“Sziget-típusú” települések
Tiszabábolna-Fehérló tanyánál egy viszonylag ritkának tűnő, „szigetszerű” településsel találkoztunk, ahol az éles ívű Csincsekanyart egy mesterséges árokkal átvágva vízzel körbevett szigetet hozott létre a bronzkor embere (lásd az erről szóló bejegyzést és a kiemelt képet). Bár a geofizika nem mutatott települési jelenségekre utaló nyomokat a szigeten kívül, a
Ottomány 3x
Az ottományi kultúra névadó lelőhelyén 3 e kultúrába sorolható települést ismerünk. E települések adatainak átnézése során — nem a kronológiai szempontokat figyelembe véve — nagyon sok hasonlóság merül fel a Dél-Borsodi síkság általunk vizsgált településeivel. E helyen most az ottományi lelőhelyek szerkezetének hasonlóságait szeretném kiemelni, nem törekedve a
Nincs új a nap alatt
A Dél-Borosdi síkság és a Bükk hegylábi régió középső bronzkori településeinek belső struktúrájáról már szóltunk e blog lapjain (pl.: Két bronzkori esettanulmány). E települések sajátos belső struktúrája (központi halom, árok, külső lakóövezet) már a korai kutatás számára is feltűnt (Kalicz 1968,132-134; Bóna 1975, 123–124; 148) a BORBAS projekt
Későbronzkori erődítés Igriciben
Új monumentális méretű későbronzkori földvárral/ erődítéssel/teleppel lett gazdagabb a megye. A részletekhez lásd: http://homregeszet.tumblr.com/post/112619016570/mezocsat-es-igrici-hatara És mindez a Mezőcsát-laposhalmi telltől 2 km-re északra.