Ajándékok Emődről
Emőd-Nagyhalom lelőhelyről két nagyon kedves tárgyat kaptam ajándékba Kormos Attila amatőr gyűjtőtől. Az egyik egy meglehetősen nagyméretű agyag láb töredéke. Mindkét oldalon jól érzékelhető a bokacsont ábrázolása. A tárgy felső része töredékes, így nem lehet megállapítani, hogy önmagában álló dologról van-e szó, vagy ez a láb valaminek a darabja.
Egy korábbi bejegyzésben (Két? lábon járó bronzkoriak?) már írtam ilyen láb alakú töredékekről, ezek mérete azonban bizonyossá tette, hogy nem önálló darabok, hanem valamilyen edények, kisplasztikák részei lehettek. Az a gondolat, hogy egy láb önmagában is állhat, talán furcsának tűnik, ha nem ismerjük az Ároktő Dongóhalomról előkerült a most bemutatottnál jóval nagyobb láb alakú tárgyat (P. Fischl 2006, 24). Bár e tárgy felső része is sérült, azt látni lehet kialakításán, hogy nem csatlakozott további részekhez. Így az ároktői publikációban „jobbhíján” edénytartóként határoztam meg. Az emődi darab méretében egy középső kategóriát képvisel, számomra nem ismert párhuzama, előállítási célja, funkciója.
Több tárgycsoport vizsgálata során érzetem már azt, hogy egy unikálisnak tűnő darab, egy egyedi vagy csak annak vélt jelenség megállapítása után, a kutató szeme érzékeny lesz az adott típusra és szinte vonzza annak darabjait, gyorsan nő a tárgyak száma és előbb utóbb kénytelen lesz megállapítani, hogy a korábban ritka darab, tulajdonképpen a hétköznapi élet általános jelensége lehetett, csak korábban még nem figyeltek fel rá. Így volt ez eddigi pályám során a hordozható tűzhelyekkel, a kocsimodellekkel és kerekekkel, vagy mint jelenség a koncentrikus szerveződésű, összetett szerkezetű településekkel. Úgy tűnik, ebbe a sorba illeszkednek a láb alakú tárgyak is.
A másik ajándékba kapott darab egy állatszobrocska elejének töredéke. A két első láb jól látható. Az fej sajnos szintén roncsolt, de ha kezünkbe fogjuk jól érezhető az arc kialakításának általános módja.
E kisméretű állatszobrocskák nagy számban találhatók meg a már publikált leletanyagban, elég ha Kalicz Nándor monográfiájának táblaanyagát átlapozzuk. Nem kétséges, az egykori állatvilág minden tagját megformázták, és a mennyiségi és minőségi mutatók alapján e tárgyak csakis gyerekjátékok lehettek. Álljon most itt egy kép a tibolddaróci állatfigurák válogatásából illusztrációként a formai variabilitásra.
A bronzkori településeken történő szisztematikus felszíni gyűjtéseink során azonban feltűnt, hogy egyes településeken ezek nagy számban kerülnek elő akár a szántott rétegből, más helyeken szinte alig vagy egyáltalán nem találjuk meg őket. Nem került elő állatfigura Mezőcsát-Laposhalmon a felszíni gyűjtés során, nem ismerünk ilyet az ároktői a mezőcsát-pástidombi és a borsodivánkai ásatások anyagaiból vagy a tiszakeszi szódadombi számos szórványanyagból sem. Természetesen ilyen figurákat szerves anyagból is elő lehetett állítani, de jelen ismereteim szerint az állatfigurák általános jellemzői a hegylábi településeknek, míg az alföldi telepeken nem igazán találjuk meg őket.
Míg e sorokat írtam, eszembe jutott, hogy a kutató agyam kipipálta az emődi lelőhelyet, mint ismert, publikált bronzkori települést. Azonban a publikációk idegen nyelven és talán nem mindenki számára hozzáférhető helyen jelentek meg (Fischl/Kienlin/Seres 2012; Fischl/Kienlin 2013; Fischl et al 2015). Így a következő bejegyzésben röviden összefoglalom, mit tudunk jelenleg Emőd-Nagyhalomról, a szerintem legszebb dél-borsodi bronzkori településről.
Kedves Kormos Attila! Köszönöm a tárgyakat és a lehetőséget, hogy révükön újabb, talán a jövőben felvirágozó gondolatmenet indíthattam is most útjára.
Irodalom:
P. Fischl K., Ároktő-Dongóhalom. Bronzkori tell telep. Bronzezeitliche Tell-Siedlung in Ároktő-Dongóhalom. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Régészeti Emlékei 4. Miskolc: Herman Ottó Múzeum 2006.
K. P. Fischl/T. L. Kienlin/N. Seres, Bronzezeitliche (RBA1–2) Siedlungsforschungen auf der Borsoder Ebene und im Bükk-Gebirge. Überblick und neue Ergebnisse. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 51, 2012, 23–43.
P. Fischl/T. L. Kienlin/B. Tugya, Bronze Age settlement Research in North-Eastern Hungary. Bronzkori településkutatások Északkelet-Magyarországon. Archeometriai Műhely 2015/XII./2, 117–134.
K. P. Fischl/T. L. Kienlin, Results of a Systematic Survey Programme on the Hatvan Sites of Emőd-Nagyhalom and Tard-Tatárdomb in Northern Hungary. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 64, 2013, 5–32.
N. Kalicz, Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Budapest: Akadémiai Kiadó 1968.