbbi értékelése és összevetése az 1904-es ásatási anyaggal várhatóan érdekes eredményeket fog hozni. A 20. század eleji ásatás leletanyagának újraértékelésével Asztalos Fanni foglalkozott egyetemi szakdolgozata keretében szintén 2015-ben (Asztalos 2015). Az egykor gyűjtött leletanyag ma a Herman Ottó Múzeumban található, leltári száma: 53.456.1-270, 53.457.1, 53.934.1-30, 53.943.1-3. A kor szokásának megfelelően nagy mennyiségben tartalmaz csonteszközöket, kőtárgyakat. A kerámialeletek között a nagyszámú és változatos kialakítású állatszobrok érdemelnek említést. Viszonylag sok kocsikerék modell is előkerült. Ezek számát, most vasárnap is gyarapítottuk. A szakdolgozat érdeme, hogy a múzeumban található leletanyagban kimutatta, nemcsak a hatvani hanem a füzesabonyi kultúra is használta a területet, vagyis jelenlegi ismeretink szerint a területen Kr.e 2200 és 1500 között lakhattak. Ennek pontosítására valószínűleg mostani kutatásaink alapján nem lesz lehetőség.        A felszín kiválasztott részeinek felgyűjtése után fémkeresős műszerrel történő átvizsgálás is zajlott vasárnap. Több középkori vasszeg és patkó mellett egyetlen kisméretű bronzrög került elő a területről ami a kérdéses korszakba tartozhat, ezt egy további szabad szemmel észrevett kis bronz töredék egészít még ki. Az eredmény nem meglepő, ismerve, hogy a vizsgált korszakban a bronz nem általános használati nyersanyag, csak presztízsjelző, illetve a lelőhely lepusztultsága sem kecsegtetett sok reménnyel, de azért mi megpróbáltuk. Addig is még egyszer köszönet minden résztvevőnek! Irodalom: Asztalos Fanni: Tibolddaróc-Bércút bronzkori település kutatása. BA szakdolgozat. Miskolci Egyetem 2015 Balázs Béla: A tibold-daróczi (Borsod megye) bérczúti őstelep. (Első közlemény) Archaeológiai Értesítő 25 (1905) 407–415. Balázs Béla: A tibold-daróczi (Borsod m.) bérczúti őstelep. II. közlemény. (Négy ábrával) Archaeológiai Értesítő 26 (1906) 346–354. Balázs Béla: A tibold-daróczi (Borsod megye) bérczúti őstelep. (III. közlemény) Archaeológiai Értesítő 27 (1907) 247–266 Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarns. Archaeologica Hungarica 45, 1968. Tobias Kienlin – P. Fischl Klára – Pusztai Tamás: Borsod region Bronze Age Settlements (BORBAS) Catalogue of the Early to Middle Bronze Age Tell Sites Covered by Magnetometry and Surface Survey. UPA 317. 2018 Bonn.     [post_title] => Tibolddaróc – ami még kimaradt [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tibolddaroc-ami-meg-kimaradt [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2020-05-13 07:09:40 [post_modified_gmt] => 2020-05-13 07:09:40 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1614 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Tibolddaróc – ami még kimaradt[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) ) [post_count] => 15 [current_post] => -1 [in_the_loop] => [post] => WP_Post Object ( [ID] => 1774 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-08-27 15:23:22 [post_date_gmt] => 2022-08-27 15:23:22 [post_content] => "A rend nyomában" címmel idén tavasszal a Martin-Opitz kiadónál jelent meg egy könyvünk. A kötetet az NKA  támogatta. Ez a könyv a BORBAS projekt (Borsod Region Bronze Age Settlements = A borsodi régió bronzkori települései) elmúlt 10 évi eredményeit foglalja össze magyarul. A kutatások legmagasabb szakmai színvonalú adataiból, szívvel, lélekkel és sok-sok képpel egy nagyszerű kiadvány készült. NEKED! Mindenkinek akit érdekel a régészet, érdekel környezete múltja.  A kötet két fő részből áll.    Kezdjük a másodikkal. A vizsgált területen a Bükk-hegylábi  és a Borosdi-sík régiójában több mint 20 mai település határában találtunk és vizsgáltunk meg 4000 éves településeket. Majdnem minden mai település határában van egy, van ahol több is. A könyv második felében bemutatunk minden egyes ilyen őskori települést betűrendben, hogy könnyebben megtalálta a sajátod. A könyv első fele bevezet minket a bronzkor időszakába, megmutatja hogy dolgozik a régész és elárulja mi is az a rend amire a címben utaltunk. A települések vizsgálata során 3 szinten találtunk rendet. 1, A települések helyválasztásában 2, A települések belső szerkezetében 3, A települések korában használt szimbólumrendszerben A rendről szól a könyv és a kiállítás is, amiről egy másik bejegyzésben olvashatsz. Így ennek a részletezésére nem térek most ki. Vedd meg a könyvet (https://www.martinopitz.hu/products/product-page/rend-nyomaban/) vagy nézd meg a kiállítást, esetleg hallgasd meg az erről szóló youtube videókat! Hogyan lehetsz te is régész 1  Topográfia, Rend https://youtu.be/wrU4FL4aRoM Hogyan lehetsz te is régész 2:  Az ásatás https://youtu.be/7gKSI4gQcWs Hogyan lehetsz te is régész 3: Terepbejárás https://youtu.be/gZb5WfwNjxM Hogyan lehetsz te is régész 4:  Geofizika https://youtu.be/a8Zh3UXsaI0 Hogyan lehetsz te is régész 5: Kerámiakészítés https://youtu.be/OlRUtopssPA               [post_title] => A rend nyomában - A KÖNYV [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-rend-nyomaban-a-konyv [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-08-27 16:28:43 [post_modified_gmt] => 2022-08-27 16:28:43 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1774 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A rend nyomában - A KÖNYV[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [comment_count] => 0 [current_comment] => -1 [found_posts] => 152 [max_num_pages] => 11 [max_num_comment_pages] => 0 [is_single] => [is_preview] => [is_page] => [is_archive] => [is_date] => [is_year] => [is_month] => [is_day] => [is_time] => [is_author] => [is_category] => [is_tag] => [is_tax] => [is_search] => [is_feed] => [is_comment_feed] => [is_trackback] => [is_home] => 1 [is_404] => [is_embed] => [is_paged] => 1 [is_admin] => [is_attachment] => [is_singular] => [is_robots] => [is_posts_page] => [is_post_type_archive] => [query_vars_hash:WP_Query:private] => 4e49baf0667f4179c9949f8c46e61024 [query_vars_changed:WP_Query:private] => 1 [thumbnails_cached] => [stopwords:WP_Query:private] => [compat_fields:WP_Query:private] => Array ( [0] => query_vars_hash [1] => query_vars_changed ) [compat_methods:WP_Query:private] => Array ( [0] => init_query_flags [1] => parse_tax_query ) [allow_query_attachment_by_filename:protected] => )