Befejeződött az idei ásatási évad Borsodivánka-Nagyhalmon
A 2015-ös és a 2016-os záróképpel szeretném szemléltetni az idei haladást. A szelvény teljes hosszában (5 méter) elértük a legalsó épített réteg alatti, még antropogén hatásokat mutató, de egységes, talajtanilag talán nem helyesen de általunk “őshumusznak” nevezett, szervesanyagban igen gazdag, sötét réteget. Ezen a szinten a szelvény szélessége
HARC 2 — Hungarian Archaeological Research Circle
2016 augusztus 5–7-i hétvégén került sor a HARC (Hungarian Archaeological Research Circle) 2. találkozójának megrendezésére Borsodivánkán. A kerekasztalbeszélgetés célja, hogy a magyarországi bronzkori településkutatási projektek megismerjék egymás módszereit, kérdésfelvetését, legújabb eredményeit. Az első találkozóra 2014 júniusában került sor a Fulbright alapítvány jóvoltából a BAKOTA projekt kezdeményezésére. Az idei
Borsodivánka-Nagyhalom 2. ásatási szezon
Augusztus 2-án kezdődött a 2. ásatási évad Borsodivánkán. A szelvény kitakarása után (lásd borítókép) elkezdtük a rétegek további bontásást. Cél az 5×1 méteres felületen a teljes rétegsor elbontása. Az ivánkai ásatást erősíti a Herman Ottó Múzeum 2 munkatársa Kertész Gabriella és Bakos Gábor, németországi barátaink önkéntesként: Ingo Fänger
A Magyar Régészet online folyóirat címlapján a BORBAS projekt
A Magyar Régészet online folyóirat nyári számában összefoglalás olvasható a BORBAS projektről magyar és angol nyelven is! Tovább az oldalra: https://files.archaeolingua.hu/2016NY/Upload/Pusztai_H16NY.pdf https://files.archaeolingua.hu/2016NY/Upload/Pusztai_E16NY.pdf
A borsodivánkai ásatás bemutatkozott a Magyar Nemzeti Múzeumban
Május 24 és 25-én került sor a Magyar Nemzeti Múzeumban a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat rendezésében a 2015. év jelentősebb ásatási eredményeinek bemutatására. A programban a BORBAS projekt borsodivánkai ásatása is bemutatkozott. Az előadás pdf változata itt megtekinthető: asatasi-beszamolok_fischl_2
Bogácsi emlék — elkészültek a videók
Két rövid emlék a Bogácson töltött napról (részletes, tudományos adatok az előző bejegyzésekben). A videók elkészítéséért köszönet illeti Takács Mártont! 1. 2.
Mit rejt a föld mélye — mit hoz a felszínre a szántás: Bogács III
Ebben a bejegyzésben bemutatok néhány tárgyat amit a bogács-pazsagpusztai szisztematikus felszíni leletgyűjtés során találtunk. Próbálom elmondani honnan is tudom mire használták őket, milyenek voltak eredeti állapotukban és hogyan szolgálták az egykori emberek hétköznapjait. A leletanyag még zsákokban van, így csak abból a pár darabból válogathattam, amit még kint
Bogács-Pazsagpuszta II. — Civil összefogás
Az előző bejegyzésben bemutatott pazsagpusztai bronzkori település területének nagy részén kivágták a régi szőlőültetvényt, így lehetőségünk nyílt a korábbi kutatások folytatására. Holló Sándor a Bükki Nemzeti Park munkatársa értesített bennünket, hogy a terület felszabadult és a felszínen jól látszik a település szerkezete. A Herman Ottó múzeum drónjával légifelvételeket
Bogács-Pazsagpuszta I.
Pazsagpuszta Bogácstól délkeletre a Hór völgyének teraszán fekszik. A középkori Pazsag település felett. A partba vágódott völgyeket mély – a felszínen ma is jól követhető – félköríves árok köti össze. A település keletről a terasz lejtője, északról és délről a bevágódott völgyek által védett. A felszínen is követhető
Itt minden arany ami fénylik
Már elérhető a Herman Ottó Múzeum Visszapillantó című előadássorozatának 2. évadából az új előadás. Dani János: A füzesabonyi-kultúra kivételes gazdagságú sírjai Polgár határából, avagy: “(itt) minden arany ami fénylik…”
Emőd-Nagyhalom és Emőd-Zsedény bronzkori települése(i)
Emőd-Nagyhalom bronzkori települése egy ÉK-DNy-i dombhát déli végén található a Bükk hegylábi régió és a Borsodi síkság találkozásánál. Földrajzi elhelyezkedését tekintve átmeneti jellegű a két mikrorégió települési között. Szerkezete megegyezik a térség korabronzkor végi–középső bronzkori településeivel. A központi magot körülvevő árok markáns, talán itt őrizte meg legjobban egykori
Ajándékok Emődről
Emőd-Nagyhalom lelőhelyről két nagyon kedves tárgyat kaptam ajándékba Kormos Attila amatőr gyűjtőtől. Az egyik egy meglehetősen nagyméretű agyag láb töredéke. Mindkét oldalon jól érzékelhető a bokacsont ábrázolása. A tárgy felső része töredékes, így nem lehet megállapítani, hogy önmagában álló dologról van-e szó, vagy ez a láb valaminek a
Visszapillantó 2 – bronzkori előadássorozat a Herman Ottó Múzeumban
Beindult a Herman Ottó Múzeum Visszapillantó 2 előadássorozata. Ezúttal 5 előadás során a bronzkor legújabb kutatásaival ismerkedhetünk meg.Az előadássorozat plakátja és az előadások címe itt látható: Az első előadás címe: Akkor és most – településrendezési tervek a bronzkorban és a XXI. században elérhető a youtubon:
Borsodivánka-Nagyhalom (Marhajárás) 2 — a lőtér falának ásatása
Borsodivánka-Nagyhalom (Marhajárás) 2 — a lőtér falának ásatása Az előző bejegyzésben részletesen ismertetett lelőhelybe kialakított lőtér hátsó falának ásatását kezdte meg 2015 szeptember 14-én a miskolci Herman Ottó Múzeum, a Miskolci Egyetem és a Kölni Egyetem közös kutatási projektje. A lőtér hátsó fala közel 45 fokos rézsűt alkotott
Borsodivánka-Nagyhalom (Marhajárás) 1
Borsodivánka község belterületén az egykori Orczy-kastély kertjében (ma szociális otthon) egy kettős halomból álló bronzkori többrétegű település található. A lelőhely a bronzkori szakirodalomból nem ismert. A B-A-Z megye várait összefoglaló legújabb kötetben olvasható mindaz a kevés ismeretanyag amit a lelőhelyről a 2000-es évek elejéig ismertünk (Nováki–Sárközy–Feld 2007, 24).