A mi „PIACunk” alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története
A mi „PIACunk”
alcím: A B75. és D129. sírok tálainak története
Ahogy arról a Minden egész eltörött írásunkban már volt szó (https://bronzkor.hu/minden-egesz-eltorott/) a valamilyen okból síregyütteshez nem besorolható tárgyi anyagot állandóan kiterítve tartjuk a feldolgozás során, hogy folyamatosan monitorozhassuk. Ezt a „gyűjteményt” egymás közt csak PIAC-nak nevezzük. Ha hiányzik egy tárgy valamelyik sírból és van róla rajz, skicc vagy olyan fotó, ami alapján azonosítani lehet egy mellékletet, elmegyünk a piacra és próbáljuk megkeresni. A piac „árukészlete” folyamatosan változik. Egyes edényeknek megtaláljuk a hovatartozását, és így elvételre kerülnek a PIACról. Más eredetileg dobozban lévő tárgyak viszont hiába rendelkeznek cédulával, felirattal vagy számozott rajzzal, ha az eredeti dokumentáció (fotók és ásatási rajzok) alapján nem tudjuk a sírhoz tartozásukat bizonyítani, akkor a PIACra kerülnek. A piacon levő áruk mennyisége így nagy bánatunkra nem fogy.
Ám amikor a kínálat fogyatkozik, mindig nagy a boldogság. És van olyan is, amikor az öröm duplán érkezik:
Eredetileg D129-es cédulával rendelkező tál
A B sírok feldolgozása során találtunk egy tálat, amiben D129-es feliratú cédula volt. Félretettük és eljött a nap amikor a D129-es sír anyagát kellett feldolgozni. Hoztam is a tálat, és a D129-es sír többi mellékletét. A sírrajz szerint 4 kerámia, pipa ezzel nem lesz gond. Igen ám, de a sírrajzon egy teljesen más formájú tál szerepelt, mint amiben a D129-es cetli volt: egy meglehetősen speciális, hosszú bütykös típus, éles vállal és kihajló peremmel. A mi D129-es tálunk azonban behúzott peremű volt, a szokásos koncentrikus árkolású bütykökkel. Gyors ellenőrzés után kizártuk, hogy a cédula szerinti tál a D129-es sírhoz tartozna.
A PIACon heverő azonosításra váró spirálbütykös tál
A PIACon volt ugyan egy nagybütykös tál – egy darab – de annak spirálbütykei voltak, míg ilyet a sírrajz nem jelölt.
Dupla veszteség! Két gyönyörű tálunk is elveszett a sírkontextusok szintjén.
D129 sírlap
D129 részletfotó
A D129-es sír fotójának tanulmányozása során azonban felül kellett írnunk az első véleményünket. Noha a sírlap grafitrajza nem ábrázolja a spirálokat – a többi edényt viszont meglehetősen jól adja vissza – a tál sírfotón kivehető törésvonalai, a hiányzó perem helyzete és mérete, valamint a hiányzó peremrész alól kikandikáló bütyök alapján biztossá vált, hogy a piacon heverő tál a D129-es sírhoz tartozik. A korábban készült rajzok esetében a tárgy valós képe és a rajzok közötti különbségekről már szintén írtunk egy bejegyzést: https://bronzkor.hu/gucsi-laszlo-a-regeszeti-szakrajz-mint-a-tudomanyos-informacio-kozvetitesenek-egyik-fontos-eszkoze/
B75-ös tál ckicce a naplóból
A munka azonban tovább folyt, hiszen az adatok felvételekor, amennyiben egy tárgy hiányzik, de van róla skicc, rajz vagy fotó, akkor azt is feltöltjük az adatbázisba, a későbbi azonosítás reményében. Míg Kristóf a D129-es sírfotót elemezte ki, addig én elkezdtem a hiányzó tálak adatait böngészni és a B75-ös sírnál találtam egy nagyjából megfeleltethető tálskiccet. A meglehetősen egyszerű, sietve készített skicc a kézírásos naplóból származik és nélküle sosem került volna vissza a tál az eredeti helyére.
Vagyis végül mindkét tál megtalálta eredeti sírját.
A történet további pikantériája, hogy a B75-ös gazdag fémmelléklettel és nyéltaréjos csákánnyal rendelkező sírt Kovács Tibor kétszer is publikálta. Mindkét esetben a tál nélkül, meg sem említve, hogy a négy közölt másik kerámiaedény mellett a sírban tál is volt. Sőt a kronológiai témájú cikkben a sírt a következő mondattal vezeti be: „Die hier vollständig abgebildeten keramischen Funde des GrabesB75 (Abb.3) vertreten die Gefäßtypen der entwickelten Phase der Füzesabony-Kultur”. Vagyis, hogy a cikkben a teljes kerámiamellékleteivel leközölt B75-ös sír a füzesabonyi kultúra kifejlett fázisába tartozik. Tehát a publikáció időpontjában a tál már elkeveredett, D129-es cetlivel a B sírok táljainak dobozában pihent. Így egy már nemzetközileg is jól ismert sír egy újabb lelettel gazdagodott, míg a D129-es sír megkapta a saját eredeti tálját.
Kovács 1982a
Kovács 1982b
Minden jó, ha a vége jó!
Irodalom:
Kovács 1982a T. Kovács: A Mezőkomáromi és Tiszafüredi nyéltaréjos bronzcsákányok (Die Nackenkammäxte von Mezőkomárom und Tiszafüred) Communicationes Archaeologicae Hungariae 1982, 31–46.
Kovács 1982b T. Kovács: Einige neue Angaben zur Ausbildung und inneren Gliederung der Füzesabony-Kultur. in: B. Hänsel (Hrsg.): Südosteuropa zwischen 1600 und 1000 v. Chr. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 1 Berlin 1982, 287–304.