Bronz-kór

WP_Query Object ( [query] => Array ( [paged] => 8 ) [query_vars] => Array ( [paged] => 8 [error] => [m] => [p] => 0 [post_parent] => [subpost] => [subpost_id] => [attachment] => [attachment_id] => 0 [name] => [pagename] => [page_id] => 0 [second] => [minute] => [hour] => [day] => 0 [monthnum] => 0 [year] => 0 [w] => 0 [category_name] => [tag] => [cat] => [tag_id] => [author] => [author_name] => [feed] => [tb] => [meta_key] => [meta_value] => [preview] => [s] => [sentence] => [title] => [fields] => [menu_order] => [embed] => [category__in] => Array ( ) [category__not_in] => Array ( ) [category__and] => Array ( ) [post__in] => Array ( ) [post__not_in] => Array ( ) [post_name__in] => Array ( ) [tag__in] => Array ( ) [tag__not_in] => Array ( ) [tag__and] => Array ( ) [tag_slug__in] => Array ( ) [tag_slug__and] => Array ( ) [post_parent__in] => Array ( ) [post_parent__not_in] => Array ( ) [author__in] => Array ( ) [author__not_in] => Array ( ) [suppress_filters] => [ignore_sticky_posts] => [cache_results] => 1 [update_post_term_cache] => 1 [lazy_load_term_meta] => 1 [update_post_meta_cache] => 1 [post_type] => [posts_per_page] => 15 [nopaging] => [comments_per_page] => 50 [no_found_rows] => [order] => DESC ) [tax_query] => WP_Tax_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => AND [table_aliases:protected] => Array ( ) [queried_terms] => Array ( ) [primary_table] => wp_posts [primary_id_column] => ID ) [meta_query] => WP_Meta_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => [meta_table] => [meta_id_column] => [primary_table] => [primary_id_column] => [table_aliases:protected] => Array ( ) [clauses:protected] => Array ( ) [has_or_relation:protected] => ) [date_query] => [queried_object] => [queried_object_id] => [request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 105, 15 [posts] => Array ( [0] => WP_Post Object ( [ID] => 1033 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-07 23:31:09 [post_date_gmt] => 2016-12-07 23:31:09 [post_content] => A nap sztárja a 95-ös sír! Borítótállal, egy fél fazékkal, kis edénnyel, 2 orsógombbal, sok-sok bronzzal, köztük egy csónakfibulával. A képek magukért beszélnek!                   [post_title] => És kibontottuk az összes behozott tiszapalkonyai sírt [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => es-kibontottuk-az-osszes-behozott-tiszapalkonyai-sirt [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:40:59 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:40:59 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1033 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [1] => WP_Post Object ( [ID] => 1030 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-06 20:19:26 [post_date_gmt] => 2016-12-06 20:19:26 [post_content] => A mai nap befejeztük a 83-as sír bontásást. Az urna aljában a hamvak között összerozsdásodott vastűket és kést találtunk. A 88-as sír bontásáról szintén videót készítettünk. Ebben az urnában bronzkarperecek mellett üvegpasztagyöngyöket és egy húrfibulát találtunk (lásd a kiemelt képet). A bontásban szinte mindenki részt vett, annak függvényében, hogy kinek nem volt éppen órája. Jó csapat vagyunk! [embed width=600]https://youtu.be/PT8ykbLAE3U[/embed] [post_title] => Tiszapalkonya 2. bontási nap [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tiszapalkonya-2-bontasi-nap [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:29:08 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:29:08 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1030 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [2] => WP_Post Object ( [ID] => 1024 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-05 19:42:24 [post_date_gmt] => 2016-12-05 19:42:24 [post_content] => Megkezdődött a tiszapalkonyai sírok bontása. A mai nap a 70-es szórthamvas, a 80-as töredéket és  a 99 urnás sírt bontottuk ki. Elkezdtük a 83-as fedőtállal borított bikónikus urna bontását is. A 99-es urnasírról az alábbi videó készült. A bontást Bartus Zsolt, Szabó Imre és Balázs Bence Szilveszter végezte. [embed width=600]https://youtu.be/5VNGtKuJEso[/embed] A 83-as sír bontóteamje: Kovács Enikő, Bencze Alexa Anna és Farkas Ádám [post_title] => Megkezdődött a tiszapalkonyai sírok bontása. A 99-es urnasír bontási videója [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megkezdodott-a-tiszapalkonyai-sirok-bontasa-a-99-es-urnasir-bontasi-videoja [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:10:15 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:10:15 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1024 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [3] => WP_Post Object ( [ID] => 1017 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-01 15:39:40 [post_date_gmt] => 2016-12-01 15:39:40 [post_content] => Tiszapalkonya település nyugati határában a TVK – TIFO ipari komplexum Tiszaújváros Csóvafronti hidraulikai barrier kivitelezéséhez kapcsolódó megelőző feltáráson november 28 és 30 között a Miskolci Egyetem Régészeti Tanszéke is részt vett a Herman Ottó Múzeum ásatásán. A két intézmény együttműködési megállapodása alapján a tanszék besegített egy őskori és egy népvándorláskori temető feltárásában. Az ásatásvezető Tóth Krisztián. A zord körülményekre (-3C) való tekintettel az urnasírokat metszetre bontottuk, majd a lehetőségekhez képest nagy földlabdával in situ az egyetemre szállítottuk, ahol  a jövő héten kerülnek kibontásra. Az őskori temetőrészletet urnás, szórthamvas és csontvázas sírok alkotják. A csontvázas és szórthamvas sírok terepi bontása során a temetőrészletet a vaskorra datálhatjuk és azon belül a szkítákhoz köthetjük. A terepi munka alkalmával vettük észre, hogy a csapatot alkotó régészek és technikusok kivétel nélkül a Miskolci Egyetemen szerezték alapdiplomájukat, így noha az ásatás a Herman Ottó múzeum égisze alatt zajlott büszkén mondhatjuk, hogy a Miskolci Egyetem "tanásatása" is volt egyben. A képen balról jobbra haladva: Bartus Zsolt, Kovács Enikő és Szabó Imre jelenlegi régészhallgatók, Nagy Gergő, Pusztainé dr Fischl Klára és Tóth Krisztián MA régészek, Bakos Gábor BA régész, Mengyán Ákos  az ELTE MA hallgatója - tavaly még miskolci diák és Gregóczki Gergő BA régész. [post_title] => Tiszapalkonyai "tanszéki ásatás" [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tiszapalkonyai-tanszeki-asatas [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 16:06:39 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 16:06:39 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1017 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [4] => WP_Post Object ( [ID] => 1060 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-30 08:30:33 [post_date_gmt] => 2016-11-30 08:30:33 [post_content] => November 26-án Dobos Endre a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar kollégájának segítségével és Dobos András illetve Mengyán Ákos egyetemi hallgatókkal talajfúrásokat készítettünk a bogácsi lelőhelyen az októberben leírt 1989-es fúrásszelvények azonosítása és értelmezése céljából. A nap folyamán 7 fúrást sikerült mélyítenünk, melyekkel megpróbáltuk az 1989-es D fúrássor nyomvonalát követni illetve 2 további, régészetileg kérdéses helyen fúrtunk még. A fúrásokhoz Edelman fúrót használtunk, ami nem hozza fel bolygatatlanul a talajmintát. A fúrószár végén levő 30 cm-es mintákat egymás alá helyeztük tálcákba, így megkaptuk a fúrások helyének teljes rétegsorát. A mintákat mind talajtani, mind régészeti szempontból értékeltük. A fúrások helyét zöld pontok ábrázolják a terület légifelvételére vetített és nagyjából beazonosított helyű 1989-es fúrásokhoz képest. A területen az altalaj sárga homok, mely felett természetes rétegződésként vörös nyirok található, mely a lelőhelyen keleti irányban a talajerrózió miatt már nem fogható meg. Feltehetően ez a vörös nyirok képezi és színezi az árkok mellett mesterséges áthalmozásként jelentkező területet, amit számos lelőhely légifelvételén jól tudunk azonosítani. Vagyis a külső települési öv alatt az árokból kitermelt anyag található, mely a természetes rétegsor vöröses színű nyirok (agyag) anyaga. A 2. fúrásunkban, ami az árkon belüli dombon történt, ezt az anyagot találtuk 190 és 390 cm mélységben. Az 1. fúrást a felszínen jelenleg is látható árokban végeztük el. A külső árok mélysége a fúrások alapján 140 cm volt. A 3. és a 4. fúrásaink az egykori árok másodlagos betöltésrétegeiben történtek. Az 1989-es fúrásoknak megfelelően itt vastag, változatos, antropogén rétegsort találtunk a teljes fúrásmintában. A 3. fúrásunknál 285 cm mélyen értük el az altalajt, míg a 4-es mintánál 410 cm-nél abba kellett hagyni a fúrást, de még nem értük el az altalajt. Ebben a fúrásban 265 és 280 cm között, majd 290 és 295 cm között sárga, vékony padlószint jellegű réteget figyeltünk meg. Egy fúrásból nem lehet egyértelműen interpretálni, de akár in situ padlószint is lehetett, ami az ároktői megfigyeléseinkkel összevághat.     Az 5. és 6. fúrásainknál hasonló jelenséget tapasztaltunk. A felső humuszos szántott réteg alatt egységes, apró faszenes szürke lejtőhordalékanyag volt megfigyelhető, ami egy árok egységes betöltéseként értelmezhető. Az 5. fúrásnál 350 cm mélyen értük el az altalajt. A 6. fúrásnál ez nem volt lehetséges, mert a 130 cm mélységben jelentkező és váltakozóan fluffy és brittle rétegek jelentős vízmozgása nem tette lehetővé a 3 méternél mélyebb fúrásminták felszínre hozatalát. A 7. minta a terület centrumában teljesen megegyezett az 1989-es ásatások és fúrások eredményeivel, vagyis a felső humuszos réteg alatt bolygatatlan agyagot találtunk. Összességében tehát jól követhető az 1989-es fúrások eredménye. Új információként a külső árok mélysége, az antropogén hatásokat nem mutató altalaj kettős rétegzettsége: vörös nyirok és alatta sárga homok és egy  belső, egységes betöltődésű árok megléte jelentette az új eredményeket. E belső árok nyomvonala nem rekonstruálható pontosan, de valószínűleg ez látható a légifelvételen szürke sávként. Párhuzamosan haladhatott a külső, a felszínen ma is látható árokkal és ők képezték a lelőhely fiatalabb korszakának kettős árokrendszerét. Míg az idősebb periódus 4 méter mély árka – ami az 1989-es fúrásokból kirajzolt metszeteken jól követhető – e fiatalabb periódusban betöltődött. A belső terület "üres" voltára továbbra sem kaptunk magyarázatot. Óriási élmény volt olyan kollégával együtt dolgozni, aki nemcsak saját szakterületének adatait adja át, hanem hajlandó együtt gondolkodni a régésszel és segít értelmezni a kapott eredményeket több szempont alapján. A fúrások leírását lásd az alábbi fájlokban: 1_furas 2_furas 3_furas 4_furas 5_furas 6_furas 7_furas   [post_title] => Rétegtisztázó fúrások Bogácson: 2016 nov 26 [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => retegtisztazo-furasok-bogacson-2016-nov-26 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 09:12:07 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 09:12:07 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1060 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [5] => WP_Post Object ( [ID] => 1097 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-27 10:45:16 [post_date_gmt] => 2016-11-27 10:45:16 [post_content] => Mivel az idei ásatási szezon után közel 4 méter magas metszetfalat hagytunk az ásatás helyszínén, a balesetveszély és a metszetfal védelme miatt is fontos volt támfallal védeni azt. A Herman Ottó Múzeum munkatársai Szabó István, Szabó László és Pálffy Tibor munkáját dicséri a remekbeszabott építmény! És hogyan bontjuk le jövőre? [post_title] => Megépült a támfal Borsodivánkán [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megepult-a-tamfal-borsodivankan [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:03:14 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:03:14 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1097 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [6] => WP_Post Object ( [ID] => 1116 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-02 12:54:57 [post_date_gmt] => 2016-11-02 12:54:57 [post_content] => Kattints a linkre, dőlj hátra és máris úgy érzed, mintha kint lennél az ásatáson: http://bit.ly/2e4KJc9 [post_title] => Már 3D-ben is tanulmányozható a borosdivánkai metszetfal [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => mar-3d-ben-is-tanulmanyozhato-a-borosdivankai-metszetfal [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-01-03 09:15:00 [post_modified_gmt] => 2017-01-03 09:15:00 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1116 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [7] => WP_Post Object ( [ID] => 1047 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-10-10 06:00:31 [post_date_gmt] => 2016-10-10 06:00:31 [post_content] => A bogácsi 1988-89-es ásatások során számos olyan kutatás történt ami viszonylag egyedülálló volt akkoriban a magyar régészetben. 1989 tavaszán a kutatható területeken geofizikai (mágneses ellenállásmérés) felmérés és szisztematikus rendszerű talajfúrások is történtek. A fúrásokat Varga András a szegedi múzeum munkatársa készítette olyan saját fejlesztésű fúróval, mely zavartalanul hozta fel a fúrásmintát. A kutatások során 52 fúrást mélyített 5x5 méteres négyzetháló mentén. A fúrások eredményeiről színezett rétegrekonstrukciós rajzot készített, mely nagyban hozzájárul a lelőhely szerkezetének rekonstruálásához. A fúrások helye lokális koordinátarendszerben lett rögzítve, mely ma már nem állítható vissza, így a fúrások alapján készült metszetrajzok – Varga András idén őszi terepi szemléje és emlékei alapján – csak bizonyos pontatlansággal (+- 10 m) vetíthetők rá a terület légifényképére (lásd a kiemelt képet). A metszetrajzok alapján jól látszik, hogy a felszínen ma is jól követhető árok területén 1989-ben nem történtek fúrások.     Ettől keletre azonban a lelőhely teljes kiterjedésében készült egy keresztmetszet. Majd a metszettől észkara 3 vonalban párhuzamosan és D-re merőlegesen készültek még fúrássorozatok. A fúrásadatok alapján a település központjában – ahol a belső, többrétegű településmagot vártuk az eddigi lelőhelyek vizsgálatai alapján – egy 50-70 cm vastag szántott, humusztakaró után, bolygatatlan, egységes talajszerkezet mutatkozott. Vagyis a lelőhely központi része nemhogy nem többrétegű, hanem egyáltalán nem utal antropogén hatásra. E terület körül egy vastag – helyenként 4 méteres –, de negatív irányú rétegsor található. Ezeket a rétegeket kétféleképp értelmezhetjük. Mindenképp azt kell feltételeznünk, hogy itt egykor mély árok kerítette a központi részt, melynek nyoma a felszínen ma már nem látható, vagyis nem egyezik meg a mai árok vonalával. Az egykori árok betöltését képező rétegek kétféleképp keletkezhettek. Mivel a terület nyugat-keleti irányban erős lejtő, az árok vonala betöltődhetett természetes úton az árok mellett levő antropogén rétegek áthalmozódásával, vagy az ároktői településhez hasonlóan a település egy későbbi használati periódusában az árkot feltöltik és lakóterületként használják. E rétegek megsüllyedése is eredményezhette a fúrások alapján készült metszetrajzok összetett rétegszerkezetét. A fúrások tehát egyértelműen bizonyították a központi rész körüli a mai árok vonalától eltérő és annál valószínűleg idősebb árok meglétét. Az árok feltöltődésének természetes vagy mesterséges volta kérdéses, mindkét magyarázat mellett és ellen is szólnak érvek. Ami párhuzam nélküli az a belső terület rétegsor nélküli struktúrája. Ezt tapasztalták az ásatók is az 1988-as feltárások során, amikor több szelvényük teljesen üresnek bizonyult, egyesek sarkában pedig megfogták a már betöltött árok rétegeit. Az "üres" térrész közepén egy földbe mélyített objektumot bontottak ki, melynek értelmezése mind a mai napig várat magára. Felmerül a lehetőség, hogy az erózió a teljes központi rétegsort lepusztította, de az ásatási szelvények teljes leletmentessége megkérdőjelezi ezt a magyarázatot. A pécskai település új amerikai-román ásatásai szintén egy üres területet mutattak ki a tell központi részén és hasonló látható a szakáldi geofizikai felmérésen is, bár ez utóbbit inkább a lelőhely ezen részének erőteljes pusztulásával magyarázhatjuk. A jelenség egyedi és mindenképp további vizsgálatra szorul, amit a terület többszöri bolygatása és jelenlegi  állapota nem könnyít meg. A lelőhelyen elvégzett geofizikai felmérés nem segített a kérdések megválaszolásában. Az 1989-es talajfúrások hitelesítésére új fúrássorozatot tervezünk, mely esetleg közelebb vihet minket a lelőhely belső szerkezetének megismeréséhez. [post_title] => 1989-es fúrásminták Bogács-Pazsagpusztáról [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => 1989-es-furasmintak-bogacs-pazsagpustarol [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-01-02 12:57:36 [post_modified_gmt] => 2017-01-02 12:57:36 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1047 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [8] => WP_Post Object ( [ID] => 1104 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-09-23 11:43:41 [post_date_gmt] => 2016-09-23 11:43:41 [post_content] => A Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézetének Régészeti és Őstörténeti Tanszéke régészeti szakkört szervez Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolai tanulók részére. A szakkör nem titkolt célja, hogy a múltunk és kultúránk iránt érdeklődő középiskolai generációt megismertessük a régészet, mint ismeretforrás és tudományos szakma, módszereivel, és régiónk régészeti leletanyagával. A szakkör tervezett időpontja szombat délelőttökre esik, mivel több intézmény – és nem csak miskolci – diákjait szeretnénk bevonni. A szakköri foglalkozások során felkeressük a környék fontos régészeti lelőhelyeit, ahol azok kutatásával, leleteivel és környezetével ismerkednek meg. Egyes esetekben felszíni, roncsolásmentes régészeti kutatásokban (geofizika, távirányított légifényképezés, felszíni leletgyűjtés, térképezés, talajmintavételezés) is részt vehetnek. Meglátogatjuk a környék régészeti kiállításait, bemutatóhelyeit, mindezt kirándulásokkal, kötetlen beszélgetésekkel egybekötve. A foglalkozásokat a Miskolci Egyetem oktatói, a Herman Ottó múzeum kutató kollégái és egyes esetekben meghívott kollégák tartják majd, magas színvonalon. A magyar felsőoktatás új rendje szerint a régészet önálló alapszak lesz a 2017-2018-es tanévtől, az eddigi történelem-régészet alapszak pedig megszűnik. 2017 elején tehát a felvételi jelentkezések során már csak ezt a képzési formát lehet választani. A tervezett szakkör népszerűsíteni szeretné a régészetet azon diákok körében, akik humán tudományok irányába tervezik továbbtanulásukat, mivel a régészet alapfokú (BA) végzettséggel múzeumokban régész-technikusi állás betöltése lehetséges. A folyamatosan jelen lévő földmunkával járó beruházások során tömérdek régészeti lelőhely leletanyagának megmentéséhez elengedhetetlen a régész-technikusok munkája. Ezért a régészet alapszak az egyetlen bölcsészettudományi szak, amely munkavégzésre alkalmas diplomát ad már a 3 éves képzés elvégzése után. Azok a diákok, akik önálló régészeti karriert szeretnének építeni, MA képzést kell végezniük, amelyből PhD képzésre tudnak tovább menni a doktori fokozat megszerzésére. A Miskolci Egyetem az új képzési rendszerben egyelőre a BA alapszak indul 3 szakiránnyal: őskori régészetet, archeometria és roncsolásmentes régészet. Ezek közül az archeometria kurzusspektruma egyedülálló és a legteljesebb a magyarországi régészet képzésben. Részben e képzés egyik előkészítő rendezvénye a szakkör. A szakkör látogatása ingyenes, a tervezett régészeti túrák során felmerülő utazási költségeket kell csak a diákoknak állni. Az időpontokról, találkozási helyekről érdeklődni Pusztainé dr Fischl Kláránál lehet a fklari@gmail.com emailcímen vagy a 06/20-3744599-es telefonszámon. [post_title] => Régész szakkör középiskolásoknak [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => regesz-szakkor-kozepiskolasoknak [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:49:42 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:49:42 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1104 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [9] => WP_Post Object ( [ID] => 1091 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-09-02 10:15:18 [post_date_gmt] => 2016-09-02 10:15:18 [post_content] => A 2015-ös és a 2016-os záróképpel szeretném szemléltetni az idei haladást. A szelvény teljes hosszában (5 méter) elértük a legalsó épített réteg alatti, még antropogén hatásokat mutató, de egységes, talajtanilag talán nem helyesen de általunk "őshumusznak" nevezett, szervesanyagban igen gazdag, sötét réteget. Ezen a szinten a szelvény szélessége 1,5–2 méter között mozog. A szelvény felében lebontottuk a rétegeket az altalajig. A leletanyag a teljes rétegsorban későfüzesabonyi sajátosságokat mutat. Egy bordából rátett díszű, klasszikus hatvani töredéket találtunk az "őshumusz" felszínén. A tavalyi ásatási szórványanyagban és a nagy gödör betöltésében több rézkori töredéket is sikerült azonosítani, így a területen rézkori jelenléttel is lehet számolni, de a rézkorhoz sorolható kultúrréteget eddig nem sikerült elkülöníteni. 2015 zárókép: 2016 zárókép:   [post_title] => Befejeződött az idei ásatási évad Borsodivánka-Nagyhalmon [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => befejezodott-az-idei-asatasi-evad-borsodivanka-nagyhalmon [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 10:29:38 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 10:29:38 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1091 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [10] => WP_Post Object ( [ID] => 1082 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-08-10 09:56:05 [post_date_gmt] => 2016-08-10 09:56:05 [post_content] => 2016 augusztus 5–7-i hétvégén került sor a HARC (Hungarian Archaeological Research Circle) 2. találkozójának megrendezésére Borsodivánkán. A kerekasztalbeszélgetés célja, hogy a magyarországi bronzkori településkutatási projektek megismerjék egymás módszereit, kérdésfelvetését, legújabb eredményeit.  Az első találkozóra 2014 júniusában került sor a Fulbright alapítvány jóvoltából a BAKOTA projekt kezdeményezésére. Az idei találkozónak Borsodivánka települése és a BORBAS projekt adott otthont. A tudományos tanácskozásra augusztus 6-án került sor. A Bakota projekthez (http://bakota.net/) kapcsolódó Field School hallgatói és mentoraik azonban már 5-én megérkeztek Borsodivánkára. Itt a hallgatóknak külön tartottunk a dél-borsodi kutatásokról egy előadást, majd megnéztük az idei ásatási szelvényt és meglátogattuk a novaji illetve a fehérlótanyai lelőhelyeket.     A 6-i kerekasztalbeszélgetéseken a következő bemutatók hangzottak el: Tobias Kienlin, Klára P. Fischl: BORBAS, Borsod Region Bronze Age Settlements Paul R. Duffy, Julia I. Giblin, Györgyi Parditka, László Paja: The Bronze Age Körös Off-Tell Archaeological (BAKOTA) Projekt Gabriella Kulcsár,Mateusz Jaeger, Nicole Taylor, Viktória Kiss, Gábor Márkus, Johannes Müller, Ákos Pető, Gábor Serlegi, Vajk Szeverényi: Kakucs Archaeological EXpedition Julia I. Giblin: BAKOTA Isotope project Gabriella Kulcsár, András Czene , Marietta Csányi, Szilvia Fábián, Julia I. Giblin, Tamás Hajdu, Kitti Köhler, Eszter Melis, Róbert Patay, Géza Szabó, Vajk Szeverényi, Viktória Kiss: From bones, bronzes and sites to society: multidisciplinary analysis of human mobility and social changes in Bronze Age Hungary (2500–1500 BC) Aims and methods of the Lendület Mobility research project   Az öt ország képviseletében jelen levő bronzkoros kutatókkal aztán szintén meglátogattuk az ásatást és egy közös ebéd-beszélgetés zárta a találkozót. Minden ilyen találkozó számos új gondolattal, ötlettel, tapasztalattal gazdagítja a kutatást. A magyarországi részben külföldi érdekeltségű projektek példamutatóan dolgoznak együtt a magyar régészeti örökség megóvása, értelmezése és bemutatása céljából. Köszönjük a borsodivánkai önkormányzatnak és különösen Bogdán József polgármester úrnak, aki megnyitotta tanácskozásunkat a vendéglátást, a gyönyörű helyet és a támogatást! [post_title] => HARC 2 — Hungarian Archaeological Research Circle [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => harc-2-hungarian-archaeological-research-circle [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 10:14:10 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 10:14:10 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1082 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [11] => WP_Post Object ( [ID] => 1100 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-08-02 11:15:17 [post_date_gmt] => 2016-08-02 11:15:17 [post_content] => Augusztus 2-án  kezdődött a 2. ásatási évad Borsodivánkán. A szelvény kitakarása után (lásd borítókép) elkezdtük a rétegek további bontásást. Cél az 5x1 méteres felületen a teljes rétegsor elbontása. Az ivánkai ásatást erősíti a Herman Ottó Múzeum 2 munkatársa Kertész Gabriella és Bakos Gábor, németországi barátaink önkéntesként: Ingo Fänger és Jonas Mundhenk, Mengyán Ákos ELTE, illetve a kölni és a berlini egyetem hallgatói, továbbá Pusztai Lili és Szeles Bianka gimnazisták. Az ásatás mellett idén sor kerül Novaj és Maklár bronzkori településeinek geofizikai felmérésére illetve a geleji pincedomb és környékének kutatására. Ez utóbbi területen szeretnénk a bronzkori temető helyét is lokalizálni a geofizikai felmérésekkel. Astrid Röpke vezetésével talajtani fúrásokat tervezünk a Bükk felsőbb régióitól délre metszetszerűen a hegylábi zónán át a síksági területekig. Az ásatás és a projekt vezetői: Tobias L. Kienlin – Universität Köln, Pusztai Tamás – Herman Ottó Múzeum és Pusztainé Fischl Klára – Miskolci Egyetem Az eredményekről beszámolunk! [post_title] => Borsodivánka-Nagyhalom 2. ásatási szezon [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => borsodivanka-nagyhalom-2-asatasi-szezon [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:43:32 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:43:32 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1100 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [12] => WP_Post Object ( [ID] => 1107 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-06-15 12:53:27 [post_date_gmt] => 2016-06-15 12:53:27 [post_content] => A Magyar Régészet online folyóirat nyári számában összefoglalás olvasható a BORBAS projektről magyar és angol nyelven is! Tovább az oldalra: https://files.archaeolingua.hu/2016NY/Upload/Pusztai_H16NY.pdf https://files.archaeolingua.hu/2016NY/Upload/Pusztai_E16NY.pdf         [post_title] => A Magyar Régészet online folyóirat címlapján a BORBAS projekt [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-magyar-regeszet-online-folyoirat-cimlapjan-a-borbas-projekt [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2025-02-08 12:48:52 [post_modified_gmt] => 2025-02-08 12:48:52 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1107 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 1 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A Magyar Régészet online folyóirat címlapján a BORBAS projekt[:en]On the cower of Hungarian Archaeology online journal: the BORBAS project[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 [en] => 1 ) ) [13] => WP_Post Object ( [ID] => 1110 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-05-28 13:02:13 [post_date_gmt] => 2016-05-28 13:02:13 [post_content] => Május 24 és 25-én került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat rendezésében a 2015. év jelentősebb ásatási eredményeinek bemutatására. A programban a BORBAS projekt borsodivánkai ásatása is bemutatkozott. Az előadás pdf változata itt megtekinthető: asatasi-beszamolok_fischl_2 [post_title] => A borsodivánkai ásatás bemutatkozott a Magyar Nemzeti Múzeumban [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-borsodivankai-asatas-bemutatkozott-a-magyar-nemzeti-muzeumban [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 13:08:41 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 13:08:41 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1110 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [14] => WP_Post Object ( [ID] => 990 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-04-26 06:13:31 [post_date_gmt] => 2016-04-26 06:13:31 [post_content] => Két rövid emlék a Bogácson töltött napról (részletes, tudományos adatok az előző bejegyzésekben). A videók elkészítéséért köszönet illeti Takács Mártont!     1. [embed width=600]https://www.youtube.com/watch?v=iSR9rtk5hgw[/embed]   2. [embed width=600]https://www.youtube.com/watch?v=2UWZtTzvShE[/embed] [post_title] => Bogácsi emlék — elkészültek a videók [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => bogacsi-emlek-elkeszultek-a-videok [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-04-26 06:24:19 [post_modified_gmt] => 2016-04-26 06:24:19 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=990 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) ) [post_count] => 15 [current_post] => -1 [in_the_loop] => [post] => WP_Post Object ( [ID] => 1033 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-12-07 23:31:09 [post_date_gmt] => 2016-12-07 23:31:09 [post_content] => A nap sztárja a 95-ös sír! Borítótállal, egy fél fazékkal, kis edénnyel, 2 orsógombbal, sok-sok bronzzal, köztük egy csónakfibulával. A képek magukért beszélnek!                   [post_title] => És kibontottuk az összes behozott tiszapalkonyai sírt [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => es-kibontottuk-az-osszes-behozott-tiszapalkonyai-sirt [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-29 17:40:59 [post_modified_gmt] => 2016-12-29 17:40:59 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1033 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [comment_count] => 0 [current_comment] => -1 [found_posts] => 162 [max_num_pages] => 11 [max_num_comment_pages] => 0 [is_single] => [is_preview] => [is_page] => [is_archive] => [is_date] => [is_year] => [is_month] => [is_day] => [is_time] => [is_author] => [is_category] => [is_tag] => [is_tax] => [is_search] => [is_feed] => [is_comment_feed] => [is_trackback] => [is_home] => 1 [is_404] => [is_embed] => [is_paged] => 1 [is_admin] => [is_attachment] => [is_singular] => [is_robots] => [is_posts_page] => [is_post_type_archive] => [query_vars_hash:WP_Query:private] => 4dcc87270433edee5e3b9990d0365d2d [query_vars_changed:WP_Query:private] => 1 [thumbnails_cached] => [stopwords:WP_Query:private] => [compat_fields:WP_Query:private] => Array ( [0] => query_vars_hash [1] => query_vars_changed ) [compat_methods:WP_Query:private] => Array ( [0] => init_query_flags [1] => parse_tax_query ) [allow_query_attachment_by_filename:protected] => )