Bronz-kór

HU | EN

Bronz-kór Középső bronzkori településkutatások Dél-Borsodban | Pusztainé dr Fischl Klára blogja

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Mi fűn terem a fitolit?

A fitolit egyfajta mikroszkópikus növényi maradvány. A növényi szövetrendszerben megtalálható opálszemcse, amely sziliciumdioxidból épül fel és a növényi avar szervesanyagának elbomlása után felszabadul a szövetből. Vagyis, míg a növény szervesanyaga lebomlik, addig a szervetlen fitolit megmarad és feltárható, megfigyelhető bizonyos természettudományi és régészeti  eszközökkel. Ráadásul extrém körülmények között is eredeti formában marad fenn, ezért jól használható paleoökológiai és környezetrégészeti kutatásokban. Ellentétben a pollennel, a fitolitok inkább a lokális környezetre nyújtanak információkat.

Visszautalva a bejegyzés címére a fitolitok a pázsitfüvekre jellemzőek, a pázsitfüvekben keletkeznek nagy mennyiségben, hazánkban csak kevés fafajnak van fitolitja, azok is fenyőfélék.

Hogy el tudjuk képzelni őket álljon itt néhány fitolit mikroszkópos képe:

A fitolitokat osztályozó rendszerek közül a taxonómiai alapú a sejtmaradvány növényanatómiai helyzetét határozza meg. Segítségével az ember-növény interakciót lehet nyomozni, hiszen a felhasznált növényi részre vonatkozóan kaphatunk információt, pl.: a fitolit a növény szárából származik, vagyis ezt a részt használta fel az ember. A tipológiai osztályozás alapján a növény élőhely, vegetáció és klímatörténeti helyzete körvonalazható. A taxo-tipológiai megközelítés a két rendszer keveréke, mely az adott feladat megoldásához szükséges legfontosabb elemeket kombinálja.

A fitolitok elemzésével több régészeti kérdéscsoportra is kaphatunk válaszokat:

  • környezetrekonstrukció
  • kultúrrétegben a fitolit körüli térszin funkciójának meghatározása, tér-funkció elemzés
  • eszközökre szilifikálódott növényi opál szemcsék elemzése, a feldolgozott növény fajának kiderítése
  • a sírok, temetők vizsgálata: temetkezési, esetleg rituális szokások rekonstruálása
  • az edénytartalom és fogkő vizsgálata: táplálkozástörténeti vonatkozások levonása

A fitolitelemzés azonban — eltérően a pollenelemzéstől — nem minden esetben alkalmas arra, hogy fajszintű meghatározást adjon.

Amiért ezekkel a mikroméretű maradványokkal itt most foglalkoznunk kell, annak az az oka, hogy Borsodivánkán igen nagy mennyiségben találjuk meg őket. És ugyan a bevezetőben az áll, hogy mivel nem szerves felépítésűek extrém körülmények között is megőrződnek, mégis csak igen kevés magyarországi lelőhelyről lehetett eddig olyan növényi depóanyag által hátrahagyott in situ pozícióban lévő fitolitfelhalmozódást kimutatni, mint amely például Borsodivánkán is előkerült.

Borosdivánkán már az első feltárási évben több rétegben vastag fitolitfelhalmozódásból létrejött rétegeket figyeltünk meg metszetben  és felszínben is. A borosdivánkai feltárás metszetfalát ábrázoló képen a piros kerettel jelzett mezőben a fehér íves rétegek állnak fitolitból. E kép kinagyított részletén piros nyilak jelzik a szabad szemmel is jól követhető fitolitrétegeket. Ezek a fitolitrétegek nem lokális jelenségek, a 2020-as év ásatása során a teljes 5×5 méteres szelvényt beborították és a halom területén történt fúrásminták közül is többen láthatóak.

A teljes felszínben kibontott fehér színű fitolitrétegek, az ásatásokon ritkán érzékelhető vizuális látványt nyújtottak. Az alábbi képeken egy félbebontott házpadlóval illetve teljes felszínben feltárt fitolitrétegek láthatók.

A vastag rétegek egy ház padlója alatt húzódnak, közöttük sötét színű, szervesanyagban gazdag, a mikromorfológiai elemzések alapján szemétrétegként meghatározható szintek találhatók. A vastag fitolitrétegekben az egykori növények lerakásának iránya szabad szemmel jól látható. A rétegekben É-D és K-Nyi irányok váltakozva figyelhetők meg. Mindez arra utal, hogy az egykor itt lakók valamilyen tudatos cselekvési forma során nagyobb mennyiségű növényi anyagot halmoztak fel a területen, majd erre szemetet hordtak és újabb növényrétegekkel fedték azt.

Mindez így néz ki mikroszkóp alatt:

A vastag, fitolitból álló rétegeken kívül a házak besejében az egyes padló és járószintekhez kapcsolodóan vékony, fátyolszerűen fedő, lokális fitolitrétegeket is találtunk.

A lelőhelyen kiemelkedően magas a fitolitmaradványok mennyisége. A fitolitrétegek mintázást már 2015-ben elkezdtük, az eddigi eredmények poszterbemutatók formájában érhetők el. Ezek linkjét a felhasznált irodalomban lehet megtalálni.

A vastag fitolitrétegek fűfélék maradványaiból állnak.

A legalsó települési szint padlójába taposott maradványok között gabonafitolitokat is sikerült azonosítani:

A fitolitok vizsgálata folyamatban van tehát. Addig azonban, míg a szakemberek részletesebb adatokat tudnak számunkra nyújtani a fentebb bemutatott témakörökben próbálkozzunk meg a fitolitrétegek régészeti szempontú értelmezésével. Előre kell bocsájtanunk, hogy a kutatás jelenlegi állása szerint nincs végleges válasz a fitolitrétegek szerepének kérdésében. Ugyanakkor az kijelenthető, hogy csak akkor jöhetett létre ilyen jól kifejlett fitolitréteg, hogy ha fűnemű vegetációból alakítottak ki egy térrészenek a fedését. Arra vonatkozóan, hogy milyen vastag volt ez a korabeli „takarás” vagy „fedés” nehéz pontosat mondani, az azonban kijelenthető, hogy egy jól látható, jól érzékelhető valószínűleg több ütemben elvégzett növényi depozícióval állunk szemben.

1, Amikor először előkerültek, nekem a Hajdúnánás-Tedelj-lyukashalmi Yamnaja sírban feltárt gyékényszőnyeg jutott eszembe és úgy véltem, az akkor még csak 5×1 méteres szelvényben, hogy szerencsés szituációban egy házon belül vagyunk és a padlót borító szőnyeget találtuk meg.

A vastag fitolitrétegek közötti feltöltések szemétként való meghatározása után, és miután kiderült, hogy a rétegek a valós házpadlókon kívül is folytatódnak ezt az elképzelést el kellett vetni.

2, Mivel a szemétrétegekben állati ürülék/koprolit is volt, felmerült a lehetősége, hogy a település egy fázisában az általunk feltárt területet szemétdombként használták és időnként növényréteggel fedték a kellemetlen szagok terjedése miatt.

3, Az állati ürülék jelenléte és néhány a levantei partszakaszról ismert vaskori tell (Tel Megiddo, Tel Dor) adatai alapján felmerült a lehetőség, hogy a területen állatokat tartottak, vagyis a térhasználat egy eddig a telltelepülések belsejében nem bizonyítható lehetőségével is számolhatunk.

A szervesanyag és fitolitrétegek azonban nincsenek egymásba taposva, ami részben kizárja a rendszeres állattartást.

Ezek a vastag fitolitrétegek egy nagyméretű gödör betöltése felett jeletkeztek először és többszöri megismétlődés után nem találkozunk velük a következő házépítési periódusban. Vagyis elválasztják a település életének azt a szakaszát, amikor a feltárt területet tárolásra használták és azt a fázisát amikor lakóépületek álltak rajta.

4, E tény ismeretében egy másik keleti párhuzam alapján merült fel a lehetősége, hogy a növényi és szemétrétegeket tudatosan, rövid idő alatt rétegezték a területre, azért, hogy a nagy gödör feltöltése után az építendő ház alapozásához megfelelő felületet hozzanak létre. A mezopotámiai zikkuratok építésénél megismert eljárás szerint a téglasorokat nádból készült gyékények segítségével erősítették meg, elérve azt, hogy az egész építményt ellenállóvá tegyék a különböző irányú erőhatásokkal szemben.

Ha tényleg ez volt a cél, akkor azt mondhatjuk, hogy nem sikerült a terv, a ház alatt levő gödör betöltésének megsüllyedése után ugyanis a ház padlójának egy jelentős része besüppedt a gödör felett. Ez azonban lehetséges, hogy csak azután történt, amikor a bronzkori lakosok már elhagyták a területet. A bontás során az erősen lejtős rétegek követése nem volt mindig egyszerű, azonban kiváló lehetőséget biztosított régészhallgatók számára a szintkövetéses bontási módszer megtanulására.

A borosdivánkai fitolitminták eredményeitől tehát sok mindenre magyarázatot kaphatunk. Más vizsgálatokkal párhuzamosaninformációkat nyerhetünk a település környezetének növényborítottságával kapcsolatban, a házakon belüli járószintekről származó minták alapján talán térhasználati rekonstrukciót, cselekvéssorok helyét tudjuk majd azonosítani és további mikromorfológiai kutatásokkal kiegészítve az adatok talán a régészeti rétegek képződésnek interpretációjában is segít majd minket.

Felhasznált irodalom:

Pető Ákos: a fitolitelemzés szerepe a paleobotanikai kutatásokban. In: Pető Ákos-Kreiter Attila (szerk.), Mikroszkóppal a régészet szolgálatában. Budapest 2010, 25–29

Pető Ákos: A növényi opálszemcsék kutatásának rövid tudománytörténeti áttekintése a felfedezéstől napjainkig. Tájökológiai Lapok 7, 2009, 39–63.

Pető Ákos: A fitolitkutatás szerepe az őskörnyezettanban és a környezet régészetben, valamint hazai alklamazásának lehetőségei. Archeometria Műhely 2009/2, 15–29.

https://www.academia.edu/37402587/A_R%C3%B6pke_T_Zerl_K_P_Fischl_T_L_Kienlin_From_Floors_to_Middens_and_Back_Again_Life_on_the_Bronze_Age_Tell_Borsodiv%C3%A1nka_Nagyhalom_Hungary_Poster_for_EAA_Annual_Meeting_2018_5_8_September_Barcelona_Spain

https://www.academia.edu/25553595/T_Zerl_A_R%C3%B6pke_T_L_Kienlin_K_P_Fischl_Erste_Ergebnisse_der_arch%C3%A4obotanischen_Untersuchungen_auf_dem_bronzezeitlichen_Tell_von_Borsodiv%C3%A1nka_Ungarn_Poster_AK_Arch%C3%A4obotanik_T%C3%BCbingen_13_15_Mai_2016

https://www.academia.edu/25167321/A_R%C3%B6pke_V_Wilde_K_P_Fischl_T_L_Kienlin_Phytolith_rich_layers_from_the_Early_Bronze_Age_tell_at_Borsodiv%C3%A1nka_Hungary_Preliminary_taphonomic_and_archaeological_implications_Poster_at_12_Jahrestagung_des_Arbeitskreises_Geoarch%C3%A4ologie_4_7_Mai_T%C3%BCbingen_Germany