Bronz-kór

WP_Query Object ( [query] => Array ( [paged] => 7 ) [query_vars] => Array ( [paged] => 7 [error] => [m] => [p] => 0 [post_parent] => [subpost] => [subpost_id] => [attachment] => [attachment_id] => 0 [name] => [pagename] => [page_id] => 0 [second] => [minute] => [hour] => [day] => 0 [monthnum] => 0 [year] => 0 [w] => 0 [category_name] => [tag] => [cat] => [tag_id] => [author] => [author_name] => [feed] => [tb] => [meta_key] => [meta_value] => [preview] => [s] => [sentence] => [title] => [fields] => [menu_order] => [embed] => [category__in] => Array ( ) [category__not_in] => Array ( ) [category__and] => Array ( ) [post__in] => Array ( ) [post__not_in] => Array ( ) [post_name__in] => Array ( ) [tag__in] => Array ( ) [tag__not_in] => Array ( ) [tag__and] => Array ( ) [tag_slug__in] => Array ( ) [tag_slug__and] => Array ( ) [post_parent__in] => Array ( ) [post_parent__not_in] => Array ( ) [author__in] => Array ( ) [author__not_in] => Array ( ) [suppress_filters] => [ignore_sticky_posts] => [cache_results] => 1 [update_post_term_cache] => 1 [lazy_load_term_meta] => 1 [update_post_meta_cache] => 1 [post_type] => [posts_per_page] => 15 [nopaging] => [comments_per_page] => 50 [no_found_rows] => [order] => DESC ) [tax_query] => WP_Tax_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => AND [table_aliases:protected] => Array ( ) [queried_terms] => Array ( ) [primary_table] => wp_posts [primary_id_column] => ID ) [meta_query] => WP_Meta_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => [meta_table] => [meta_id_column] => [primary_table] => [primary_id_column] => [table_aliases:protected] => Array ( ) [clauses:protected] => Array ( ) [has_or_relation:protected] => ) [date_query] => [queried_object] => [queried_object_id] => [request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 90, 15 [posts] => Array ( [0] => WP_Post Object ( [ID] => 1097 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-27 10:45:16 [post_date_gmt] => 2016-11-27 10:45:16 [post_content] => Mivel az idei ásatási szezon után közel 4 méter magas metszetfalat hagytunk az ásatás helyszínén, a balesetveszély és a metszetfal védelme miatt is fontos volt támfallal védeni azt. A Herman Ottó Múzeum munkatársai Szabó István, Szabó László és Pálffy Tibor munkáját dicséri a remekbeszabott építmény! És hogyan bontjuk le jövőre? [post_title] => Megépült a támfal Borsodivánkán [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megepult-a-tamfal-borsodivankan [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:03:14 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:03:14 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1097 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [1] => WP_Post Object ( [ID] => 1116 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-02 12:54:57 [post_date_gmt] => 2016-11-02 12:54:57 [post_content] => Kattints a linkre, dőlj hátra és máris úgy érzed, mintha kint lennél az ásatáson: http://bit.ly/2e4KJc9 [post_title] => Már 3D-ben is tanulmányozható a borosdivánkai metszetfal [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => mar-3d-ben-is-tanulmanyozhato-a-borosdivankai-metszetfal [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-01-03 09:15:00 [post_modified_gmt] => 2017-01-03 09:15:00 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1116 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [2] => WP_Post Object ( [ID] => 1047 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-10-10 06:00:31 [post_date_gmt] => 2016-10-10 06:00:31 [post_content] => A bogácsi 1988-89-es ásatások során számos olyan kutatás történt ami viszonylag egyedülálló volt akkoriban a magyar régészetben. 1989 tavaszán a kutatható területeken geofizikai (mágneses ellenállásmérés) felmérés és szisztematikus rendszerű talajfúrások is történtek. A fúrásokat Varga András a szegedi múzeum munkatársa készítette olyan saját fejlesztésű fúróval, mely zavartalanul hozta fel a fúrásmintát. A kutatások során 52 fúrást mélyített 5x5 méteres négyzetháló mentén. A fúrások eredményeiről színezett rétegrekonstrukciós rajzot készített, mely nagyban hozzájárul a lelőhely szerkezetének rekonstruálásához. A fúrások helye lokális koordinátarendszerben lett rögzítve, mely ma már nem állítható vissza, így a fúrások alapján készült metszetrajzok – Varga András idén őszi terepi szemléje és emlékei alapján – csak bizonyos pontatlansággal (+- 10 m) vetíthetők rá a terület légifényképére (lásd a kiemelt képet). A metszetrajzok alapján jól látszik, hogy a felszínen ma is jól követhető árok területén 1989-ben nem történtek fúrások.     Ettől keletre azonban a lelőhely teljes kiterjedésében készült egy keresztmetszet. Majd a metszettől észkara 3 vonalban párhuzamosan és D-re merőlegesen készültek még fúrássorozatok. A fúrásadatok alapján a település központjában – ahol a belső, többrétegű településmagot vártuk az eddigi lelőhelyek vizsgálatai alapján – egy 50-70 cm vastag szántott, humusztakaró után, bolygatatlan, egységes talajszerkezet mutatkozott. Vagyis a lelőhely központi része nemhogy nem többrétegű, hanem egyáltalán nem utal antropogén hatásra. E terület körül egy vastag – helyenként 4 méteres –, de negatív irányú rétegsor található. Ezeket a rétegeket kétféleképp értelmezhetjük. Mindenképp azt kell feltételeznünk, hogy itt egykor mély árok kerítette a központi részt, melynek nyoma a felszínen ma már nem látható, vagyis nem egyezik meg a mai árok vonalával. Az egykori árok betöltését képező rétegek kétféleképp keletkezhettek. Mivel a terület nyugat-keleti irányban erős lejtő, az árok vonala betöltődhetett természetes úton az árok mellett levő antropogén rétegek áthalmozódásával, vagy az ároktői településhez hasonlóan a település egy későbbi használati periódusában az árkot feltöltik és lakóterületként használják. E rétegek megsüllyedése is eredményezhette a fúrások alapján készült metszetrajzok összetett rétegszerkezetét. A fúrások tehát egyértelműen bizonyították a központi rész körüli a mai árok vonalától eltérő és annál valószínűleg idősebb árok meglétét. Az árok feltöltődésének természetes vagy mesterséges volta kérdéses, mindkét magyarázat mellett és ellen is szólnak érvek. Ami párhuzam nélküli az a belső terület rétegsor nélküli struktúrája. Ezt tapasztalták az ásatók is az 1988-as feltárások során, amikor több szelvényük teljesen üresnek bizonyult, egyesek sarkában pedig megfogták a már betöltött árok rétegeit. Az "üres" térrész közepén egy földbe mélyített objektumot bontottak ki, melynek értelmezése mind a mai napig várat magára. Felmerül a lehetőség, hogy az erózió a teljes központi rétegsort lepusztította, de az ásatási szelvények teljes leletmentessége megkérdőjelezi ezt a magyarázatot. A pécskai település új amerikai-román ásatásai szintén egy üres területet mutattak ki a tell központi részén és hasonló látható a szakáldi geofizikai felmérésen is, bár ez utóbbit inkább a lelőhely ezen részének erőteljes pusztulásával magyarázhatjuk. A jelenség egyedi és mindenképp további vizsgálatra szorul, amit a terület többszöri bolygatása és jelenlegi  állapota nem könnyít meg. A lelőhelyen elvégzett geofizikai felmérés nem segített a kérdések megválaszolásában. Az 1989-es talajfúrások hitelesítésére új fúrássorozatot tervezünk, mely esetleg közelebb vihet minket a lelőhely belső szerkezetének megismeréséhez. [post_title] => 1989-es fúrásminták Bogács-Pazsagpusztáról [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => 1989-es-furasmintak-bogacs-pazsagpustarol [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2017-01-02 12:57:36 [post_modified_gmt] => 2017-01-02 12:57:36 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1047 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [3] => WP_Post Object ( [ID] => 1104 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-09-23 11:43:41 [post_date_gmt] => 2016-09-23 11:43:41 [post_content] => A Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézetének Régészeti és Őstörténeti Tanszéke régészeti szakkört szervez Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középiskolai tanulók részére. A szakkör nem titkolt célja, hogy a múltunk és kultúránk iránt érdeklődő középiskolai generációt megismertessük a régészet, mint ismeretforrás és tudományos szakma, módszereivel, és régiónk régészeti leletanyagával. A szakkör tervezett időpontja szombat délelőttökre esik, mivel több intézmény – és nem csak miskolci – diákjait szeretnénk bevonni. A szakköri foglalkozások során felkeressük a környék fontos régészeti lelőhelyeit, ahol azok kutatásával, leleteivel és környezetével ismerkednek meg. Egyes esetekben felszíni, roncsolásmentes régészeti kutatásokban (geofizika, távirányított légifényképezés, felszíni leletgyűjtés, térképezés, talajmintavételezés) is részt vehetnek. Meglátogatjuk a környék régészeti kiállításait, bemutatóhelyeit, mindezt kirándulásokkal, kötetlen beszélgetésekkel egybekötve. A foglalkozásokat a Miskolci Egyetem oktatói, a Herman Ottó múzeum kutató kollégái és egyes esetekben meghívott kollégák tartják majd, magas színvonalon. A magyar felsőoktatás új rendje szerint a régészet önálló alapszak lesz a 2017-2018-es tanévtől, az eddigi történelem-régészet alapszak pedig megszűnik. 2017 elején tehát a felvételi jelentkezések során már csak ezt a képzési formát lehet választani. A tervezett szakkör népszerűsíteni szeretné a régészetet azon diákok körében, akik humán tudományok irányába tervezik továbbtanulásukat, mivel a régészet alapfokú (BA) végzettséggel múzeumokban régész-technikusi állás betöltése lehetséges. A folyamatosan jelen lévő földmunkával járó beruházások során tömérdek régészeti lelőhely leletanyagának megmentéséhez elengedhetetlen a régész-technikusok munkája. Ezért a régészet alapszak az egyetlen bölcsészettudományi szak, amely munkavégzésre alkalmas diplomát ad már a 3 éves képzés elvégzése után. Azok a diákok, akik önálló régészeti karriert szeretnének építeni, MA képzést kell végezniük, amelyből PhD képzésre tudnak tovább menni a doktori fokozat megszerzésére. A Miskolci Egyetem az új képzési rendszerben egyelőre a BA alapszak indul 3 szakiránnyal: őskori régészetet, archeometria és roncsolásmentes régészet. Ezek közül az archeometria kurzusspektruma egyedülálló és a legteljesebb a magyarországi régészet képzésben. Részben e képzés egyik előkészítő rendezvénye a szakkör. A szakkör látogatása ingyenes, a tervezett régészeti túrák során felmerülő utazási költségeket kell csak a diákoknak állni. Az időpontokról, találkozási helyekről érdeklődni Pusztainé dr Fischl Kláránál lehet a fklari@gmail.com emailcímen vagy a 06/20-3744599-es telefonszámon. [post_title] => Régész szakkör középiskolásoknak [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => regesz-szakkor-kozepiskolasoknak [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:49:42 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:49:42 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1104 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [4] => WP_Post Object ( [ID] => 1091 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-09-02 10:15:18 [post_date_gmt] => 2016-09-02 10:15:18 [post_content] => A 2015-ös és a 2016-os záróképpel szeretném szemléltetni az idei haladást. A szelvény teljes hosszában (5 méter) elértük a legalsó épített réteg alatti, még antropogén hatásokat mutató, de egységes, talajtanilag talán nem helyesen de általunk "őshumusznak" nevezett, szervesanyagban igen gazdag, sötét réteget. Ezen a szinten a szelvény szélessége 1,5–2 méter között mozog. A szelvény felében lebontottuk a rétegeket az altalajig. A leletanyag a teljes rétegsorban későfüzesabonyi sajátosságokat mutat. Egy bordából rátett díszű, klasszikus hatvani töredéket találtunk az "őshumusz" felszínén. A tavalyi ásatási szórványanyagban és a nagy gödör betöltésében több rézkori töredéket is sikerült azonosítani, így a területen rézkori jelenléttel is lehet számolni, de a rézkorhoz sorolható kultúrréteget eddig nem sikerült elkülöníteni. 2015 zárókép: 2016 zárókép:   [post_title] => Befejeződött az idei ásatási évad Borsodivánka-Nagyhalmon [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => befejezodott-az-idei-asatasi-evad-borsodivanka-nagyhalmon [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 10:29:38 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 10:29:38 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1091 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [5] => WP_Post Object ( [ID] => 1082 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-08-10 09:56:05 [post_date_gmt] => 2016-08-10 09:56:05 [post_content] => 2016 augusztus 5–7-i hétvégén került sor a HARC (Hungarian Archaeological Research Circle) 2. találkozójának megrendezésére Borsodivánkán. A kerekasztalbeszélgetés célja, hogy a magyarországi bronzkori településkutatási projektek megismerjék egymás módszereit, kérdésfelvetését, legújabb eredményeit.  Az első találkozóra 2014 júniusában került sor a Fulbright alapítvány jóvoltából a BAKOTA projekt kezdeményezésére. Az idei találkozónak Borsodivánka települése és a BORBAS projekt adott otthont. A tudományos tanácskozásra augusztus 6-án került sor. A Bakota projekthez (http://bakota.net/) kapcsolódó Field School hallgatói és mentoraik azonban már 5-én megérkeztek Borsodivánkára. Itt a hallgatóknak külön tartottunk a dél-borsodi kutatásokról egy előadást, majd megnéztük az idei ásatási szelvényt és meglátogattuk a novaji illetve a fehérlótanyai lelőhelyeket.     A 6-i kerekasztalbeszélgetéseken a következő bemutatók hangzottak el: Tobias Kienlin, Klára P. Fischl: BORBAS, Borsod Region Bronze Age Settlements Paul R. Duffy, Julia I. Giblin, Györgyi Parditka, László Paja: The Bronze Age Körös Off-Tell Archaeological (BAKOTA) Projekt Gabriella Kulcsár,Mateusz Jaeger, Nicole Taylor, Viktória Kiss, Gábor Márkus, Johannes Müller, Ákos Pető, Gábor Serlegi, Vajk Szeverényi: Kakucs Archaeological EXpedition Julia I. Giblin: BAKOTA Isotope project Gabriella Kulcsár, András Czene , Marietta Csányi, Szilvia Fábián, Julia I. Giblin, Tamás Hajdu, Kitti Köhler, Eszter Melis, Róbert Patay, Géza Szabó, Vajk Szeverényi, Viktória Kiss: From bones, bronzes and sites to society: multidisciplinary analysis of human mobility and social changes in Bronze Age Hungary (2500–1500 BC) Aims and methods of the Lendület Mobility research project   Az öt ország képviseletében jelen levő bronzkoros kutatókkal aztán szintén meglátogattuk az ásatást és egy közös ebéd-beszélgetés zárta a találkozót. Minden ilyen találkozó számos új gondolattal, ötlettel, tapasztalattal gazdagítja a kutatást. A magyarországi részben külföldi érdekeltségű projektek példamutatóan dolgoznak együtt a magyar régészeti örökség megóvása, értelmezése és bemutatása céljából. Köszönjük a borsodivánkai önkormányzatnak és különösen Bogdán József polgármester úrnak, aki megnyitotta tanácskozásunkat a vendéglátást, a gyönyörű helyet és a támogatást! [post_title] => HARC 2 — Hungarian Archaeological Research Circle [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => harc-2-hungarian-archaeological-research-circle [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 10:14:10 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 10:14:10 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1082 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [6] => WP_Post Object ( [ID] => 1100 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-08-02 11:15:17 [post_date_gmt] => 2016-08-02 11:15:17 [post_content] => Augusztus 2-án  kezdődött a 2. ásatási évad Borsodivánkán. A szelvény kitakarása után (lásd borítókép) elkezdtük a rétegek további bontásást. Cél az 5x1 méteres felületen a teljes rétegsor elbontása. Az ivánkai ásatást erősíti a Herman Ottó Múzeum 2 munkatársa Kertész Gabriella és Bakos Gábor, németországi barátaink önkéntesként: Ingo Fänger és Jonas Mundhenk, Mengyán Ákos ELTE, illetve a kölni és a berlini egyetem hallgatói, továbbá Pusztai Lili és Szeles Bianka gimnazisták. Az ásatás mellett idén sor kerül Novaj és Maklár bronzkori településeinek geofizikai felmérésére illetve a geleji pincedomb és környékének kutatására. Ez utóbbi területen szeretnénk a bronzkori temető helyét is lokalizálni a geofizikai felmérésekkel. Astrid Röpke vezetésével talajtani fúrásokat tervezünk a Bükk felsőbb régióitól délre metszetszerűen a hegylábi zónán át a síksági területekig. Az ásatás és a projekt vezetői: Tobias L. Kienlin – Universität Köln, Pusztai Tamás – Herman Ottó Múzeum és Pusztainé Fischl Klára – Miskolci Egyetem Az eredményekről beszámolunk! [post_title] => Borsodivánka-Nagyhalom 2. ásatási szezon [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => borsodivanka-nagyhalom-2-asatasi-szezon [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:43:32 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:43:32 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1100 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [7] => WP_Post Object ( [ID] => 1107 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-06-15 12:53:27 [post_date_gmt] => 2016-06-15 12:53:27 [post_content] => A Magyar Régészet online folyóirat nyári számában összefoglalás olvasható a BORBAS projektről magyar és angol nyelven is! Tovább az oldalra: http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=41&cat=90 http://www.magyarregeszet.hu/?page_id=279#post-9503 http://www.hungarianarchaeology.hu/?page_id=41&cat=62 http://www.hungarianarchaeology.hu/?page_id=279#post-6640 [post_title] => A Magyar Régészet online folyóirat címlapján a BORBAS projekt [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-magyar-regeszet-online-folyoirat-cimlapjan-a-borbas-projekt [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2018-02-05 16:44:16 [post_modified_gmt] => 2018-02-05 16:44:16 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1107 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A Magyar Régészet online folyóirat címlapján a BORBAS projekt[:en]On the cower of Hungarian Archaeology online journal: the BORBAS project[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 [en] => 1 ) ) [8] => WP_Post Object ( [ID] => 1110 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-05-28 13:02:13 [post_date_gmt] => 2016-05-28 13:02:13 [post_content] => Május 24 és 25-én került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat rendezésében a 2015. év jelentősebb ásatási eredményeinek bemutatására. A programban a BORBAS projekt borsodivánkai ásatása is bemutatkozott. Az előadás pdf változata itt megtekinthető: asatasi-beszamolok_fischl_2 [post_title] => A borsodivánkai ásatás bemutatkozott a Magyar Nemzeti Múzeumban [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-borsodivankai-asatas-bemutatkozott-a-magyar-nemzeti-muzeumban [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 13:08:41 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 13:08:41 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1110 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [9] => WP_Post Object ( [ID] => 990 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-04-26 06:13:31 [post_date_gmt] => 2016-04-26 06:13:31 [post_content] => Két rövid emlék a Bogácson töltött napról (részletes, tudományos adatok az előző bejegyzésekben). A videók elkészítéséért köszönet illeti Takács Mártont!     1. [embed width=600]https://www.youtube.com/watch?v=iSR9rtk5hgw[/embed]   2. [embed width=600]https://www.youtube.com/watch?v=2UWZtTzvShE[/embed] [post_title] => Bogácsi emlék — elkészültek a videók [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => bogacsi-emlek-elkeszultek-a-videok [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-04-26 06:24:19 [post_modified_gmt] => 2016-04-26 06:24:19 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=990 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [10] => WP_Post Object ( [ID] => 945 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-03-29 18:44:28 [post_date_gmt] => 2016-03-29 18:44:28 [post_content] => Ebben a bejegyzésben bemutatok néhány tárgyat amit a bogács-pazsagpusztai szisztematikus felszíni leletgyűjtés során találtunk. Próbálom elmondani honnan is tudom mire használták őket, milyenek voltak eredeti állapotukban és hogyan szolgálták az egykori emberek hétköznapjait. A leletanyag még zsákokban van, így csak abból a pár darabból válogathattam, amit még kint a terepen külön csomagoltunk mint különleges darabok. A leletspektrum sokkal szélesebb lesz az elemzés elvégzése után, jó példa erre a tardi lelőhely "mazsoláiból" készített minikiállítás, ahol a tárgyak mellé mai megfelelőiket is odakészítettük.   Kisgolyó — Nagygolyó          Találtunk egy nagyméretű kőgolyót, ami egy őrlőkő felső tagja volt. Az alsó, általában ovális és ívesen kikopott kőlapon őrölték a gabonát egy felső kőgolyó segítségével. Példa Tardról.      A kisméretű agyaggolyó eredeti funkciójának kitalálása már komolyabb fejtörést okozott. Itt közel sem vagyok biztos a megoldásban, de ismerünk a középső bronzkorból számos csörgőt. A legtöbb példány a Dunántúlon került elő és gyakori hogy madár alakúak. Az üreges csörgőtestben kis golyók biztosítják a hangokat. Talán ilyen tárgy belsejéből származik a mi golyónk is. A képen a Bonyhád-biogázüzemi madáralakú csörgő látható. És nem állhattam meg a csokigolyókkal töltött húsvéti tojást sem betenni mint párhuzam.    Az ún. hatvani kultúrának két vezető bögreformája van. Az egyik a fenti képen bemutatott hosszú, hengeres nyakú bögre, nyomottgömbös hassal és általában 1 füllel. Majdnem ép példánya csücsült a mélyszántás által kiemelt barázda tetején, melyet még első terepi szemlénk alkalmával be is gyűjtöttünk. A párhuzamként bemutatott darab a Herman Ottó múzeum gyűjteményének darabja. A másik vezető forma egy alacsony, erősen kihajló, tölcséres peremű típus. Gömbös vagy nyomottgömbös hasát apró rátett bütykök vagy bordák fedik. A két alapforma annyira jól elkülöníthető és megtalálható a kultúra minden lelőhelyén, hogy véleményem szerint eltérő típusú folyadék fogyasztására szolgált. Mi sem iszunk bort kávésbögréből, vagy teát pezsgőspohárból. Tartalomhoz a forma! Hát ez náluk sem lehetett másképp.     Számos hasonló bögrét találhatunk Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn című 1968-ban megjelent könyvében, ami máig a hatvani kultúra leletanyagának legteljesebb gyűjteménye.     Kis állatfigurára sokkal többre számítottunk, mint ahogy azt az Ajándékok Emődről című bejegyzésben  leírtam (ott látható egy szép válogatás a tibolddaróci állatfigurákból). Ez az egyetlen, ép, igazán aprócska vaddisznó került elő eddig a terepbejárási anyagból. A bogácsi 1988–89-es ásatási anyagból ismerünk további 3 töredéket, melyek nem túl előnyös fotóját a bogácsi leletanyagból rendezett kiállítás vitrinfotójából vágtam ki. (A kiállításról kicsit bővebbet a Bogács-Pazsagpuszta I.  című bejegyzésben lehet olvasni.)     Ez a fura csontdarab  lószerszám része lehetett. A ló szájában levő zablát, ami ekkor valószínűleg még zsinórból vagy bőr szíjból volt, mivel nem találtunk olyan maradandó tárgyakat amit ekként értelmezhetünk, két oldalt ún. zablaoldaltag határolta. Ezek a tárgyak speciális többszörös átfúrással rendelkeztek, hogy a szíjazat minden eleméhez csatlakozni tudjanak. Gyakran igen különleges bekarcolt szalagmintával díszítették őket. Jelen ismereteink szerint a ló és a hozzá tartozó díszes lószerszám a kialakuló fegyveres elit egyik jelképe lehetett. Tardon is találtunk díszítetlen zablaoldaltagot és Tiszabábolna-Fehérlótanyán pedig egy parányi, másodlagosan megégett, de tipikus díszítéssel ellátott töredéket leltünk. Minden eddig archeozoológus által megvizsgált településen került elő lócsont, de nagyon kis százalékos arányban. Hát a kanál legalább egyértelmű. A fentebb említett Kalicz műben, de Bóna István 1975-ben megjelent Die Mittlere Bronzezeit Ungarns című könyvében is számos párhuzamot találunk.         A bronzkori települések egyik legizgalmasabb tárgycsoportja a fémek. A bronzkor ezen időszakában (Kr.e. 3. évezred vége, 2. évezred közepe) még nem általános a bronz használata. Nem mindennapi eszközöket gyártanak első sorban bronzból, hanem ékszereket, luxus vagy rangjelző tárgyakat. Nagyon ritka a bronzból készült lelet, és nem jellemző igazán a fémtárgyak településen belüli deponálása/ föld alá rejtése sem. Nem szépsége miatt hanem az egykori élet, tevékenységi formák és társadalom rekonstruálásában betöltött fontos szerepe miatt örülök mindig azoknak az amorf bronz tárgyaknak, melyek véleményem szerint a helyi bronzöntés során keletkezett melléktermékek. Erről a témáról már írtunk röviden a  bronzöntés bizonyítékai a BORBAS projekt által vizsgált lelőhelyeken című bejegyzésben. Az alapvető kérdés az, hogy fémmegmunkálás csak a kiemelt helyeken folyt specialisták közreműködésével, vagy az egyszerűbb dolgokat minden településen el tudta készíteni valaki, aki esetleg csak ráérő idejében, vagy csak bizonyos időszakokban foglalkozott fémtárgyak készítésével, egyébként ugyanolyan tagja volt a közösségnek mint társai. A nagy tudású, ún. full time specialisták megléte a rétegzett társadalmi berendezkedés jele és alátámasztaná, hogy a bronzkori közösségek ebben az időszakban már főnökségi szerveződésben éltek.  E szerint az elképzelés szerint a fémművesség a főnökök által felügyelt és szabályzott tevékenység volt, és a társadalom nem kiemelkedő rangú és vagyonú tagjai. illetve azok a települések ahol ők éltek, csak a főnöki elosztórendszer révén juthattak hozzá fémtárgyakhoz, maguk nem gyártották azokat. Egy ilyen kis bronzkukac talán épp az ellenkezőjét bizonyíthatja. Az itt talált kevés ép bronztárgy közül két csoportot emelnék ki. Az egyik két darab 1 év eltéréssel, de egymáshoz közel előkerült szakállas nyílhegy. Ezt a tárgytípust viszonylag ritkának, nem épp jellemzőnek tartottuk idáig a vizsgált időszakban. A jellemző harci eszköz a balta vagy csákány és a korszak végén ehhez társul a lándzsa. A kardok ebben az időszakban jelennek meg a Felső-Tisza vidéken, de legkorábbi példányaik, nem fegyverek, hanem presztízsjelző tárgyak. A kard a késő bronzkor első időszakától válik általános fegyverré. A mostanáig ismert nyílhegyek — bár ebből sincs nagyon sok —  kőből készültek, finom retussal a pengéjükön. A nyílvesszőbe való befoglalásuk helye inkább homorúan ívelt, nem köpüsek, mint ez a két példány. Álljon itt az Onga-Heinlein tanyán talált obszidián nyílhegy pédaként.   Továbbá ide vágom a dabasi hasonló korú ún. Vatya kultúrába sorolható településről előkerült fémtárgyegyüttest, mely szintén tartalmaz egy hasonló bronz nyílhegyet.   A gömbszelet alakú pitykék általános díszítőmotívumok. Viseleti összefüggésben eddig fejfedő, vagy fejdísz elemeiként sikerült rekonstruálnunk őket, főleg olyan régészeti kultúrák leletanyagában melyek csontvázasan temetkeznek. Hiszen a hamvasztás rítusa során a  viseleti kontextus elvész. Így egy biztosan helyes rekonstrukció mait a Százhalombattai Régészeti Parkból most itt példaként hoztam. Első körben ennyit a közösen talált bogácsi leletekből.   [post_title] => Mit rejt a föld mélye — mit hoz a felszínre a szántás: Bogács III [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => mit-rejt-a-fold-melye-mit-hoz-a-felszinre-a-szantas-bogacs-iii [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-03-29 18:50:14 [post_modified_gmt] => 2016-03-29 18:50:14 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=945 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [11] => WP_Post Object ( [ID] => 889 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-03-24 11:04:18 [post_date_gmt] => 2016-03-24 11:04:18 [post_content] => Az előző bejegyzésben bemutatott pazsagpusztai bronzkori település területének nagy részén kivágták a régi szőlőültetvényt, így lehetőségünk nyílt a korábbi kutatások folytatására. Holló Sándor a Bükki Nemzeti Park munkatársa értesített bennünket, hogy a terület felszabadult és a felszínen jól látszik a település szerkezete. [caption id="attachment_891" align="alignright" width="300"] Bogács-Pazsagpuszta 2016 légifelvétel[/caption] A Herman Ottó múzeum drónjával légifelvételeket készítettünk, melyek azonos felszíni mintázatot mutatnak, mint amit Tard, Emőd vagy Vatta esetében is megfigyelhettünk.     A HÓR-AGRO Zrt., aki a területet műveli, jelezte, hogy új szőlő telepítésére fog sor kerülni rövid időn belül a területen, de az újabb talajműveléssel várnak amíg a lelőhelyen nem végzünk szisztematikus felszíni leletgyűjtést. Ez úton is köszönjük a kulturális örökség védelme és kutathatósága érdekében történő feltétel nélküli pozitív hozzáállását Keresztes István igazgató úrnak. A régészeti munka előtt megvizsgálták a helyszínt a Miskolci Egyetem talajtanos kollégái, hiszen a felszíni talajjelek értelmezése mind a mai napig nem történt meg. A közeljövőben komolyabb talajtani kutatásokkal szeretnénk tisztázni a szürkés és vöröses foltok jelenlétét a bronzkori településeken. [caption id="attachment_892" align="alignnone" width="300"] Emőd-Nagyhalom[/caption] [caption id="attachment_893" align="alignleft" width="300"] Tard-Tatárdomb[/caption] [caption id="attachment_894" align="alignnone" width="300"] Vatta-Testhalom[/caption] Mivel az idő sürgetett, civil összefogást hirdettünk és 2016 március 22-én a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem munkatársai és hallgatói mellett jelentős számú önkéntessel, akikhez a Bükki Nemzeti Park különítménye csatlakozott még 0,75 ha területen felgyűjtöttük a felszíni leletanyagot. A BORBAS projekt módszertanának megfelelően 5x5-ös hálót készítettünk a felszínen és a négyzeteken belül mindent összeszedtünk, ami nem a felszín része: kerámiát, állatcsontot, kagylót, követ. A leletanyag mennyiségét az jelzi, hogy egy Landrover teljes hátsó raktere a plafonig tele lett. A leletanyag kiértékelése hosszú hónapokat fog igénybe venni, de a különleges, vagy igazán szép leleteket, már a helyszínen külön csomagoltuk, így azokból a napokban látható majd egy válogatás a következő bejegyzésben. A 30 fő körüli lelkes csapat, igazán komoly munkát végzett. Nem csalódtak azok akik, a felhívásnak megfelelően 4000 lehejlással számoltak. Ki négykézláb, ki guggolva, ki tényleg hajolva gyűjtötte a négyzete leleteit. A munkatempó és a résztvevők mennyisége miatt 2 régészhallgató egész nap a leletek dokumentálásával foglalkozott. Feliratozták a zacskókat és a belső cédulákat, mérték a patics és a kövek súlyát, dokumentálták a csonka négyzeteket és azokat ahonnan több zacskónyi leletanyag is előkerült, csomagolták az extra leleteket. Az időjárás kegyes volt hozzánk, a nap sütött, bár a szél fújt – mint minden bronzkori lelőhelyen a Bükk alján —de igazán kellemes napunk volt. Ez úton köszönöm minden hivatalból és önkéntesen résztvevő immáron kollégának a bogácsi munkát és segítséget. Reméljük jól érezték magukat és kérjük vigyék jó hírét a régészetnek. A kimerítő munka után a lelkes csapat maradéka a bogácsi termálfürdő jóvoltából egy igazán pihentető fürdőzésen vett részt. Köszönet érte a fürdő munkatársainak és Igazgató Úrnak! Az alábbiakban egy képválogatás található a nap munkafotóiból:   [post_title] => Bogács-Pazsagpuszta II. — Civil összefogás [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => bogacs-pazsagpuszta-ii-civil-osszefogas [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-03-24 12:55:16 [post_modified_gmt] => 2016-03-24 12:55:16 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=889 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [12] => WP_Post Object ( [ID] => 879 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-03-18 14:23:29 [post_date_gmt] => 2016-03-18 14:23:29 [post_content] => Pazsagpuszta Bogácstól délkeletre a Hór völgyének teraszán fekszik. A középkori Pazsag település felett. A partba vágódott völgyeket mély – a felszínen ma is jól követhető – félköríves árok köti össze. A település keletről a terasz lejtője, északról és délről a bevágódott völgyek által védett. A felszínen is követhető árok vonala mellett a légifelvételeken jól látszik, a geofizikai felmérésen pedig sejthető egy belső – talán kör alakú – árok vonala is. A terület jelentős részén ma szőlőültetvény található. A lelőhely belső struktúráját tekintve jól illeszkedik a Dél-borsodi síkság és a Bükk-hegylábi vidékek bronzkori településeihez. A lelőhelyet először Kandra Kabos említi 1876-ban. Az ő leírása alapján veszi fel Kalicz Nándor az Észak-magyarországi kora bronzkort összefoglaló monográfiájába, mint a hatvani kultúra lelőhelyét. Szőlőtelepítési munkálatok megindítása miatt 1988–1989-ben Koós Judit vezetésével és Szathmári Ildikó közreműködésével folytak a lelőhelyen feltárások. 2015-ben a BORBAS projekt keretén belül roncsolásmentes vizsgálatokat végeztünk a lelőhely szőlőültetvénytől mentes területén. Légifotókat készítettünk, mely alapját képezte az elkészült 3D modellnek, geofizikai méréseket folytattunk és Bacskai István fémkeresős kutatást is végzett. Sajnos mivel a terület nagyobb részén még állt a szőlőültetvény a vizsgálatoknak csak részleges eredményei lettek. Az 1988–89-es ásatások anyagát a miskolci egyetem régészhallgatói szakdolgozat keretében jelenleg dolgozzák fel. A legszebb tárgyakból kis kiállítás készítettünk az V. Északkelet-magyarországi regionális régészeti konferenciára. E kiállítás vitrinfotóit láthatjuk e bejegyzésben. A leletanyag tipológiai értékelése alapján a települést a hatvani kultúra alapította és a koszideri korig folyamatosan használta. A különlegesen díszített koszideri díszedények és svédsisak alakú tálak szinte párhuzam nélküliek. [post_title] => Bogács-Pazsagpuszta I. [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => bogacs-pazsagpuszta-i [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-03-18 14:44:15 [post_modified_gmt] => 2016-03-18 14:44:15 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=879 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [13] => WP_Post Object ( [ID] => 875 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-02-21 16:28:27 [post_date_gmt] => 2016-02-21 16:28:27 [post_content] => Már elérhető a Herman Ottó Múzeum Visszapillantó című előadássorozatának 2. évadából az új előadás. Dani János: A füzesabonyi-kultúra kivételes gazdagságú sírjai Polgár határából, avagy: "(itt) minden arany ami fénylik..." https://www.youtube.com/watch?v=J71B2NbEUJ0 [post_title] => Itt minden arany ami fénylik [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => itt-minden-arany-ami-fenylik [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-02-21 16:28:27 [post_modified_gmt] => 2016-02-21 16:28:27 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=875 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [14] => WP_Post Object ( [ID] => 868 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-02-11 09:15:29 [post_date_gmt] => 2016-02-11 09:15:29 [post_content] =>

Emőd-Nagyhalom bronzkori települése egy ÉK-DNy-i dombhát déli végén található a Bükk hegylábi régió és a Borsodi síkság találkozásánál. Földrajzi elhelyezkedését tekintve átmeneti jellegű a két mikrorégió települési között. Szerkezete megegyezik a térség korabronzkor végi–középső bronzkori településeivel. A központi magot körülvevő árok markáns, talán itt őrizte meg legjobban egykori formáját. A külső intenzív települési részen két sorban az árokkal koncentrikusan futó házköröket figyelhetünk meg a geofizikai felmérésen. A légifelvétel e házsorokon belül lóhere alakú belső tagolódást mutat, mely talán a háztartási egységeket jelzi számunkra. A központi árokból d-i irányba vízlevezető csatorna figyelhető meg. A külső intenzív település ÉK felé magasabb térszínen fekszik, mint a központi mag, mely utóbbit a közepén található geodéziai mérőpont viszonylag jól konzervált a mezőgazdasági művelés károsításaitól. A külső koncentrikus házövet ÉK felől talán egy újabb árok vagy paliszád határolta, melynek nyomai a geofizikai felmérésen megfigyelhetők. A település házai azonban itt nem érnek véget. A dombháton ÉK-i irányban több párhuzamos házsor húzódik és ettől ÉNy-ra figyelhetjük csak meg a gödrös települési részt. Legnagyobb meglepetésünkre a domb DNy-i lejtőjén, nagyon meredek térszínen is megfigyelhetők háznyomok. A lejtő ezen részén a vízlevezető árokra merőleges anomáliát ennek megfelelően vagy egy teraszos kialakítás nyomának vagy talajerrózió, talajcsúszás eredményének értelmezhetjük. Tájban elfoglalt helyzetét, és alig roncsolt szerkezetét tekintve mindenképp a legszebb borsodi bronzkori településnek tarthatjuk.

A domb lábát egy egykori vízfolyás nyaldosta, melytől D-re a ma Zsedénynek nevezett dűlőben szintén bronzkori leletanyagot lehet gyűjteni.  Ez a terület légvonalban csak 500 méterre található a nagyhalmi telep központi részétől, de a tengerszint feletti különbségük 20 méter. A zsedényi lelőhelynek szintén van egy központi, alig magasabb része, melyet árok – illetve valószínűleg eredetileg természetes vízfolyás vett körbe, közel sem olyan szabályos alakban, mint a nagyhalmi árok. Ezen kívül K-i irányban szintén folytatódik a felszínen a leletanyag.  Vagyis a zsedényi lelőhely belső szerkezete hasonló a nagyhalmi és így a többi bronzkori településéhez.

A két településen 2012 és 2014 között zajlottak a BORBAS projekt roncsolásmentes vizsgálatai.

Ilyen kis távolságban két önálló település nem ismert a délborsodi régióból. A zsedényi területen felszínen csak korai ún. hatvani kultúrába sorolható leletanyagot gyűjtöttünk, míg a nagyhalmi felső területen hatvani és az azt követő füzesabonyi időszaknak a leletanyaga is megtalálható. A Nagyhalmon eddig nem történt szisztematikus felszíni leletgyűjtés.

A két település viszonyának magyarázatára így 3 lehetséges megoldás jön szóba.

1, A zsedényi települést korábban alapították és az esetleges vizes környezet vagy a nagyhalmi domb jobb stratégiai helyzete miatt később a közösség felköltözött a dombhátra.

2, A zsedényi település a nagyhalmi telep szatelitje, vagyis alárendelt szerepű, „kiszolgáló egysége”.

3, A két lelőhely nagyjából egyidőben mint egy település szerves részei működtek együtt. Ez a Paul Duffy  által felállított „települési cluster”-modell.

A kérdést csak további kutatások tudják eldönteni.

A lelőhelyről szóló idegennyelvű, szakmai publikációk jegyzékét az előző bejegyzés tartalmazza.

[post_title] => Emőd-Nagyhalom és Emőd-Zsedény bronzkori települése(i) [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => emod-nagyhalom-es-emod-zsedeny-bronzkori-telepulesei [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-02-11 09:15:29 [post_modified_gmt] => 2016-02-11 09:15:29 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=868 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) ) [post_count] => 15 [current_post] => -1 [in_the_loop] => [post] => WP_Post Object ( [ID] => 1097 [post_author] => 2 [post_date] => 2016-11-27 10:45:16 [post_date_gmt] => 2016-11-27 10:45:16 [post_content] => Mivel az idei ásatási szezon után közel 4 méter magas metszetfalat hagytunk az ásatás helyszínén, a balesetveszély és a metszetfal védelme miatt is fontos volt támfallal védeni azt. A Herman Ottó Múzeum munkatársai Szabó István, Szabó László és Pálffy Tibor munkáját dicséri a remekbeszabott építmény! És hogyan bontjuk le jövőre? [post_title] => Megépült a támfal Borsodivánkán [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megepult-a-tamfal-borsodivankan [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-12-30 11:03:14 [post_modified_gmt] => 2016-12-30 11:03:14 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=1097 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [comment_count] => 0 [current_comment] => -1 [found_posts] => 142 [max_num_pages] => 10 [max_num_comment_pages] => 0 [is_single] => [is_preview] => [is_page] => [is_archive] => [is_date] => [is_year] => [is_month] => [is_day] => [is_time] => [is_author] => [is_category] => [is_tag] => [is_tax] => [is_search] => [is_feed] => [is_comment_feed] => [is_trackback] => [is_home] => 1 [is_404] => [is_embed] => [is_paged] => 1 [is_admin] => [is_attachment] => [is_singular] => [is_robots] => [is_posts_page] => [is_post_type_archive] => [query_vars_hash:WP_Query:private] => c625bfee840eed23490e7b7e43a750fc [query_vars_changed:WP_Query:private] => 1 [thumbnails_cached] => [stopwords:WP_Query:private] => [compat_fields:WP_Query:private] => Array ( [0] => query_vars_hash [1] => query_vars_changed ) [compat_methods:WP_Query:private] => Array ( [0] => init_query_flags [1] => parse_tax_query ) [allow_query_attachment_by_filename:protected] => )