A szarvasi arborétum bronzkori tellje
Szarvas, Arborétum- Rózsakert lelőhely régészeti feltárása
A szarvasi Arborétum (www.pepikert.hu) hazánk legnagyobb és leglátogatottabb arborétuma. A 82 hektáros területen fekvő park természeti értékei egyedülállóak az országban, és a különleges természeti értékeit évente több tízezer turista keresi fel.
Az Arborétum területén három régészeti lelőhely is fekszik. Egy neolit és egy bronzkori tell, illetve a bronzkori tellhez tartozó külső település. A lelőhelyeken 2013-ban régészeti kutatófúrásokat végeztünk. A fúrásokat Prof. Dr. Sümegi Pál végezte egy az Arborétum által megnyert pályázat keretén belül. A fúrások alapján megtudtuk, hogy a neolit tell 2,4 m vastagságú rétegsorral rendelkezik, és szélén egy kurgán áll. A bronzkori tellen pedig 3,2 m mélységben találtuk meg az altalajt. A bronzkori tell alsó szakaszán egy vastag hamus réteget figyeltünk meg, majd 3 égett, paticsos réteg feküdt kb. 70 cm-re egymás fölött.
A fúrások közben földmintákat vettünk, a minták kiértékelése jelenleg is tart. Mindkét tellnél találtunk egy-egy 2,5 m mély árkot, melyek a telleket vették körbe. A bronzkori tellhez köthető külső telepen is végeztünk kutatófúrásokat, itt különálló rétegeket nem lehetett észrevenni.
A lelőhelyeket a neolit tell északi felének kivételével növényzet borítja, így terepbejárásra nem volt lehetőség.
A külső telep megkutatására a szarvasi múzeum NKA pályázata révén került sor tavaly augusztus – szeptemberben. A tervünk az volt, hogy a korábbi kutatások alapján (Magyar régészeti topográfia 8. Szarvasi járás) kijelölt lelőhely-poligonon belül egy kutatóárkot húzunk, és egy esetleges objektum előkerülésekor szelvényt nyitunk. Három negatív kutatóárok után, egy negyedik, 2 m x 10 m-es árokban sikerült járószinteket elkülöníteni, melyeken Árpád-kori leletanyag feküdt. Ez újdonság volt, mivel a korábbi kutatások nem jeleztek Árpád-kori lelőhelyet.
Az Árpád-kori rétegek alatt két szintben bronzkori objektumok kerültek elő. Három nagy méretű, valószínűleg szemetesgödör és egy oszloplyuk, melynek betöltése tele volt paticcsal. A szemetesgödrökből nagy mennyiségű hamu, csont, kagyló, patics és kerámiatöredék került felszínre. A feltárás során sikerült az objektumokat az indulási szintjüktől kibontani. A 3 nagy méretű objektumból rétegenként vettünk földmintákat, melyeknek természettudományi kiértékelése még folyik. Az előkerült leletanyagok nagy része jellegtelen kerámia, néhány markáns edénytöredék a Hatvani kultúrába sorolja a telepet.
Az állatcsontok közül nagyszámú a szarvasmarha csont, de érdekességképpen az egyik objektumból egy kutyakoponya töredék, illetve két, átfúrt törött csonteszköz is előkerült. A gödrökből csak egy fémlelet, egy bronzból készült tű darabja került elő.
A feltárás által bizonyossá vált, hogy a korábban két lelőhelyként azonosított Szarvas, Arborétum, Filagória-dombja (MRT szám: 8/12) és a Rózsakert (MRT szám: 8/13) valójában egy tell és annak külső telepeként értelmezhető. A fúrások alatt talált árok nagy valószínűség szerint a külső telepet körülvevő árok. Az azon kívüli területen a két negatív kutatóárok miatt azt gondoljuk, hogy ott már nincs lelőhely, (korábban ide lokalizálták a Rózsakert lelőhelyet,) de ezt még további vizsgálatokkal kell megerősíteni.
Újdonság volt az Árpád-kori anyag jelenléte, így számíthatunk a tellen is Árpád-kori lelőhelyre.
Jövőbeli terveink között szerepel a terület geofizikai vizsgálata, valamint újabb feltárásokkal szeretnék jobban megismerni a lelőhelyeket, és a feltárt leletanyagokat bemutatni az Arborétumban
Köszönettel tartozom opponenseimnek: Dr. Csányi Mariettának, Dr. V. Szabó Gábornak és Prof. Dr. Sümegi Pálnak, a Szarvasi Arborétum igazgatójának, Dr. Hanyecz Katalinnak és munkatársainak, valamint az ásatáson részt vevőknek az együttműködésért és segítségükért.
Gulyás András
Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom,Városi Könyvtár
Szarvas
Vajda P. u. 1.
5540