Bronz-kór

Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.

1961 július 25-29 és augusztus 9 és 10 között Csalog Zsolt 14 füzesabonyi sírt tárt fel Tiszafüred-Majoroshalmon. Ezzel a feltárással vette kezdetét az az 1972-ig tartó ásatássorozat, ami Majoroshalom nevét beírta a régészet történetébe. A sírok elhelyezkedéséről egy 1:2000-es méretarányú helyszínrajz, egy 1:200-as méretarányú, a szelvények helyét egymáshoz képest feltüntető rajz, az I-III-as és a II-es szelvényeket bemutató 1:20-as szelvényrajz és a temetkezések egy részéről 1:10-es részletrajz készült. Az 1:2000-es helyszínrajzon látható Debrecen-Tiszafüred országút, a csatorna és a kocsiútként feltüntetett földút, valamint az északjel szögei azonban nem feleltethetők meg a jelenlegi térképi ábrázolásoknak.

 

Az 1961-es szelvények beillesztését a Kovács-Garam féle 1964-1972-es ásatásokat ábrázoló összesítő térképbe archív légifelvételek segítségével közelítettük meg. Itt kell megemlíteni, hogy a Kovács-Garam összesítő térképek (2 külön darab, melyek Majoroshalom I és II-es temetőit ábrázolták) összeillesztése és georeferálása az EOV alaptérképhez is csak néhány méteres pontossággal sikerült. Ebbe a már eleve „nem pontos”, de a nyers adatokhoz és a jelenlegi vizsgálatokhoz megfelelő alapot nyújtó térképbe kíséreltük meg visszailleszteni az 1961-es szelvényeket.

Nagy szerencsénkre az I-III-as szelvények helye az ásatás után közvetlenül készült 1962-es archív légifelvételen és az 1966-as légifelvételen is jól látszik. Az út déli oldalán levő II-es szelvény helyét nem sikerült azonosítanunk a légifelvételeken.

A légifelvételeket a fentrol.hu oldalról töltöttük le a georeferálási fájlokkal együtt. Így a térinformatikai rendszerbe behúzva azok „valós” helyükön jelentek meg. Ezek az archív légifelvételek mérőkamarás képek, négy sarokpontjuk a készítés helyét pontosan kódoló mérési adatokkal. A FÖMI ezen mérőjelek alapján georeferálja a felvételeket és készíti elő további használatra.

Azonban az 1962-es és 1966-os archív felvételeken látható közös jelenségek és így az 1961-es ásatási szelvény is 15 méter eltérést mutatnak egymáshoz képest. Vagyis a mérőkamarás felvételek sem tudnak „tökéletes” helyi azonosítást biztosítani.

A z1964-1972-es ásatási szelvényekben felüldigitalizált sírok szerint az 1961-es szelvények környékén 3 üres foltot találunk. Az E80-D369-es sírok által képzett vonaltól D-re a D96-os sírig. A D96-os és a D94-es sírok között, valamint a D 345-347, D358, E81 és D 353-as síroktól délre a D327-D348-D351-D359 és D355-ös sírok által határolt területet. Ezek az üres foltok jöhetnek szóba az 1961-es szelvények elhelyezésének kiindulásául.

A légifelvételeken látható szelvények tehát az akkor működő földút északi oldalán vannak, attól délre kellene látnunk a II-es szelvényt. Az 1:200-as helyszínrajz alapján az út két oldalán levő szelvények két közelebbi oldala között kb 15 méter távolság található.

Amennyiben az 1962-es légifelvételhez illesztjük az 1:200-as helyszínrajzot, akkor az I-III. szelvények a D96 és D94-es sírok közé esnek. És marad egy üres terület  a D96 és a D369-es sírok között. Ha megtartjuk az út két oldalán levő szelvények közti 15 métert, akkor a II-es szelvény területére több később feltárt sír is esik, ami nem lehetséges.

 

Ha az 1966-os légifelvételhez illesztjük az 1:200-as helyszínrajzot, akkor az I-III. szelvények az a lehetséges legészakabbi üres sávba az E80-D369-D96-os sírok közé esnek. A II-es szelvény területén azonban újra később feltárt sírokat látunk.

Az 1966-os légifotó és az üres helyek viszonya

Ebből arra következtettünk, hogy az I-III. és a II. szelvények egymáshoz való viszonya nem pontosan került feltüntetésre az eredeti helyszínrajzon.

Mindezek alapján több bizonytalansági tényezővel számolva a következő döntést hoztuk.

Az I-III. szelvényeket az 1962-es, az ásatás időpontjához közelebb eső időben készített légifelvételhez georeferáljuk. Eltekintünk az I-III. szelvények egymáshoz való távolságától és a 2. szelvényt az irányának tartása melett a lehetséges legdélebbi üres helyre illesztjük.

Még ha a lehetséges opciók közül egyik esetben sem sikerült a legideálisabbat választani az beillesztett és felüldigitalizált 1961-es sírok 10 méteren belüli pontossággal vannak feltüntetve.

Az elkészült kép tehát a következő:

Mindezek után lehetséges csak az 1:20-as felszínrajzok illesztése és a 1961-ben feltárt sírok helyének felüldigitalizálása.