Roncsolásmentes kutatási csomag II. Terepbejárás és statisztikai módszerek
Terepbejárás a borsodivánkai tell külső telepe méretének meghatározása céljából.
Az egykor élt közösségek mindennapjainak maradványait egy egyszerű sétával is megtalálhatjuk. Az egykori járószintre épült épületek, gazdasági létesítmények, kemencék összeomlás, leégés utáni maradványait, sőt az egykor a talajszint alá mélyített objektumok, például tárolóvermek vagy szemetesgödrök maradványait ugyan befedte a talajképződés, de ezzel párhuzamosan eróziós tevékenységgel és ember által végzett cselekedetek talajpusztító hatásával is kell számolni. Így az őskori vagy annál fiatalabb időszakok járószintjei gyakran alig 20 cm mélységben találhatók lábunk alatt.
Szikes talajfolton talált leletsűrűsödés Dél-Borsodban. A fényképezőgép optikájának kupakja a méretarány miatt van a képen.
A talajművelés így felszínre hozza az egykori élet maradványait, kiforgatja a nem szerves anyagból készült tárgyak csoportjait. Egy friss szántás vagy eső után az egykori lakóhelyek mai felszínei teli vannak kerámia- kő és csonttárgyakkal, mint tavasszal a gyep a pitypanggal. A szántás vagy más talajművelés elmozdítja ugyan a helyükről ezeket a leleteket, de nem viszi olyan távolra őket, hogy felszíni pozíciójukból ne lehetne következtetni a felszín alatt meghúzódó eredeti helyükre. E leletek összegyűjtése történik a terepbejárás során.
A legáltalánosabb esetben abból a célból indul a régész terepet járni, hogy még ismeretlen lelőhelyeket lokalizáljon. Térképet és zacskót vesz magához, iránytűt, és tollat és addig sétál a kijelölt területen, amíg meg nem állapítja, hogy van-e ott régészeti korokba sorolható leletanyag vagy sem. Ha talál a felszínen leletanyagot, megállapítja a leletekkel jelzett terület nagyságát és próbál olyan töredékeket gyűjteni, melyek tulajdonságai elárulják számára a leletanyag korát. A kormeghatározás készítéstechnikai, tipológiai alapon történik, erről a módszerről egy másik bejegyzés fog szólni. A területet térképen jelöljük, a leletanyag a felgyűjtés után bekerül a múzeumba, ott leltározzák és adatbejelentés során az immár régészeti lelőhely bekerül az országos nyilvántartásba.
A már ismert régészeti lelőhelyeken később is szoktunk terepbejárást végezni. A kiterjedés vagy a leletanyag pontosabb korszakolása miatt szükséges lehet újabb terepi vizsgálat. A terepbejárás egy speciális módja a szisztematikus felszíni leletgyűjtés. Ha egy lelőhely életéről speciális információkat szeretnénk kapni, akkor a felszíni leletszóródást kisebb egységekre osztjuk és egységenként elkülönítve gyűjtjük fel a leletanyagot. Ennek kiértékelése során az egységek térképi ábrázolása után a régészeti lelőhely belső struktúrájáról, területhasználatáról, pontosabb korszakolásáról kapunk képet szerencsés esetben.
Tard-Tatárdomb szisztematikus felszíni leletgyűjtése 5×5 méteres egységekben.
A BORBAS projekt során a szisztematikus felszíni leletgyűjtéssel vizsgált bronzkori településeket 50×50 méteres négyzetekre osztottuk fel. Ez volt ugyanis a geofizikai felmérés alapegysége. Ezeket a négyzeteket tovább osztottuk 100 db 5×5 méteres egységekre. Minden 5×5 méteres négyzetből felszedtünk minden az adott időpillanatban a felszínen látható leletet. Mindent, ami nem a mező része. Így például Tard-Tatárdombon 2,5 hektár területről 510 kg, 57187 darab őskorinak meghatározható kerámiát gyűjtöttünk (és még nincs vége a statisztikai feldolgozásnak) Mezőcsát-Laposhalmon 1,25 hektáron 215 kg, 25882 db tárgyat vizsgáltunk.
A felszedett leletanyagot először szétválogatjuk. Az állatcsontanyag az archeozoológushoz kerül, aki meg tudja állapítani, mit tenyésztettek és mit vadásztak a bronzkorban. Milyen arányban tartottak nagyemlősöket vagy éppen háziszárnyasokat, esetleg hol zajlott a húsfeldolgozás és a település melyik részén volt csak húsfogyasztás. A kőeszközök, kőnyersanyagok alapanyagának származási helyéből kiderül milyen irányú kapcsolatrendszereik, konkrét földrajzi ismereteik voltak az itt lakóknak. A fémtárgyakat, salakokat, ha lehet és szükséges archeometallurgiai vizsgálatnak vetjük alá. A kerámiaanyagot pedig a töredék helye (perem-, oldal-, fül-, fenéktöredék stb) és díszítése és ha el lehet dönteni funkciója (pl.: fazék töredéke – főzőfunkció, orsógomb – szövés-fonás stb) alapján szétosztályozzuk és adatbázisba foglaljuk.
Mezőcsát-Laposhalom felszíni leletgyűjtésének súly szerinti eloszlásadatai a geofizikai képre vetítve.
A leletek sűrűsége segíthet az egykor a területen állt házak helyzetének meghatározásában, a nem lakófunkcióval rendelkező terek elhatárolásában. A speciális leletek térképi szóródása egyes tárgytípusok értelmezésében és az egykori életben betöltött szerepük tisztázásában nyújthat segítséget (pl.: az agyag kocsimodellek kultikus funkciójú tárgyak voltak-e vagy gyerekjátékként használták őket). A leletanyag pontos kiértékelése egy-egy területen belül kronológiai kérdésekre is választ adhat.
Agyag kocsikerékmodellek szóródása a tardi bronzkori településen.
Hatvani kerámistílust képviselő kerámiatöredékek Tardon.
A tardi domborzatmodell és a feltételezett házhelyek rekonstrukciós ábrája.
A roncsolásmentes kutatási csomaggal történő standardizált adatfelvétel legérdekesebb lépése azonban az, amikor a különböző vizsgálati módszerekkel készült eredményeket GIS technikák alkalmazásával egymásra vetítjük. A kiértékelés eme módjáról szintén külön bejegyzésben lehet olvasni.