Egy bronzkori férfi arca
A napokban került fel az ELTE HTK Régészeti kutatóintézet oldalára a Jelena arcai című dokumentumfilm. A film az arcrekonstrukció módszerével, egy konkrét bronzkori temetkezés arcrekonstrukciójával, valamint az elhunyt társadalomban betöltött szerepével foglalkozik Kustár Ágnes kolléganőnkre emlékezve. E film apropójából szeretnénk itt röviden bemutatni az első magyarországi bronzkori arcrekonstrukciót,
Meddig ér egy tell? Az ásotthalmi tell külső településének roncsolásmentes kutatása.
A dél-borsodi bronzkori tellek kutatása során körvonalazódott az a struktúra, amely alapvetően jellemzi a terület kora- és középső bronzkori településeinek belső szerkezetét. Ennek értelmében a bronzkori közösségek lakóhelye nem kizárólag a tell, a többrétegű településrész csak a magterület. Általában árok veszi körül és az árkon kívül egy intenzívebb
Rejtett információk, kódolt üzenetek. Fülöp Kristóf írása
A tiszafüredi dokumentáció és leletanyag feldolgozása és azonosítása során sokféle nehézséggel kerülünk szembe. Lefelejtett azonosítók, összekeveredett tárgyak, felcserélt számozások, gazdátlan cetlik, hiányzó dokumentációk, ellentmondó információk. A problémák egy része a tárgyak kézbevételével vagy a sírrajzok áttekintésével viszonylag gyorsan és könnyen megoldódik, míg más esetekben a dokumentációs adatbázisunkban történő
A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története
A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története Ahogy arról a Minden egész eltörött írásunkban már volt szó (https://bronzkor.hu/minden-egesz-eltorott/) a valamilyen okból síregyütteshez nem besorolható tárgyi anyagot állandóan kiterítve tartjuk a feldolgozás során, hogy folyamatosan monitorozhassuk. Ezt a „gyűjteményt” egymás közt csak PIAC-nak nevezzük. Ha
Gyöngyszem a Tariczky gyűjteményben
52.522.1: Ferdén átfúrt fejű csonttű, felső részén pontkörökből, vízszintes vonalakból és rovátkolásból kialakított, vízszintesen váltakozó mintával. Rajz: Gucsi László, Fotó: Fülöp Kristóf. A tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet és jogelődje régészeti leletanyagának kutatása során került a kezünkbe a fent látható gyönyörű tárgy. Sajnos 1952-es leltározása során lelőhelyét már nem
Tariczky nyomában
1877-ben – csaknem 150 éve – alakult meg Tiszafüreden Tariczky Endre vezetésével a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, az elsők egyikeként Magyarországon. 1884-től a tevékenység hivatalosan szünetelt, de a gyűjtőmunka folyamatos volt, majd 1896-ban alakult újjá az Egylet immár tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet néven (Orbánné Szegő 2005). Az Egyletnek 4
Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak.
Claudio Cavzzuti, Hajdu Tamás és számos kolléga adataiból a Sientific Reports lapjain jelent meg az alábbi tanulmány: Isotope and archaeobotanical analysis reveal radical changes in mobility, diet and inequalities around 1500 BCE at the core of Europe. A tanulmány a linkre kattintva letölthető https://www.nature.com/articles/s41598-025-01113-z A tanulmány absztraktjának magyar változata:
Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.
1961 július 25-29 és augusztus 9 és 10 között Csalog Zsolt 14 füzesabonyi sírt tárt fel Tiszafüred-Majoroshalmon. Ezzel a feltárással vette kezdetét az az 1972-ig tartó ásatássorozat, ami Majoroshalom nevét beírta a régészet történetébe. A sírok elhelyezkedéséről egy 1:2000-es méretarányú helyszínrajz, egy 1:200-as méretarányú, a szelvények helyét egymáshoz
Gucsi László: A régészeti szakrajz mint a tudományos információ közvetítésének egyik fontos eszköze
A régészetben az összehasonlításnak kiemelt jelentősége van, ehhez pedig nélkülözhetetlenek a megfelelő minőségű rajzok és ábrák, mivel a vizuális kommunikáció legalább annyira fontos, mint az írott vagy a verbális formája az információ átadásának. Az összehasonlítás jelent alapot ahhoz, hogy az írás nélküli korokból származó tárgyak stílusának változása alapján
Tiszafüredi bronzkori lelőhelyek és leletek szakirodalmi elérhetőségei
A tiszafüredi bronzkori lelőhelyekkel foglalkozva összegyűjtöttük azok irodalmi hivatkozásait. Az alábbiakban az Anteus következő számában megjelenő angol nyelvű publikációhoz készített adatgyűjtésünket adjuk közre magyarul, táblázatos formában. A gyűjtés és a hozzá kapcsolódó szakirodalmi lista segíti az érdeklődők tájékozódását a projekt zárását megelőzően a tiszafüredi korábbi kutatásokkal kapcsolatban. A
Minden egész eltörött
A tiszafüredi anyag első átnézése és sírok szerint növekvő számsorrendbe csomagolása során közel 20 doboznyi leletanyagot nem tudtunk pontosan azonosítani. Ezek között voltak olyan szórvány tárgyak, melyeket már az ásatás során a naplóban szórványként rögzítettek. Ide keveredtek részben a temető területéről származó különböző korszakokba sorolt gödöranyagok, avar sírok
Apró örömök!
A tiszafüredi ásatások régészeti leletanyagának rendbetételekor több tucat olyan tárgyat is találtunk, melyek semmilyen információval nem rendelkeztek arra vonatkozólag, hogy melyik sírhoz vagy ásatási évhez tartoznak. Ezeket a feldolgozás során külön tartjuk és minden egyes hiányos síregyüttes feldolgozása esetében, vagy ha új fényképes vagy írásos dokumentáció kerül elő
Új abszolút kronológiai adatok jelentek meg a majoroshalmi temetőből
44 új radiokarbon adat látott napvilágot 2024 decemberében a Tiszafüred-majoroshalmi temetőből a neves Radiocarbon című folyóirat hasábjain. A méréseket a Kulturális hatás vagy vándorlás? Népesség- és életmódváltozások a Kárpát-medencében a Kr.e. 2. évezredben című 128013 számú NKFI pályázat keretén belül Dani János, Hajdu Tamás és Majoros István vezetésével
A projekt logója
A kutatási projekt logójának megtervezésekor egyrészről szem előtt kellett tartanunk a logókészítés alapvető szabályait (fekete-fehér változat, méret skálázás, szöveg nélküli forma), másrészről egy olyan képi szimbólumban kellett gondolkodnunk, mely egyedi, mégis mindenki számára könnyen felismerhető és a kutatást tárgyát is hűen tükrözi. Kiindulópontként a projekt címe, Változások a
A tiszafüredi kincs. P. Fischl Klára – Dani János – Kiss Viktória – Morava Szilvia Judit
Tiszafüred-Ásotthalmon 1904-ben a Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet Milesz Béla és Tariczky Endre vezetésével ásatásokat végzett. Ekkor került elő a tiszafüredi aranykincs egy kerámiaedényben. A lelet eredeti naplóbejegyzését és átiratát az alábbiakban adjuk közre. Az egyleti régiségtár 1904-es bejegyzésében a Tiszafüred-ásotthalmi lelőhelyre vonatkozóan a következőket olvashatjuk: Kiváló az éjszaki