WP_Query Object
(
[query] => Array
(
)
[query_vars] => Array
(
[error] =>
[m] =>
[p] => 0
[post_parent] =>
[subpost] =>
[subpost_id] =>
[attachment] =>
[attachment_id] => 0
[name] =>
[pagename] =>
[page_id] => 0
[second] =>
[minute] =>
[hour] =>
[day] => 0
[monthnum] => 0
[year] => 0
[w] => 0
[category_name] =>
[tag] =>
[cat] =>
[tag_id] =>
[author] =>
[author_name] =>
[feed] =>
[tb] =>
[paged] => 0
[meta_key] =>
[meta_value] =>
[preview] =>
[s] =>
[sentence] =>
[title] =>
[fields] =>
[menu_order] =>
[embed] =>
[category__in] => Array
(
)
[category__not_in] => Array
(
)
[category__and] => Array
(
)
[post__in] => Array
(
)
[post__not_in] => Array
(
)
[post_name__in] => Array
(
)
[tag__in] => Array
(
)
[tag__not_in] => Array
(
)
[tag__and] => Array
(
)
[tag_slug__in] => Array
(
)
[tag_slug__and] => Array
(
)
[post_parent__in] => Array
(
)
[post_parent__not_in] => Array
(
)
[author__in] => Array
(
)
[author__not_in] => Array
(
)
[suppress_filters] =>
[ignore_sticky_posts] =>
[cache_results] => 1
[update_post_term_cache] => 1
[lazy_load_term_meta] => 1
[update_post_meta_cache] => 1
[post_type] =>
[posts_per_page] => 15
[nopaging] =>
[comments_per_page] => 50
[no_found_rows] =>
[order] => DESC
)
[tax_query] => WP_Tax_Query Object
(
[queries] => Array
(
)
[relation] => AND
[table_aliases:protected] => Array
(
)
[queried_terms] => Array
(
)
[primary_table] => wp_posts
[primary_id_column] => ID
)
[meta_query] => WP_Meta_Query Object
(
[queries] => Array
(
)
[relation] =>
[meta_table] =>
[meta_id_column] =>
[primary_table] =>
[primary_id_column] =>
[table_aliases:protected] => Array
(
)
[clauses:protected] => Array
(
)
[has_or_relation:protected] =>
)
[date_query] =>
[queried_object] =>
[queried_object_id] =>
[request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 0, 15
[posts] => Array
(
[0] => WP_Post Object
(
[ID] => 2388
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-07-27 10:33:43
[post_date_gmt] => 2025-07-27 10:33:43
[post_content] => Claudio Cavzzuti, Hajdu Tamás és számos kolléga adataiból a Sientific Reports lapjain jelent meg az alábbi tanulmány: Isotope and archaeobotanical analysis reveal radical changes in mobility, diet and inequalities around 1500 BCE at the core of Europe.
A tanulmány a linkre kattintva letölthető
https://www.nature.com/articles/s41598-025-01113-z
A tanulmány absztraktjának magyar változata:
A középső bronzkorból a késő bronzkorba való átmenet (Kr. e. 1500 körül) a Kárpát-medencében párhuzamosan zajlott azokkal a Közép-európai drasztikus kulturális változásokkal, amelyek erősen befolyásolták a őskori Európa dinamikáját. A középső bronzkor (Kr. e. 2000 - 1500) Kárpát-medencei kulturális széttöredezettségét a késő bronzkor kezdetén (Kr. e. 1500 - 1300) homogénebb fejlődés követte, a Halomsíros kultúra megjelenésével. Ennek az időszaknak a kezdetén a régóta használt tell-telepeket elhagyták, továbbá új kerámiastílusok és fémtípusok jelentek meg. Az, hogy ezeket a változásokat bevándorlás okozta-e, vagy a külső beáramláshoz való helyi alkalmazkodás, régóta vita tárgyát képezi. Tanulmányunk ezt az átmenetet vizsgálja a táplálkozás és a mobilitás szempontjából Magyarország több kulcsfontosságú lelőhelyéről származó adatokon keresztül.
Ezek közül egy a Tiszafüred-majoroshalmi lelőhely. Eredményeink azt mutatják, hogy
(1) a migráció aránya alacsonyabb a korábban feltételezettnél, a vizsgált időszakban hosszú távon de kisebb csoportok érkezésével számolhatunk;
(2) a Panicum miliaceum (köles) rendszeres fogyasztásának kezdete Kr. e. 1540 - 1480 között volt;
(3) az átlagos állati fehérjebevitel csökkenése a gabonafogyasztás növekedésével és a kevésbé egyenlőtlen táplálkozásra utaló tendenciával párhuzamosan történt.
Összességében eredményeink új megvilágításba helyezik a bronzkori Európa komplex változásának dinamikáját.
A cikkről többet, magyar nyelven az alábbi linkre kattintva olvashatnak:
https://bazis.ri.abtk.hu/fordulopontok-az-oskorban-tarsadalmi-es-eletmodbeli-valtozasok-a-bronzkorban/
[post_title] => Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak.
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => uj-bioarcheologiai-tanulmany-jelet-meg-melynek-eredmenyei-reszben-a-tiszafured-majoroshalmi-adatokon-nyugszanak
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-27 10:33:43
[post_modified_gmt] => 2025-07-27 10:33:43
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2388
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak. [:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[1] => WP_Post Object
(
[ID] => 2365
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-07-26 20:05:45
[post_date_gmt] => 2025-07-26 20:05:45
[post_content] => 1961 július 25-29 és augusztus 9 és 10 között Csalog Zsolt 14 füzesabonyi sírt tárt fel Tiszafüred-Majoroshalmon. Ezzel a feltárással vette kezdetét az az 1972-ig tartó ásatássorozat, ami Majoroshalom nevét beírta a régészet történetébe. A sírok elhelyezkedéséről egy 1:2000-es méretarányú helyszínrajz, egy 1:200-as méretarányú, a szelvények helyét egymáshoz képest feltüntető rajz, az I-III-as és a II-es szelvényeket bemutató 1:20-as szelvényrajz és a temetkezések egy részéről 1:10-es részletrajz készült. Az 1:2000-es helyszínrajzon látható Debrecen-Tiszafüred országút, a csatorna és a kocsiútként feltüntetett földút, valamint az északjel szögei azonban nem feleltethetők meg a jelenlegi térképi ábrázolásoknak.
[caption id="attachment_2366" align="alignnone" width="417"]
1961, 1:2000-es helyszínrajz[/caption]
[caption id="attachment_2367" align="alignnone" width="413"]
1961, 1:200-as összesítő rajz[/caption]
[caption id="attachment_2369" align="alignnone" width="300"]
II. szelvény rajza[/caption]
[caption id="attachment_2368" align="alignnone" width="300"]
I-III. szelvények rajza[/caption]
[caption id="attachment_2371" align="alignnone" width="225"]
5-6. sírok sírrajza[/caption]
Az 1961-es szelvények beillesztését a Kovács-Garam féle 1964-1972-es ásatásokat ábrázoló összesítő térképbe archív légifelvételek segítségével közelítettük meg. Itt kell megemlíteni, hogy a Kovács-Garam összesítő térképek (2 külön darab, melyek Majoroshalom I és II-es temetőit ábrázolták) összeillesztése és georeferálása az EOV alaptérképhez is csak néhány méteres pontossággal sikerült. Ebbe a már eleve „nem pontos”, de a nyers adatokhoz és a jelenlegi vizsgálatokhoz megfelelő alapot nyújtó térképbe kíséreltük meg visszailleszteni az 1961-es szelvényeket.
Nagy szerencsénkre az I-III-as szelvények helye az ásatás után közvetlenül készült 1962-es archív légifelvételen és az 1966-as légifelvételen is jól látszik. Az út déli oldalán levő II-es szelvény helyét nem sikerült azonosítanunk a légifelvételeken.
[caption id="attachment_2372" align="alignnone" width="580"]
Az 1962-es légifelvétel és az 1964-1972 között feltárt sírok helyzete[/caption]
[caption id="attachment_2373" align="alignnone" width="586"]
Az 1966-os légifelvétel és az 1964-1972 között feltárt sírok helyzete[/caption]
A légifelvételeket a fentrol.hu oldalról töltöttük le a georeferálási fájlokkal együtt. Így a térinformatikai rendszerbe behúzva azok „valós” helyükön jelentek meg. Ezek az archív légifelvételek mérőkamarás képek, négy sarokpontjuk a készítés helyét pontosan kódoló mérési adatokkal. A FÖMI ezen mérőjelek alapján georeferálja a felvételeket és készíti elő további használatra.
Azonban az 1962-es és 1966-os archív felvételeken látható közös jelenségek és így az 1961-es ásatási szelvény is 15 méter eltérést mutatnak egymáshoz képest. Vagyis a mérőkamarás felvételek sem tudnak „tökéletes” helyi azonosítást biztosítani.
A z1964-1972-es ásatási szelvényekben felüldigitalizált sírok szerint az 1961-es szelvények környékén 3 üres foltot találunk. Az E80-D369-es sírok által képzett vonaltól D-re a D96-os sírig. A D96-os és a D94-es sírok között, valamint a D 345-347, D358, E81 és D 353-as síroktól délre a D327-D348-D351-D359 és D355-ös sírok által határolt területet. Ezek az üres foltok jöhetnek szóba az 1961-es szelvények elhelyezésének kiindulásául.
A légifelvételeken látható szelvények tehát az akkor működő földút északi oldalán vannak, attól délre kellene látnunk a II-es szelvényt. Az 1:200-as helyszínrajz alapján az út két oldalán levő szelvények két közelebbi oldala között kb 15 méter távolság található.
Amennyiben az 1962-es légifelvételhez illesztjük az 1:200-as helyszínrajzot, akkor az I-III. szelvények a D96 és D94-es sírok közé esnek. És marad egy üres terület a D96 és a D369-es sírok között. Ha megtartjuk az út két oldalán levő szelvények közti 15 métert, akkor a II-es szelvény területére több később feltárt sír is esik, ami nem lehetséges.
[caption id="attachment_2375" align="alignleft" width="570"]
Az 1962-es légifotó és az üres helyek viszonya[/caption]
[caption id="attachment_2377" align="alignnone" width="571"]
Az 1962-es légifotó és az 1:200-as helyszinrajz illesztése[/caption]
Ha az 1966-os légifelvételhez illesztjük az 1:200-as helyszínrajzot, akkor az I-III. szelvények az a lehetséges legészakabbi üres sávba az E80-D369-D96-os sírok közé esnek. A II-es szelvény területén azonban újra később feltárt sírokat látunk.
Az 1966-os légifotó és az üres helyek viszonya
[caption id="attachment_2378" align="alignnone" width="568"]
Az 1966-os légifotó és az 1:200-as helyszinrajz illesztése[/caption]
Ebből arra következtettünk, hogy az I-III. és a II. szelvények egymáshoz való viszonya nem pontosan került feltüntetésre az eredeti helyszínrajzon.
Mindezek alapján több bizonytalansági tényezővel számolva a következő döntést hoztuk.
Az I-III. szelvényeket az 1962-es, az ásatás időpontjához közelebb eső időben készített légifelvételhez georeferáljuk. Eltekintünk az I-III. szelvények egymáshoz való távolságától és a 2. szelvényt az irányának tartása melett a lehetséges legdélebbi üres helyre illesztjük.
Még ha a lehetséges opciók közül egyik esetben sem sikerült a legideálisabbat választani az beillesztett és felüldigitalizált 1961-es sírok 10 méteren belüli pontossággal vannak feltüntetve.
Az elkészült kép tehát a következő:
[caption id="attachment_2379" align="alignnone" width="583"]
Az 1961-es szelvények felüldigitalizált helye az 1962-es légifotón és az 1964-1972-es szelvénykiosztáshoz képest[/caption]
[caption id="attachment_2380" align="alignnone" width="573"]
Az 1961-es szelvények felüldigitalizált helye az 1962-es légifotón, az 1961-es 1:200-as összesítőrajz és az 1964-1972-es szelvénykiosztáshoz képest[/caption]
Mindezek után lehetséges csak az 1:20-as felszínrajzok illesztése és a 1961-ben feltárt sírok helyének felüldigitalizálása.
[post_title] => Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => az-1961-es-csalog-asatas-sirjainak-terbeli-azonositasa
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-26 20:56:15
[post_modified_gmt] => 2025-07-26 20:56:15
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2365
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Az 1961-es Csalog ásatás sírjainak térbeli azonosítása.[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[2] => WP_Post Object
(
[ID] => 2356
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-07-06 13:12:35
[post_date_gmt] => 2025-07-06 13:12:35
[post_content] => A régészetben az összehasonlításnak kiemelt jelentősége van, ehhez pedig nélkülözhetetlenek a megfelelő minőségű rajzok és ábrák, mivel a vizuális kommunikáció legalább annyira fontos, mint az írott vagy a verbális formája az információ átadásának. Az összehasonlítás jelent alapot ahhoz, hogy az írás nélküli korokból származó tárgyak stílusának változása alapján próbáljuk meghatározni egy-egy szűkebb periódus időrendiségét, például az egyidőben élt társadalmak fazekas termékeinek egymásra ható divathullámainak elemzésével. Ebből következik, hogy amennyiben egy rajz nem ábrázolja kellő pontossággal a régészeti leletet, az értékelhetőségének foka ezáltal csökken.
A
régészeti szakrajz, ideális esetben a
műszaki rajz és a
művészi rajz halmazainak közös metszetében elhelyezkedő ábrázolásmód (1. kép).
[caption id="attachment_2357" align="alignnone" width="664"]
1. kép A régészeti tárgyrajz stilisztikai összetevői A képek forrásai. Műszaki rajz: https://momeba2technology2012-exam-a.blogspot.com/p/a3-tetel.html Művészi rajz: https://hu.pinterest.com/pin/262686590754869896/ Régészeti tárgyrajz: Gucsi László[/caption]
A
műszaki rajz legfontosabb ismérve, hogy a körvonalak pontosan és méretarányosan jelenítik meg az ábrázolt tárgyak formáját. Annyi oldalról készül egy tárgyról elvi síkokra vetített vagy metszett nézetből “kiterített” ábra, amennyi nézet szükséges ahhoz, hogy a tárgy háromdimenziós formáját világosan elmagyarázza a néző számára. Ebben a rajzstílusban a vonalvastagságoknak, sraffozásnak, vagy a szaggatott vonalak különböző fajtáinak is egyezményes jelentése van. A kétdimenziós műszaki rajzok alapján, háromdimenziós tárgyak gyárthatók, vagy épületek építhetők.
A
művészi rajz nem csak vonalakat alkalmaz, hanem törekszik a felületek struktúrájának közvetítésére, a perspektivikus látásmóddal és az árnyékolással pedig a leképezett tárgy térbeli megjelenésének illúzióját kelti.
A
régészeti szakrajz ezen szempontok megfelelő elegyét alkalmazza (1. kép alul), ugyanakkor a rajzok készítésének technikája is többféle lehet. A csőtollal, tintával pausz papírra rajzolt, pöttyözéssel tónusozott technika igen elterjedt (2. kép 2–3; 3. kép 4; 4. kép 3), de a felületeket ezzel a módszerrel nagy nehézségek árán sem lehet igazán jól közvetíteni, nemhogy a díszítések árkolásainak intenzitását. A kerámiák felületi struktúrájának részletgazdag megjelenítésére, a ceruzával rajzolt ábrák sokkal alkalmasabbak, mivel a grafit anyagszerűbb hatást kelt (2. kép 1; 3. kép 3). Ezzel a technikával akár az edények felületének fényezésére használt kavicseszköz által hagyott finom sávocskák irányát is ábrázolhatjuk, amint egy csőtalpas korsónak a nyakán ez látható (4. kép 4).
[caption id="attachment_2358" align="alignnone" width="663"]
2. kép Ugyanazokról a tárgyakról készült grafikák (1), és a róluk közölt (Kovács 1975. Taf. 26. 270-271) pöttyözött tusrajzok (2), valamint az egyik díszes korsóról egy másik rajzoló által készült illusztráció (3), és a két sziluett közötti különbség (4).[/caption]
Az esztétika a régészeti szakrajzok esetben túlmutat a gyönyörködtetés, vagy a művészi élmény nyújtásának szándékán, és a részletek minél realisztikusabb közvetítését szolgálja. Ehhez hasonlóan rendkívül fontos tényező a pontosság. Meglepő lehet, de a rajz alkalmasabb egy tárgy alakjának pontos leképezésére, mert a fotók minden esetben valamilyen mértékű vetületi torzulást szenvednek a kamerákban lévő lencsék optikai törvényszerűségei miatt (4. kép 1). Hagyományosan úgy ragadták meg az illusztrátorok az edények sziluettjének vonalvezetését, hogy az egyes jellemző magasságoknál (talp, has, váll, nyak, perem) a szélességeket lemérték, majd ezeket a jellegzetes pontokat szabadkézzel összekötötték, a tárgy merőleges vetületi síkból történt megfigyelése közben. Manapság ehhez a művelethez profilfésűvel vesszük le a tárgy alakjának részleteit, és ezeket a szakaszokat, a lemért jellegzetes pontokra illesztve húzzuk meg a sziluettet. Ezzel az eljárással nagyobb pontosságot tudunk elérni. Amint a bemutatott ábrák is szemléltetik, egyes vonalak íveinek kisebb eltérései, jelentős különbségeket eredményezhetnek az összhatás tekintetében (2. kép 2.2, 3–4; 3. kép 3–4).
[caption id="attachment_2359" align="alignnone" width="664"]
3. kép Tiszafüred-Majoroshalom B/65 sír bögréje, az ásatáson készült sírrajzon (1), a leltározást segítő skiccen (2), grafitceruzával (3), és tusrajzzal (4).[/caption]
A különféle stílusok, technikák alkalmazásán túl, a rajzolók egyéni gyakorlottsága, megfigyelő képessége is fontos tényező az illusztrációk használhatóságának szempontjából. Ugyancsak meghatározó egy korszakra jellemző nyomdatechnika, a kiadványhoz használt papír minősége, valamint legújabban a fejlett számítástechnika által kínált grafikus szerkesztő programok használatának elérhetősége.
Skicceket is alkalmaz a régészet, elsősorban a terepen, amikor az ásatások helyszínrajzai készülnek (3. kép 1), vagy a leltározást kiegészítő adatfelvétel támogatásaként (3. kép 2; 4. kép 2), de nem azzal a szándékkal hogy publikációkban megjelenjenek. Fontosságuk viszont kétségtelen, hiszen egy olyan nagy sírszámú temetőből mint amit Tiszafüred határában is feltártak, több ezer régészeti tárgy kerül napvilágra. A hatalmas mennyiség pedig óhatatlanul egyes tárgyak összekeverésének lehetőségét rejti magában. A leletek későbbi vissza azonosításához, az ilyen problémás esetekben nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a feltárás helyszínén készült skiccek, melyek megragadják a leletek egyes alapvető jellegzetességeit.
A tiszafüredi temető leletanyagának feldolgozása közben előfordult, hogy az adott tárgyat nem találtuk, ezért az ilyen esetekben csak az évtizedekkel korábban készült rajzait tudjuk majd a publikációba szerkeszteni. Ezeknek a rajzoknak – a fentiek alapján – több esetben csökkent a forrásértéke. Az általuk közvetített kép, gyakran távol áll az ideálisnak tekinthető fotorealisztikus hatástól. A különböző illusztrátorok által alkotott ábrákon a formák szinte mindig különböznek. Elég ehhez egyetlen rosszul felvett méret, mint például a már említett csőtalpas korsó hasátmérőjének esetében megfigyelhető (4. kép 3). A díszítések és ezek pozíciója is néha teljesen eltérő vagy egyes díszítési elmek akár hiányozhatnak is (2. kép 1.2, 2.2, 3; 3. kép 1–2; 4. kép 1–4).
[caption id="attachment_2360" align="alignnone" width="664"]
4. kép Fotó (1), skicc (2) Pöttyözött tusrajz (3) és digitálisan kidolgozott grafitceruzás rajz (4) a Tiszafüred-Majoroshalom B/75. sír csőtalpas korsójáról. Fotó: Fülöp Kristóf, Skicc és Tusrajz: ismeretlen, Grafika: Gucsi László[/caption]
A Kovács Tibor által 1975-ben publikált halomsíros korú sírokból származó tárgyak esetében azzal szembesülhetünk, hogy bár készültek róluk igen jó minőségű grafikák (2. kép 1), azokat mégis átrajzolták tussal és végül ezek a kevésbé informatív ábrák jelentek meg nyomtatásban (2. kép 2). Gondolhatnánk, hogy e döntést az akkori nyomdatechnikai eljárás lehetőségei határozták meg, de valószínűbb, hogy csupán egy kialakult szokásrend követése volt az igazi ok. Tekintve, hogy éppen ugyanebben az évben jelent meg a Trogmayer Ottó által publikált monográfia, mely a Tápé mellett feltárt ugyancsak halomsíros korú temetőt és leleteit ismerteti. A kerámiák ábrázolásához pedig ebben a kiadványban jó minőségű grafitrajzokat használtak. Érdemes azonban még megjegyezni, hogy ezek többségén viszont az alkotójuk túlzottan alkalmazta a művészi rajz szempontrendszerét, az edényeket perspektivikusan ábrázolta, melynek eredményeként azok peremét kissé felülről látjuk, ovális alakban, vagyis mintegy bele láthatunk az edények szájába. Itt tehát a műszaki rajz szempontrendszere sérült, az edények sziluettje ezért nem felel meg a merőleges sík vetület által közvetítendő pontosságnak. Már a régészet kezdetétől, a 19. század második felétől nyomon követhető ennek az egykor igen elterjed perspektivikus ábrázolásmódnak a hagymonya. Ugyan még a 2000-es évek elején is megjelent egy-egy hasonlóan készült ábrázolás, mára azonban a régészeti szakrajzok alkotói, és a “megrendelő” régészek is kezdik megtalálni a műszaki és a művészi rajzok szempontjainak ideális arányú ötvözését, hogy végeredményben a tudományos információt minél inkább sérülés mentesen tudjuk közvetíteni a vizuális kommunikáció nyelvén.
Irodalom
Tibor Kovács 1975: Tumulus culture cemeteries of Tiszafüred. Régészeti füzetek Ser. II. No. 17, 1975.
Otto Trogmayer 1975: Das bronzezeitliche Graberfeld bei Tápé. Fontes Archaeologici Hungariae. Budapest: Akadémiai Kiadó 1975.
Gucsi 2011: A mészbetétes díszű kerámiák ábrázolásának nehézségei és lehetőségei. Archeometriai Műhely 2011/3. 269–281.
https://www.academia.edu/2174412/A_M%C3%89SZBET%C3%89TES_D%C3%8DSZ%C5%B0_KER%C3%81MI%C3%81K_%C3%81BR%C3%81ZOL%C3%81S%C3%81NAK_NEH%C3%89ZS%C3%89GEI_%C3%89S_LEHET%C5%90S%C3%89GEI_THE_DIFFICULTIES_AND_THE_POSSIBILITIES_OF_ILLUSTRATING_ENCRUSTED_CERAMICS
Gucsi 2023: Black or white, possibility or necessity? Virtual restoration of encrusted pottery for the better interpretation of their design. Dissertationes Archaeologicae 3.11, 2023. 47–76.
https://www.academia.edu/116804775/L%C3%A1szl%C3%B3_Gucsi_2024_Black_or_white_possibility_or_necessity_Virtual_restoration_of_encrusted_pottery_for_the_better_interpretation_of_their_design
[post_title] => Gucsi László: A régészeti szakrajz mint a tudományos információ közvetítésének egyik fontos eszköze
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => gucsi-laszlo-a-regeszeti-szakrajz-mint-a-tudomanyos-informacio-kozvetitesenek-egyik-fontos-eszkoze
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-06 13:18:01
[post_modified_gmt] => 2025-07-06 13:18:01
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2356
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Gucsi László: A régészeti szakrajz mint a tudományos információ közvetítésének egyik fontos eszköze[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[3] => WP_Post Object
(
[ID] => 2391
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-05-12 19:10:16
[post_date_gmt] => 2025-05-12 19:10:16
[post_content] => A tiszafüredi bronzkori lelőhelyekkel foglalkozva összegyűjtöttük azok irodalmi hivatkozásait. Az alábbiakban az Anteus következő számában megjelenő angol nyelvű publikációhoz készített adatgyűjtésünket adjuk közre magyarul, táblázatos formában. A gyűjtés és a hozzá kapcsolódó szakirodalmi lista segíti az érdeklődők tájékozódását a projekt zárását megelőzően a tiszafüredi korábbi kutatásokkal kapcsolatban. A teljes kutatástörténetet közlő publikáció megjelenéséről hírt adunk majd egy későbbi bejegyzésben.
Az első táblázat a majoroshalmi ásatások rövid ásatási jelentéseit és a feltárt sírok számszerű adatait foglalja össze éves bontásban.
| Év |
Füzesabonyi
(B és D) sírok |
Halomsíros
(C és E) sírok |
Avar
(A és G) sírok |
Egyéb |
Forrás |
Megjegyzés |
| 1961 |
15 |
− |
− |
− |
Csalog 1962 |
Csalog az 1962-es Archaeológiai Értesítőben megjelent jelentésében 13 sírt említ, míg az 1961-es adattári jelentésben (DJM RégAd.: A39-68) 14-et, az ásatási naplóban 15-öt sír leírása található (DJM RégAd.: A46-68, A50-68). |
| 1964 |
15 |
− |
4 |
1 preszkíta |
Csalog 1965a; 1965b; Garam 1971a; 1971b; 1971c; 1973a;1973b |
Csalog 1965a; Csalog 1965b három avar sírról tesz említést. Garam 1973a és 1973b öt sírt említ. Az ásatási naplóban négy avar sír leírása található (DJM RégAd.: A153-70), ahogy azt Garam Éva 1971-es publikációja is említi: Garam 1971c. |
| 1965−1966 |
136 |
105 |
255 |
|
Kovács 1967a; 1967b; Garam 1967a, 1967b |
1965-ben 129 őskori temetkezés került elő. MNM KK MNM KA Irattár 863-05-60/1965.R. |
| 1967 |
52
(összesen 188) |
100
(összesen: 185) |
143 (össz.: 398) |
|
Kovács 1968a; 1968b; Garam 1968a; 1968b |
A jelentésekben az összesített bronzkori sírszámok és az éves síradatok száma között eltérés van. |
| 1968 |
135 |
145 (össz.: 554) |
|
Kovács 1969a; 1969b; Garam 1969a; 1969b |
A jelentésekben innentől az összesített avar sírszámok és az éves síradatok száma között eltérés van. |
| összesen 245 |
összesen 246 |
| 1969 |
összesen 370 |
összesen 300 |
177 (össz.: 733) |
|
Kovács 1970a; 1970b; Garam 1970a; 1970b |
|
| 1970 |
140 |
160 (össz.: 893) |
|
Kovács 1971a; 1971b; Garam 1971a; 1971b |
|
| 1971 |
a feltárt sírok száma meghaladja összesen a 900-at |
208 (össz.: 1001) |
|
Kovács 1972a; 1972b; Garam 1972a; 1972b |
|
| 1972 |
összesen 1006 sír
2 hatvani kultúra
622 füzesabonyi
382 halomsíros |
177 (össz.: 1283) |
koravaskori és kelta sírok42 |
Kovács 1973a; 1973b; Garam 1973a; 1973b |
Néhány helyen tévesen 1002 sír szerepel. |
A második táblázatban a Majoroshalom, Kenderföldek, Akasztódomb és Fertőihalom temetkezési helyeiről és az ásotthalmi tellről előkerült leleteket közlő publikációkat foglaljuk össze.
| Lelőhely |
Objektum |
Irodalom |
Megjegyzés |
| Majoroshalom |
|
lásd 3. táblázat forrás oszlopát |
ásatási jelentések |
| Majoroshalom |
aszkosz |
Kovács 1972c |
|
| Majoroshalom |
B65, B167, D334, D358 |
Kovács 1973c |
|
| Majoroshalom |
halomsíros temetkezések |
Kovács 1975a |
|
| Majoroshalom |
D346 |
Kovács 1975b |
|
| Majoroshalom |
D252, D253, D293, D384, Gr. 58 (C61), Gr.256 (C281); Gr. 258 (C283); Gr. 341 (E67); Gr. 342 (E69); |
Kovács 1975c |
|
| Majoroshalom |
Gr.282 (B40), Gr. 160 (C173), Gr.171 (C184), Gr. 217 (C240), Gr. 319 (E47), Gr. 326 (E54) |
Kovács 1976 |
|
| Majoroshalom |
D384 |
Kovács 1977a |
|
| Majoroshalom |
B54, B65, B79, B1115, B175, Gr. 218 (C241), Gr. 256 (C281); Gr. 300 (E23), Gr. 351 (E79)
aszkosz
MNM KK MNMRT ŐK 75.36.10. |
Kovács 1977b |
aszkosz leltári száma: MNM KK MNMRT ŐK 72.4.125, eredetileg E14 |
| Majoroshalom |
B52, B66, B78, D304, D315, D327 |
Kovács 1979 |
|
| Majoroshalom |
B75, B115, B128 |
Kovács 1982a |
|
| Majoroshalom |
B75, B80, B112, BB146, B113, B141, B143, D253, D361 |
Kovács 1982b |
D361 a publikációban tévesen B361-ként szerepel |
| Majoroshalom |
Gr. 172 (C186), Gr. 217 (C240), Gr. 258 (C283) |
Kovács 1984 |
|
| Majoroshalom |
aszkosz |
Kovács 1990 |
aszkosz leltári száma: MNM KK MNMRT ŐK 72.4.125, eredetileg E14 |
| Majoroshalom |
B54, B65, B79, B115, B167, D279, D304, D305, D323 |
Kovács 1992a |
D305-ösként publikált sír valós száma D306 |
| Majoroshalom |
B54, B82, D305, B342 |
Csányi − Tárnoki 1992, Nr. 464−467 |
D305-ösként publikált sír valós száma D306; B342-ként publikált sír valós száma D342 |
| Majoroshalom |
13.sír |
Stanczik 1975, Csányi − Tárnoki 1992, Nr. 68 |
1961-es Csalog ásatás |
| Majoroshalom |
B54, B115 |
Kovács 1995 |
|
| Majoroshalom |
B54, B115 |
Kovács 1996 |
|
| Majoroshalom |
14. sír, B52, B66, B90 |
Kovács 1999 |
A 14. sírt nem sikerült visszaazonosítani. |
| Kenderföldek |
I. sír (Csalog 1964 3. sír), II. sír (Csalog 1964 7. sír) |
Kovács 1975a |
|
| Kenderföldek |
tűk (Csalog 1964 3. sír) |
Kovács 1977b 43. képtábla |
|
| Fertőihalom |
A sír (H7), B sír (H6), C sír (H8), D sír (F5) |
Kovács 1975a |
|
| Fertőihalom |
D sír (Stanczik 1970 F5-ös sír) |
Kovács 1976 |
|
| Ásotthalom |
aranykincs |
Milesz 1905 159, 183-184; Mozsolics 1967 114, 123; Bóna 1975 Taf. 198 C 1−10, valójában 1−13 |
|
| Ásotthalom |
agancszablák |
Mozsolics 1953 |
|
| Ásotthalom |
öntőformák |
Bóna 1960 |
|
| Ásotthalom |
szíjelosztók |
Bándi 1963 |
|
| Ásotthalom |
|
Kovács 1965a; 1973a; 1973b |
ásatási jelentések |
| Ásotthalom |
Petróczy gyűjtemény anyaga |
Kalicz 1968 127 |
MNM InvNr. 4, 10, 15/38/1939. A leltári számok és a képhivatkozások nem egyeznek. |
| Ásotthalom |
|
Kovács 1975a 5; 1988; 1992b |
|
| Ásotthalom |
telepanyag |
Bóna 1975 147, Taf. 195, Taf. 196/1−5, 9−12, Taf. 197/1−4, Taf. 198/1-13 |
|
| Ásotthalom |
|
Stanczik 1975 |
|
| Ásotthalom |
csont horog |
Kovács 1977b |
Szövegközi rajz 11/4
MNM Ltsz.: 12/38/1939, Petróczy gyűjtemény |
| Ásotthalom |
|
Csányi − Tárnoki 1992 Nr. 29.; Nr.219; Nr.222-224; Nr. 226; Nr. 230-231; Nr. 235, Nr. 247, Nr. 252; Nr. 254-255, Nr. 259-260; Nr. 262; Nr. 265; Nr. 273; Nr. 275; Nr. 281; Nr. 286-288; Nr. 309; Nr. 311-314; Nr. 325-327; Nr. 332-340; Nr. 401; Nr. 423 |
|
| Ásotthalom |
kutatástörténet |
Horváth 1999 |
|
Irodalom:
Bándi 1963 G. Bándi: Középső bronzkori lószerszám-szíjelosztó csontlemezek kérdése a Kárpát-medencében. (Die Frage der Riementeiler des mittelbronzezeitlichen Pferdegeschirrs im Karpatenbecken) Archaeológiai Értesítő 90 (1963) 46–60.
Bóna 1960 I. Bóna: Bronzezeitliche Schmuckgießerei in Tiszafüred-Ásotthalom. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica II (1960) 261–270.
Bóna 1975 I. Bóna: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Archaeologia Hungarica, Series nova 49, Budapest (1975).
Csalog 1962 Zs. Csalog: Tiszafüred-Majoros halom. Archaeológiai Értesítő 89 (1962) 259.
Csalog 1965a Zs. Csalog: Tiszafüred-Fertői-halom. Majoroshalom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1964. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek 18 (1965) 22–23.
Csalog 1965b Zs. Csalog: Tiszafüred-Fertői halom, -Majoros halom. Archaeológiai Értesítő 92 (1965) 233.
Csányi – Tárnoki 1992 M. Csányi – J. Tárnoki: Katalog der ausgestellten Funde. in: W. Meier-Arendt (Hrsg.): Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main (1992) 175–210.
Garam 1967a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1966. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 20 (1967) 61.
Garam 1967b É. Garam: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 94 (1967) 227.
Garam 1968a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1967. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 21 (1968) 46.
Garam 1968b É. Garam: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 95 (1968) 135.
Garam 1969a É. Garam: Tiszafüred-Majoroshalom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1968. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 22 (1969) 48.
Garam 1969b É. Garam: Tiszafüred-Majoroshalom. Archaeológiai Értesítő 96 (1969) 260.
Garam 1970a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1969. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 23 (1970) 55.
Garam 1970b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 97 (1970) 314.
Garam 1971a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1970. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 24 (1971) 54.
Garam 1971b É. Garam: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 98 (1971) 276.
Garam 1971c É. Garam: Avarok Tiszafüreden. Múzeumi levelek. Damjanich Múzeum, Szolnok (1971) 23–29.
Garam 1972a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1971. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 25 (1972) 57.
Garam 1972b É. Garam: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 99 (1972) 262.
Garam 1973a É. Garam: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1972. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 26 (1973) 67–69.
Garam 1973b Garam, É.: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő. 100 (1973) 269.
Horváth 1999 T. Horváth: Tiszafüred – Ásotthalom (őskori tell-település) története ásatásai tükrében. Ősrégészeti levelek 1 (1999) 56–62.
Kalicz 1968 N. Kalicz: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte des XIX-XVI. Jahrhunderts v. u. Z. Archaeologia Hungarica, Series nova 45. Budapest, 1968.
Kovács 1965a T. Kovács: Tiszafüred-Ásotthalom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1964. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek 18 (1965) 22.
Kovács 1967a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1966. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 20 (1967) 25.
Kovács 1967b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 94 (1967) 220.
Kovács 1968a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1967. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 21 (1968) 18.
Kovács 1968b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 95 (1968) 129.
Kovács 1969a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1968. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 22 (1969) 23.
Kovács 1969b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 96 (1969) 254.
Kovács 1970a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1969. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 23 (1970) 19.
Kovács 1970b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 97 (1970) 308.
Kovács 1971a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1970. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 24 (1971) 17.
Kovács 1971b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 98 (1971) 268.
Kovács 1972a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros-halom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1971. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 25 (1972) 22.
Kovács 1972b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros. Archaeológiai Értesítő 99 (1972) 255.
Kovács 1972c T. Kovács: Askoi, Bird-shaped Vessels, Bird-Shaped Rattles in Bronze Age Hungary. Folia Archaeologica 23 (1972) 7–28.
Kovács 1973a T. Kovács: Tiszafüred-Majoros halom. in: Sz. Burger Alice (ed.): Az 1972. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek Ser.I No. 26 (1973) 20–21.
Kovács 1973b T. Kovács: Tiszafüred-Majoros-halom. Archaeológiai Értesítő 100 (1973) 260–261.
Kovács 1973c T. Kovács: Korai markolatlapos bronz tőrök a kárpát-medencében (Frühe Bronzedolche mit Griffplatte im Karpatenbecken) Archaeológiai Értesítő 100 (1973) 157–166.
Kovács 1975a T. Kovács: Tumulus Culture Cemeteries of Tiszafüred. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 17 (1975) Budapest.
Kovács 1975b T. Kovács: Der Bronzefund von Mende. Folia Archeologica 26 (1975) 19 –43.
Kovács 1975c T. Kovács: Historische und chronologische Fragen des Überganges von der mittleren- zur Spätbronzezeit in Ungarn. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27 (1975) 297–317.
Kovács 1976 T. Kovács: Spätbronzezeitliche Goldfunde aus der Theissgegend. Folia Archeologica 27 (1976) 55–71.
Kovács 1977a T. Kovács: Funde der Metallkunst der Koszider-Periode aus Siedlungen und Gräberfeldern. Folia Archeologica 28 (1977) 39–65.
Kovács 1977b T. Kovács: A bronzkor Magyarországon. Hereditas. Corvina Kiadó, Budapest 1977.
Kovács 1979 T. Kovács: Középső bronzkori aranyleletek északkelet-Magyarországról (Mittelbronzezeitliche Goldfunde aus Nordost-Ungarn) Folia Archaeologica 30 (1979) 55–77.
Kovács 1982a T. Kovács: A Mezőkomáromi és Tiszafüredi nyéltaréjos bronzcsákányok (Die Nackenkammäxte von Mezőkomárom und Tiszafüred). Communicationes Archaeologicae Hungariae (1982) 31–46.
Kovács 1982b T. Kovács: Einige neue Angaben zur Ausbildung und inneren Gliederung der Füzesabony-Kultur. in: B. Hänsel (Hrsg.): Südosteuropa zwischen 1600 und 1000 v. Chr. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 1. Berlin 1982, 287–304.
Kovács 1984 T. Kovács: Neuere bronzezeitliche Gürtelblech- und Gürtelhakenfunde aus Ungarn. Communicationes Archaeologicae Hungariae 1984, 41–52.
Kovács 1988 T. Kovács: Review on the Bronze Age settlement research during the past one and half centuries in Hungary, in: T. Kovács – I. Stanczik (eds.): Bronze Age tell settlements of the Great Hungarian Plain I. Inventaria Praehistorica Hungariae 1. Budapest 1988, 17–25.
Kovács 1990 T. Kovács: Eine bronzezeitliche Rarität: Askos mit menschlichem Gesicht von Tiszafüred und seine südöstlichen Beziehungen (Egy bronzkori ritkaság: a tiszafüredi emberarcú askos és délkeleti kapcsolatai). Folia Archeologica 41 (1990) 9–27.
Kovács 1992a T. Kovács: Bestattungssitten der Füzesabony-Kultur und das Gräberfeld von Tiszafüred-Majoroshalom. in: W. Meier-Arendt (Hrsg.): Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main 1992, 96–98.
Kovács 1992b T. Kovács: Tiszafüred-Ásotthalom in: W. Meier-Arendt (Hrsg.): Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Frankfurt am Main 1992, 131–133.
Kovács 1995 T. Kovács: Auf Mitteleuropa weisende Beziehungen einiger Waffenfunde aus dem östlichen Karpatenbecken, in: B. Hänsel (Hrsg.): Handel, Tausch und Verkehr im bronze- und früheisenzeitlichen Südosteuropa. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa 11. München – Berlin 1995, 173–185.
Kovács 1996 T. Kovács: Halberds in Hungary and adjacent territories, in: T. Kovács (Hrsg.): Studien zur Metallindustrie im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Budapest 1996, 89–101.
Kovács 1999 T. Kovács: Bronzezeitliche Schmuckgegenstände, Waffen und Goldschätze. in: T. Kovács – P. Raczky (Hrsg.): Prähistorische Goldschätze aus dem Ungarischen Nationalmuseum. Budapest 1999, 37–62.
Milesz 1905 B. Milesz: A tiszafüredi múzeum az 1904-ik évben. Archaeológiai Értesítő 25 (1905) 182−186.
Mozsolics 1953 A. Mozsolics: Mors en bois de cerf sur le territoire du Bassin des Carpathes. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 3 (1953) 69−111, Pl.: XIV–XV.
Mozsolics 1967 A. Mozsolics: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Akadémiai Kiadó, Budapest 1967.
Stanczik 1975 I. Stanczik: Bronzkor-kutatás Szolnok megyében. Művészet XVI. évfolyam 1. szám. 1975. január 15–17.
[post_title] => Tiszafüredi bronzkori lelőhelyek és leletek szakirodalmi elérhetőségei
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => tiszafuredi-bronzkori-lelohelyek-es-leletek-szakirodalmi-elerhetosegei
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-29 07:04:29
[post_modified_gmt] => 2025-07-29 07:04:29
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2391
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Tiszafüredi bronzkori lelőhelyek és leletek szakirodalmi elérhetőségei[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[4] => WP_Post Object
(
[ID] => 2342
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-04-06 08:38:55
[post_date_gmt] => 2025-04-06 08:38:55
[post_content] => A tiszafüredi anyag első átnézése és sírok szerint növekvő számsorrendbe csomagolása során közel 20 doboznyi leletanyagot nem tudtunk pontosan azonosítani. Ezek között voltak olyan szórvány tárgyak, melyeket már az ásatás során a naplóban szórványként rögzítettek. Ide keveredtek részben a temető területéről származó különböző korszakokba sorolt gödöranyagok, avar sírok földjéből előkerült tárgyak, de ebbe a kupacba tartoznak azok a tárgyak is, melyekből eltűnt a leletkísérő cédula, nincs meg az eredeti csomagolásuk és grafittal sem rögzítették az aljukon a sírszámot. Nagyjából 50 ilyen tárgyunk van. Ezek nagy része a temető valamelyik sírjához tartozott, és ahogy a feldolgozással haladunk, bízunk benne, hogy nagy részüket a rajzok, fotók alapján vissza tudjuk illeszteni eredeti kontextusukba. A könnyebb azonosítás érdekében ezeket a tárgyakat állandóan kiterítve tartjuk, és minden hiányos síregyüttes esetében végignézzük a „felhozatalt”.
Egy-egy ilyen tárgy visszaazonosítása mindig óriási öröm. A pályázatban vállalt értékmentés talán leglátványosabb formája, amikor egy elveszettnek/szórványnak hitt tárgy visszatalál eredeti kontextusába, és így régészetileg értelmezhetővé, elemezhetővé válik a sírral egyetemben.
Több tárgy aljára kerek vignettát ragasztottak rajta Z vagy N betűvel – attól függően, hogy forgatjuk. A betű jelentését nem sikerült feloldani, azt gyanítjuk azonban, hogy a már rajzolt tárgyak egy részét jelölhették így. A vignetta leáztatásának köszönhetőensikerült például a B83-as sír egyik edényét a „szórvány” anyagból visszaazonosítani.
Ebből a szórványegyüttesből helyeztük vissza a a kenderföldeki temető 3-as sírjának két sarlós tűjét, amiről egy másik blogbejegyzésben már írtunk. Lásd:
https://bronzkor.hu/apro-oromok/
Az ép tárgyakkal várhatóan több szerencsénk lesz, azonban a beazonosítatlan leletanyagok között számos apró töredék is található: fülek, oldaltöredékek, peremek stb. Ám ezek számára is van remény. A múlt héten éles szemű restaurátorunk Gucsi László vette észre, hogy az 1964-es majoroshalmi V. szelvény 1. sírja egy már teljesre kiegészített bögréje hasának egy 2x3 cm-es darabkája a szórvány anyagok között van. A bizonyításhoz kitörtük a gipsz kiegészítés egy részét és ide sikerült az eredeti darabot beragasztani. A történetben az a legszebb, hogy a korsó felülete annyira lepusztult volt, hogy az apró, visszatalált töredék alapján tudtuk csak a teljes mintakincset leírni.
Más esetben a szinte biztosan összetartozó darabokat a gipsz eltávolítása után mégsem tudtuk összeállítani. Ilyen volt a kenderföldeki 18-as sír egyik korsója, ahol a perem kiegészítését távolítottuk el, de a megtalált peremdarabok mégsem passzoltak a tárgyhoz.
A legszebb eddigi ilyen találat a majoroshalmi I-es felület B13-as sírjának egy igen különleges korsója. Itt az összetartozás megállapítása nem igényelt nagy ördöngősséget, a korsó vékony anyaga, sötét színe és különleges mintakincse alapján rögtön tudtuk ki-kivel tartozik össze.
Ebben az esetben a gipszet nem távolítottuk el, „csak” összefotóztuk az edényt. Mivel gyönyörű rajz is készült róla, feltehetően az kerül a publikációba.
Minden egyes ilyen darabbal a „nagy puzzle” egy fontos részletét illesztjük a helyére, hogy a munka végére kialakuljon az összkép. És reményeink szerint a szórvány tárgyakkal teli asztalunk a projekt végére üressé, de legalábbis sokkalta szellősebbé válik.
[post_title] => Minden egész eltörött
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => minden-egesz-eltorott
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-04-06 08:43:09
[post_modified_gmt] => 2025-04-06 08:43:09
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2342
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Minden egész eltörött[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[5] => WP_Post Object
(
[ID] => 2336
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-03-14 10:26:21
[post_date_gmt] => 2025-03-14 10:26:21
[post_content] => A tegnapi nap folyamán a Magyar Érdemrend Lovagkereszt Polgári tagozat kitüntetést vehettem át a Vigadóban Március 15-e alkalmával. A kitüntetés indoklásában az áll: a hazai régészeti lelőhelyek megismertetése, a roncsolásmentes technológiák innovatív alkalmazása és fejlesztése, illetve az értékmentő eredmények népszerűsítése terén elért eredményei, valamint a tudományos utánpótlás nevelés iránt elhivatott példaértékű munkája elismeréseként.
Köszönöm a Bronz-kór blogoldal minden olvasójának, hogy úgy érzem van értelme ezt az oldalt vezetni. Ez a munka sem hiábavaló és elvezet egy ilyen kitüntetéshez.
https://ri.abtk.hu/hu/cikkek/8-aktualis/1228-allami-kituntetesek-2025-marcius-15-e-alkalmabol-pusztaine-dr-fischl-klara-elismerese
[post_title] => A szorgos munka jutalma
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => a-szorgos-munka-jutalma
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-03-14 10:27:04
[post_modified_gmt] => 2025-03-14 10:27:04
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2336
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]A szorgos munka jutalma[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[6] => WP_Post Object
(
[ID] => 2330
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-02-14 10:07:08
[post_date_gmt] => 2025-02-14 10:07:08
[post_content] => A borosdivánkai ásatáson 2022-ben előkerült G és H házak 3D rekonstrukciós modelljét készítette el a Pazirik Kft.
A G házról már több helyen lehetett olvasni, hiszen ennek falát díszítette az a spirális és girlandos dísz, ami az ásatás egyik védjegye lett.
A ház digitális 3D rekonstrukcióját Buzás Miklós építész segítségével a pontos alaprajzi és ásatási megfigyelések alapján a Pazirik Kft készítette el. Minden egyéb magyarázkodás nélkül álljanak itt a rekonstrukciókból készült infógrafikák magyar és angol nyelven:
https://www.facebook.com/share/p/1Xu9GXm6Wg/
[post_title] => Borsodivánkai házak 3Drekonstrukciója
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => borsodivankai-hazak-3drekonstrukcioja
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-02-14 10:07:08
[post_modified_gmt] => 2025-02-14 10:07:08
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2330
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Borsodivánkai házak 3Drekonstrukciója[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[7] => WP_Post Object
(
[ID] => 2303
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-02-05 08:43:11
[post_date_gmt] => 2025-02-05 08:43:11
[post_content] => A tiszafüredi ásatások régészeti leletanyagának rendbetételekor több tucat olyan tárgyat is találtunk, melyek semmilyen információval nem rendelkeztek arra vonatkozólag, hogy melyik sírhoz vagy ásatási évhez tartoznak. Ezeket a feldolgozás során külön tartjuk és minden egyes hiányos síregyüttes feldolgozása esetében, vagy ha új fényképes vagy írásos dokumentáció kerül elő ellenőrizzük, hogy valamelyik tárgyat nem tudjuk-e visszaazonosítani eredeti kontextusába. A legutóbbi adattári kutatásaink során több olyan fényképet találtunk, melyek hátoldalán szereplő információk alapján számos ilyen tárgy került vissza a helyére.
E tárgyak csoportjába tartozik két sarlós tű is. A tűk fejének alsó részén fehér tintával B78-as felirat látható. De a B78-as sír dokumentációja alapján nem oda tartoznak. A tűkön kis papírcetlin is van egy szám: 51. Ezekről a számokról már korábban kiderült, hogy egy fotózási azonosítószám. A fotólista alapján a két tárgy szórvány.
A Kovács Tibor által elszórt adatmorzsák összegyűjtése során a héten került a kezünkbe a Hereditas 1977-ben megjelent
A bronzkor Magyarországon című kötete. A kötetben több tiszafüredi tárgy is szerepel. Ezek listáját az alábbi táblázat tartalmazza.
| Kovács 1977 |
megnevezés |
információ |
megjegyzés |
| szövegközi rajzok 11/4 |
csont horog |
MNM Ltsz.: 12/1939 |
Petróczy gyűjtemény |
| szövegközi rajzok 15/2 |
bronzvéső eredeti famarkolattal |
351. sír, Kovács 1975, 37, Pl. 32. 351/3 |
Kovács Grave szám |
| szövegközi rajzok 21/2 |
bronz tőr |
B65, Kovács 1973, 157, 2. kép 3 |
|
| szövegközi rajzok 22/1a, 1c, 1d és 1e |
sírrajzok |
B175, 218. sír, 300. sír, 256. sír |
Kovács Grave szám |
| szövegközi rajzok 25 |
sírrajzok |
B115, B54 |
|
| képtábla 11 |
bögre |
MNM Ltsz.: 75.36.10 |
2 hatvani sír egyikéből |
| képtábla 27 |
lábperec |
B79-es sír |
|
| képtábla 43 |
tűk |
Csalog ásatás 1964 |
|
| képtábla 45-46 |
aszkosz |
Kovács 1972 |
|
Itt most azonban a 43. képtáblán látható 3 tűről szeretnék megosztani pár gondolatot.
Mindhárom tű az általunk létrehozott azonosítatlan kontextusú tárgyak csoportjában található, kettő közülük a fent bemutatott sarlós tű.
A 43. tábla felirata így hangzik: A későbbi fibulák előformáinak tekinthető bronztűk a tiszafüredi temető középső bronzkori sírjaiból. A képtáblához leírás is tartozik a 95. oldalon, ahol a tárgyak pontos adatainak megadása mellett a következő szerepel: Tiszafüred-Nagykenderföld. Közöletlen. Csalog Zsolt ásatása, 1964.
Csalog Zsolt 1964-ben a Kenderföldön 25 sírt tárt fel. A feltárás dokumentációja az
MNM KK MNM KA HaGY Kovács Tibor hagyatéka anyagai között található. A sírok leírásának és meglevő leletanyagának összevetése után a két sarlós tűt a 3. sírhoz tartozónak véljük.
A 3. sír egy halomsíros temetkezés. Az 1964-es kéziratos naplóban a sír leírása után a következő mondat az, hogy
további mellékletek, majd a mellékletek leírása az 5-ös számmal kezdődik. A mellékletek 5−9-ig vannak felsorolva, két sarlós tű, két karperec és egy bögre.
Vagyis a sírleírás egy része, az 1−4 mellékletek hiányoznak.
A beszkennelt dokumentum részét képezi két olyan lap melynek eltérő kézírása Kovács Tiborhoz köthető. Itt egy összefoglaló olvasható az 1964-es kenderföldi ásatásokról, majd az I. és II. sírok leírása következik. Az I-es sírt a terepi dokumentáció 3-as sírjával, míg a II-es sírt a terepi dokumentáció 7-es sírjával azonosíthatjuk. A feltárás során ez a két sír bizonyult halomsírosnak.
A sírokat Kovács Tibor 1975-ben a majoroshalmi temető halomsíros temetkezései után közli is Kenderföldek I és II-es sírszámmal (Kovács 1975, 39, Pl. 34.I). A képtáblán az I-es sír 4 edénye szerepel, noha a leírás 9 mellékletet közöl.
Ez a négy edény az, ami az eredeti Csalog napló leírásából hiányzik. A sírban volt még egy további kerámiamelléklet és 4 bronztárgy is, köztük a két tű.
A kéziratos I-es sírleírás és a publikált I-es sírleírás megegyezik. A publikációban szereplő képhivatkozás csak illusztrációként szerepel a 342. sír két azonos típusú, de eltérő formájú és állapotú tűje. A 34. képtábla tábla I-es sírjánál csak kerámiaedények találhatók.
A szóban forgó két tűt Kovács Tibor le is rajzoltatta, melynek jelöletlen tusrajzát szintén megtaláltuk a hagyatékban. De valamilyen oknál fogva ezek a rajzok nem szerepelnek az 1975-ös publikációban. Lehetséges magyarázatként talán az szolgálhat, hogy már ekkor hiányoztak a tűket azonosító leletkísérők, így a tárgyak és vele együtt a rajz azonosítására nem volt lehetőség.
Mindezek alapján válik rekonstruálhatóvá, hogy az eredetileg 3-as sírszámot viselő, a Kovács publikációban Kenderföldek I-es sírként számontartott temetkezésben 5 kerámiamelléklet volt, ebből 4-et a publikációban is láthatunk. Ezek közül csak egy kis edény van meg a raktári leletanyagban. A Kovács hagyaték cédulagyűjteményben szintén megtaláltuk a leközölt 4 edény adatait és ugyanitt a sír díszített bögréjének egy a publikáció stílusától eltérő, másik pauszos rajzát is.
A Hereditas 43. képén van még egy egyenes, tordírozott szárú tű is. A tárgy szintén megvan, csak a származási helye ismeretlen. A képaláírás szerint ez is Kenderföldek kellene legyen. Azonban sem ott, sem a 1964-es többi helyszín ásatási anyagában nem találtuk visszaazonosíthatónak. Rajta szintén B78-as felirat és 52-es fotószám van. Természetesen ez sem tartozik a B78-as sírhoz. Ez esetben további kutatásra és szerencsére van szükségünk a tű eredeti kontextusának megállapításához.
Irodalom:
Kovács 1975 T. Kovács: Tumulus Culture Cemeteries of Tiszafüred. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 17 (1975) Budapest.
Kovács 1977 T. Kovács: A bronzkor Magyarországon. Hereditas. Corvina Kiadó, Budapest 1977.
[post_title] => Apró örömök!
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => apro-oromok
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-02-05 08:51:40
[post_modified_gmt] => 2025-02-05 08:51:40
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2303
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Apró örömök![:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[8] => WP_Post Object
(
[ID] => 2295
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-01-22 18:16:30
[post_date_gmt] => 2025-01-22 18:16:30
[post_content] => 44 új radiokarbon adat látott napvilágot 2024 decemberében a Tiszafüred-majoroshalmi temetőből a neves Radiocarbon című folyóirat hasábjain. A méréseket a
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népesség- és életmódváltozások a Kárpát-medencében a Kr.e. 2. évezredben című 128013 számú NKFI pályázat keretén belül Dani János, Hajdu Tamás és Majoros István vezetésével végezték. A projekt 2018 és 2024 között a címben felett kérdést bioarchaeológiai módszerekkel vizsgálta. Ennek keretében került sor a Hajdu Tamás által korábban a doktori disszertációjában (Hajdu 2012) feldolgozott majoroshalmi temető további kutatására. A kiválasztott 31 füzesabonyi és 13 halomsíros temetkezés izotópkémiai- és genetikai vizsgálatai jelenleg is folynak, így hamarosan újabb adatokkal bővül az általunk is vizsgált középső és késő bronzkori közösségek története. A síregyüttesek AMS dátumokon alapuló datálása fontos első lépése a további következtetések levonásának, melynek következő fontos állomását a mi projektünkben tervezett mintegy 100 további abszolút kronológiai adat jelenti, kibővítve a most publikált abszolút kronológiai dátumok sorát. Fülöp Kristóf évekkel ezelőtt kapcsolódott be a kutatásba a mérésekre kiválasztott sírok régészeti háttéranyagának tisztázása céljából.
A mi
K 146290 számú NKFI pályázatunk szinergiában a Hajdu Tamás vezette bioarcheológiai kutatásokkal a közeljövőben tovább bővíti a majoroshalmi temetőről megszerezhető tudásunkat!
Az open acsess publikáció elérhető az alábbi linken:
https://www.cambridge.org/core/journals/radiocarbon/article/new-radiocarbon-dates-from-the-bronze-age-tiszafuredmajoroshalom-site-eastern-hungary/1BD621DD97AE5D98C79282E46AA2E630
Irodalom:
- Hajdu: A bronzkori Füzesabony- és Halomsíros kultúra népességének biológiai rekonstrukciója. Doktori disszertáció, ELTE TTK Embertani Tanszék, Budapest 2012.
[post_title] => Új abszolút kronológiai adatok jelentek meg a majoroshalmi temetőből
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => uj-abszolut-kronologiai-adatok-jelentek-meg-a-majoroshalmi-temetobol
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-01-22 18:28:16
[post_modified_gmt] => 2025-01-22 18:28:16
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2295
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Új abszolút kronológiai adatok jelentek meg a majoroshalmi temetőből[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[9] => WP_Post Object
(
[ID] => 2273
[post_author] => 2
[post_date] => 2024-12-16 15:43:47
[post_date_gmt] => 2024-12-16 15:43:47
[post_content] => A kutatási projekt logójának megtervezésekor egyrészről szem előtt kellett tartanunk a logókészítés alapvető szabályait (fekete-fehér változat, méret skálázás, szöveg nélküli forma), másrészről egy olyan képi szimbólumban kellett gondolkodnunk, mely egyedi, mégis mindenki számára könnyen felismerhető és a kutatást tárgyát is hűen tükrözi.
Kiindulópontként a projekt címe,
Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden szolgált. A címben élet és halál, település és temető párhuzamba állítható kettőssége jelenik meg. E két, látszólag különálló világ között a kapcsolatot a bronzkorban többek között a tárgyi kultúra jelentette. Így a logó központi elemévé egy, a vizsgált időszakot és közösséget jól leíró és félreismerhetetlenül jellemző tárgyat tettünk. Így esett a választásunk a külső oldalukon gazdagon és egyedi módon díszített tálakra.
Összesen három logó változat készült. Eltérő módon, de valamennyi verzió a díszítésre helyezi a hangsúlyt.
- Az 1. változat a legletisztultabb. A besimított díszítéseket illusztráló vonalak a szóban forgó tálak formáját rajzolják ki. A tál kontúrján megjelenő négy darab kör egyrészről a tipikus bütyökdíszeket formálja. Másrészről azonban stilizált fejekként és az alulról hozzájuk kapcsolódó kitárt „karokkal” egyszerre szimbolizálják az embert, s vele együtt a Tiszafüreden élt közösségeket. Továbbá a koncentrikus minta a bronzkori települések fő alaprajzi elemére is utal.
- A 2. változat szakít a tálformával, és a díszítő motívumok is részben eltérnek. A vonásszerű fehér díszítővonalak egy vöröses-pirosas háttér előtt jelennek meg. Az első változatból kiolvasható emberábrázolás itt nem jelenik meg. Azonban a tálak alját rendszerint díszítő körmotívum itt kiemelt hangsúllyal bír, a logó központi elemévé válva.
- A 3. változat a két korábbi verzió ötvözeteként is felfogható. Ismét megjelenik a tálak körformája, melyet ezúttal nem a díszítőkincs rajzol ki, hanem a sárgásbarna kerek háttér. A skiccszerű fekete díszítővonalak itt a legelnagyoltabbak, helyenként tudatosan szimmetriájukat vesztik, tovább erősítve a rusztikusság érzetét.
A kutatócsapat alaptagjai, ha nem is egyöntetűen, de döntő többséggel az első változatra szavaztak. Így ettől kezdve kutatás címe és logója elválaszthatatlanul összefonódik nemcsak itt a blogon, de előadásainkban és média megjelenéseinkben is.
A logókat Morovián Luca tervezte. Munkáját és segítségét itt is és ezúton is nagyon köszönjük!
[post_title] => A projekt logója
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => a-projekt-logoja
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2024-12-16 15:48:17
[post_modified_gmt] => 2024-12-16 15:48:17
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => http://bronzkor.hu/?p=2273
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]A projekt logója[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[10] => WP_Post Object
(
[ID] => 2257
[post_author] => 2
[post_date] => 2024-11-23 16:11:03
[post_date_gmt] => 2024-11-23 16:11:03
[post_content] => Tiszafüred-Ásotthalmon 1904-ben a Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet Milesz Béla és Tariczky Endre vezetésével ásatásokat végzett. Ekkor került elő a tiszafüredi aranykincs egy kerámiaedényben. A lelet eredeti naplóbejegyzését és átiratát az alábbiakban adjuk közre.
Az egyleti régiségtár 1904-es bejegyzésében a Tiszafüred-ásotthalmi lelőhelyre vonatkozóan a következőket olvashatjuk:
Kiváló az éjszaki szeletben talált aranylelet, amelyet a tárgyak elősorolása végén különösen említünk meg. …. Az Ásotthalom éjszaki szélén a régi Tisza száraz medre felé hajló sekélyes lejtőben, mie. fas másfél méternyire a halom tetejétől, agyagtapaszos, hamus égett földrétegben szétomlott edény cserepek közt, aranyleletet találtak a munkások, egy csomóban, És pedig: május 6-án: És pedig:
14 darab szívalakú színarany lan őskori lánczszemgyűrű, sulyuk 75 gramm. Ezek közt és az Arch. Értesitő XXIV. K. (1904) 5. Sz. 434 lapján a közlöny szerkesztője által a m. n. múzeumi régiségosztály évi gyarapodása leírásában említett s ugyanott a 4074 lapon rajzban is bemutatott két darab gyulafehérvári őskori arany lánczszem közt félreismerhetlen analogia van. Színtugy hasonlítanak a fűredi lánczszemgyűrűk a Comte-rendu de la huitième session à Budapest 876, vol. II. Résultats généraux XLVII – tábláján 7 és a XLVIII. T. 5-6. sz. alatt a.m. nemz. muzeum tulajdonaiként bemutatott szívalaku arany lánczszemikhez. A mellékelt fényképifelvétel a gyürülánczszemeket ½ nagyságukban mutatja.
Az aranylelet csomó második részét aranygyűrűk és tekercshengerkék képezik és pedig a fényképben, félnagyságban, minden db. félnagyságban, bemutatott eszményileg felfűzött legnagyobb sorban van 338 aranygyöngyszem, nagyságra nézve négyfélé változatban, mind üresek és lyukasak.
A második fűzér bordázott aranylemezkékből behajlitott 20 üreges hengerecskét mutat, váltakozó nagyságban, köztük 6 hengerke az aranytól elütő anyagból. ebben a fűzérben két kigyóalakban csavart nagyobb aranygömbőcske is van.
A középső fűzér fínom aranysodronyból csavart 12 felfűzhető hengerecskét tartalmaz, vastagságuk és hosszuságuk különböző. A három fűzér gyöngy sulya 35 gramm. Ezekkel találtatott a rajzkőzepén ábrázolt vörösrézhengerke, tűnek a töredéke.
Az aranyleletet magában foglaló hely körűl találtunk még két agancsból készűlt, szabályos kör – és vonalkarczokkal s pontokkal czifrázott zablaszárat, hosszuk 11 cm; azután csontból készített, lapos lyukacsos, fűlet sallangot (lószerszámdísz) nagysága 6 + 7 cm.; kisebb, rendes köralakú, 3 cm. átmérőjű csontpitykét, egymásbólfolyó félkördíszítésekkel, két lyukkal a felfüggesztésre; végűl egy mindkét végén nyitott 5 cm hosszu, 4 cm átmérőjű üres csonthengert, amely vonalas, pontos szabályos karczolatokkal ügyesen van díszítve.
Az aranylelet minden valószínűség szerint vándorlási v. futási izgalomban hátrahagyott kincsrész lehet, hogy a csonttárgyak összefüggésben vannak e vele nem tudhatjuk.
Az eredeti napló vonatkozó része (a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum Történeti Tárgyi Dokumentációs Gyűjtemény 71.83.3. ltsz.)
A lelet leírását több helyen is olvashatjuk nyomtatásban (Milesz 1905, 159, 183-184, Horváth 1999, 58, 59, 61, 24. lábjegyzet, Orbánné Szegő 2005, 22, Mozsolics 1967, 114, 123), és Milesz B. közlésének illusztrációjaként 3 arany hajkarika rajzát is bemutatja (Milesz 1905, 159). Bóna István is közöl egy képet a leletről (Bóna 1975, Taf. 198 C 1−10, valójában 1−13), amin a 14 hajkarikából 10-et láthatunk, a három gyöngysor azonban jól tanulmányozható. A lelethez tartozó „vörösréz töredék” azonban hiányzik a képről
A Milesz Béla által publikált három aranya hajkarikák.
A kincs Bóna István 1975-ös publikációjában.
A teljes együttesről a találás környékén készült archív fényképfelvétel melyen a leletek teljes pompájukban megtekinthetők azonban eddig nem került publikálásra. Csupán egy szakmai konferencia előadásán láthattuk (Kiss et al 2022)
Az aranyékszereket és a régiségtári bejegyzés szerint nem biztosan velük összefüggő csont és agancstárgyakat egy felvételen örökítették meg. Így maradt fent nemcsak a leírás, hanem a tárgyak képe is. Az aranykincset tartalmazó edényt sajnos nem ismerjük és a fényképész neve is ismeretlen. A fénykép még a tárgyegyüttes megtalálása évében, 1904-ben elkészülhetett, ugyanis Milesz Béla a tárgyak leltározásakor feljegyezte, hogy az általa mellékelt fotón, (melyet talán az Archeológiai Értesítőben megjelent jelentéséhez csatolt) milyen nagyításban szerepelnek a különböző aranyleletek (KPM Történeti Tárgyi Dokumentációs Gyűjtemény 71.83.3).
A tiszafüredi kincs, eredeti fotó (a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum Történeti Tárgyi Dokumentációs Gyűjtemény 71.84.12. ltsz.)
A Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet utolsó közgyűlését 1942-ben tartotta. 1944 októberében az átvonuló front a gyűjtemény nagy részét elpusztította. Az egylet hivatalosan 1949-ben szűnt meg, helyét az ország első falumúzeuma vette át, melyben a gyűjtemény megmaradt darabjait is őrizték.
A háború után a megmaradt régészeti leletanyagot újra leltározták 52.1.1-es első tétellel.
A Régiségtárnak 1941-ben 7640 db tárgy volt a birtokában. 1951-ben 3000-re becsülték a régészeti tárgyak számát, az 1952-es leltározás során azonban csak 951 tárgyat leltároztak újra. Az 1962. január 3-ai jegyzőkönyv szerint 1489 db tárgy alkotta a régészeti gyűjteményt. (KPM Adattár 990-85). 1952-ben Patay Pál, Fésűs Béláné helyi adminisztrátor segítségével leltározta be a megmaradt anyagot (Vadász 2019). Ekkor 52.501.1-3 leltári számon rögzítettek 3 arany hajkarikát, melyek megtalálási éve 1904, lelőhelye pedig az Ásotthalom, minden valószínűség szerint a tiszafüredi kincs megmaradt része lehet ez a három tárgy. Amikor Gráf Ottó megbízott múzeum igazgatóként 1955. január 13-án átvette Szigeti Ivántól a gyűjteményt, még szerepelt a jegyzőkönyvben a 3 hajkarika (KPM Irattár 55/1955 és KPM Adattár 960-85.), azonban egy 1959-ben született jelentés szerint a múzeum gyűjteményében már nem volt aranyból készült tárgy (KPM Irattár 71/1959.) 1958 január 1-én a tiszafüredi múzeum szakmai felügyelete a debreceni múzeumtól a szolnoki Damjanich János múzeumhoz került át (Vadász 2020, 226), majd 1963 nyarán a régészeti gyűjtemény is a szolnoki Damjanich Múzeumba került: Innen a leletek két részletben, 2018-ban és 2021-ben kerültek vissza Tiszafüredre. 2023-ban a Miskolci Egyetem Régészeti Tanszékén tanuló régészhallgatók segítségével P. Fischl Klára vezetésével került sor a visszakerült régészeti leletanyag szakszerű tárgyleírásokon alapuló újraleltározására.
Horváth Tünde kutatásaiból azt is tudjuk, hogy „sok tárgy elkerült a múzeumból egy Déri Múzeumban tartott kiállítás miatt is, és többek között eltűnt az aranykincs is, még a világháború alatt (csak 3 hajkarika maradt meg)” Ő említi a kincsről fennmaradt fényképet, de nem közli (Horváth 1999, 24. lábjegyzet).
A tiszafüredi kincsből fennmaradt 3 hajkarika az 1950-es évek közepén kerülhetett a debreceni Déri Múzeum gyűjteményébe. A három tárgy IV. 82.24.1 A-C leltári számon szerepel a múzeum leltárkönyvében, lelőhelyként Tiszafüred szerepel az adatfelvételnél. A tárgyakat Dani János azonosította vissza. A három arany hajkarika súlyadatai a következők: IV.82.24.1a: 3.55 g; IV.82.24.1b: 3.99 g; IV.82.24.1c: 4.41 g.
A három megmaradt arany hajkarika fotóját az alábbi kép mutatja.
A kincslelet tárgyai azonban nagy valószínűséggel nem tűntek-el a II. világháborúhoz kapcsolódó események során, mivel Bóna István 1975-ben megjelent könyvében – melynek kéziratát a szerző 1958-ban zárta le – a kincs egy másik felvétele szerepel. A kötet anyaggyűjtése 1953 és 1957 között zajlott, vagyis ekkor még megvolt a szinte teljes kincs, csak azt nem tudjuk Bóna hol találkozott vele.
A Bóna-féle képen a 11-13-as láncok felfűzése és pozíciója teljesen megegyezik az eredeti képen láthatóval. Így felmerül, hogy a Bóna publikáció az eredeti kép fotótechnikai eljárással készült másolata lehet. A hajkarikák esetében viszont azok pozíciója és az árnyékok eltérőek a Bóna féle publikáció és az eredeti kép összevetése viszonylatában. További érdekes kérdés, hogy ha Bóna valóban látta a teljes kincset, miért csak 10 hajkarikát fotózott/fotóztatott le.
A Kiss Pál Múzeum Irattárában levő levél szerint Bóna István 1959. január 6-án érkezett Tiszafüredre, hogy a régészeti raktárban levő agyagot tanulmányozza és lefényképezze a tárgyakat. Tehát ekkor már a megmaradt 3 arany hajkarika sem volt a múzeum gyűjteményében. Mindezek alapján a Bóna István által közölt kép feltételezhetően annak a fényképnek a reprodukciója, amelyet még Milesz Béla 1904-ben, jelentésével együtt küldött a Nemzeti Múzeumnak.
A Déri Múzeumban megtalálható három tárgyon az MTA–BTK Lendület Mobilitás projekt elemösszetétel vizsgálatokat folytatott a Déri Múzeummal és az ATOMKI Örökségtudományi Laboratóriumával együttműködésben. A PIXE elemzés 20% fölötti ezüsttartalmat mutatott ki. Ezt a magas ezüsttartalmú (elektronnak is nevezett) arany nyersanyagot általában az Erdélyi-érchegység térségében megtalálható termésarany lelőhelyekhez köti a kutatás (Hartmann 1968; 1970), de ma már ismert, hogy Európa több térségében is fellelhető ez az összetételű nyersanyag (Borg et al. 2019; Szathmári et al. 2019).
A tiszafüredi kincs Déri Múzeumban őrzött három hajkarikája (fotó: Rák Rezső, Déri Múzeum, Debrecen)
A tiszafüredi kincshez legközelebb a jászdózsai kincslelet áll. Jászdózsa-Kápolnahalmon 1966-ban a XI. települési rétegben, az 1. ház padlója alatt bukkantak a kincsleletre. Itt is egy edény tartalmazta a leleteket, melyek között 37, a tiszafüredihez hasonló arany hajkarika, egy arany lemez, 30 db kúpos arany gomb, 168 borostyángyöngy, 4 csillag alakú fajanszgyöngy, átfúrt kutyafog, 2 db madárkarom, bronzból készült spirálgyöngy, lemez és gyűrű valamint egy töredékes bronz nyéltaréjos és egy peremes balta volt (Csányi et al. 2001, 2020).
A jászdózsai kincs (fotó: Makrai Péter, Damjanich János Museum Szolnok)
A két fegyver kivételével a hajkarikák és a több nyakék részét képező gyöngyök és gombok alapján a két kincs összetétele nagyon hasonlít egymásra. A csütörtökhelyi (Spišský Štvrtok SK) erődített – a tiszafüredi telephez hasonlóan szintén a füzesabonyi kultúrába tartozó – településen több olyan kincs is előkerült, ami arany hajkarikákat tartalmazott (Oravkinova-Vladár 2019). A középső bronzkori kincsleletek összefoglalása Mozsolics Amália híres 1967-es publikációja után Alexandra Găvan tollából jelent meg legutóbb (Găvan 2015, 195, Pl. 17-19; Găvan 2024). A tiszafüredi lelethez itt felsorolt összesen 332 darab apró arany tárgy (Găvan 2024, Tab. 1/33) azonban kevesebb mint az eredeti leírásban szereplő 370 db, amihez 6 db más anyagú gyöngy is társult.
A hajkarikák ilyen nagyszámú jelenléte egy kincsleletben a vagyon és hatalom kiemelt koncentrációjának számít, akárcsak a nagyon ritka, importként a Kárpát-medencébe érkező balti borostyán is (Jaeger et al. 2023). A gazdagság fokát jelenheti e kincsleletek aranytárgyainak összsúlya is, habár feltehetően ezek a kincsek több egyén vagy a közösség összeadott tárgyaiból álltak össze. A tiszafüredi kincs 75 grammnyi arany hajkarikája mellé további 35 gramm mennyiségben társultak az apró gyöngyök, így a kincs összsúlya 11 dkg volt.
A jászdózsai leletben megtalálható két balta, a korszak férfisírjaiban szintén a hatalmat és az erőt szimbolizálta.
Az arany hajkarika – egy vagy két darab - mind férfi, mind női sírokban a társadalom vezető rétegéhez való tartozást jelzi a bronzkor kezdete óta Európában, így Tiszafüred-Majoroshalom sírjaiban is (Kovács 1979; Kovács 1999).
Az Ásotthalmon lakó közösség majoroshalmi temetőjében 14 sírban kerültek felszínre arany tárgyak, Kovács Tibor 1979-es adata szerint. A rendelkezésre álló információink alapján (Kovács 1979, Kovács 1999 és a MNM aranyleltárkönyve), a következő sírok tartalmaztak aranytárgyakat: 14. sír, В52, В66, В78, B90, B112, B113, B115, D304, D315, D327 és egy szórvány, az LIII. szelvény valamelyik feldúlt sírjából. Ezekről azonban majd egy másik bejegyzésben írunk.
A tiszafüredi kincsben ugyan nem voltak fegyverek, vele szoros összefüggésben azonban egy, a korszak lovas elitjének eszközkészletéhez tartozó lószerszámegyüttes került elő. A korabeli leírás alapján persze nem dönthető el teljes biztonsággal, hogy az agancsból készült, díszes zablaoldaltagok is a kincs részét képezték-e valójában. Ezeket láthatjuk az aranyak alatt a fotón és rajzaik is fennmaradtak (Orbánné Szegő 2005, Milesz 1995, 188). A tiszafüredi lószerszámok története azonban szintén egy másik bejegyzés tárgya lesz.
Ez alkalommal a tiszafüredi kincs teljes bemutatására törekedtünk. Az ásotthalmi kincslelet, a majoros-halmi sírok arany és egyéb presztízsjelző tárgyai (például a korábbi bejegyzésben ismertetett különleges csákányok -
https://bronzkor.hu/a-tiszafuredi-alabardcsakany/), a korszakban még ritkaságnak számító lószerszámok, a tiszafüredi bronzkori közösség egy részének magas társadalmi presztízséről ad tanúbizonyságot. Ennek a gazdagságnak az egyik alapja lehet, hogy a lelőhely földrajzi helyzete alapján fontos tiszai átkelőhely lehetett, ahogy azt a Polgár környéki hasonló füzesabonyi lelőhelyek esetében is feltételezzük (Dani et al. 2016, Dani et al. 2019).
Irodalom:
Bóna István: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Archaeologia Hungarica, Series nova 49, Budapest, 1975
Borg, Gregor, Pernicka, Ernst, Ehser, Anja, Lockhoff, Nicole, Camm, G. Simon, and Smale, Courtenay V. 2019. ’From distant lands – Provenance studies of natural gold in comparison to the gold of the Sky Disc of Nebra.’ in Der Aufbruch zu neuen Horizonten. Neue Sichtweisen zur europäischen Frühbronzezeit ed. by Nele Lüttmann, Brigitte Schiefer-Kutzschrad, Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle 19 Halle (Saale): Landesmuseums für Vorgeschichte Halle, 2019, 56–78.
Csányi Marietta – Stanczik Ilona – Tárnoki Judit: A jászdózsai aranykincs. – Der bronzezeitliche Schatzfund von Jászdózsa-Kápolnahalom. Jász Múzeum Évkönyve 2001, 65-89.
Csányi M., Stanczik I., Tárnoki J.: Der bronzezeitliche Schatzfund von Jászdózsa-Kápolnahalom. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 51, 2020 147−167.
Dani, K. P. Fischl, G. Kulcsár, V. Szeverényi, V. Kiss: Visible and invisible inequality: changing patterns of wealth consumption in Early and Middle Bronze Age Hungary. In: H. Meller, H. P. hahn, R. Jung und R. Risch (Hrsg.) Arm und Reich – Zur Ressourcenverteilung in prähistorischen Gesellschaften. Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle 14 Halle (Saale): Landesmuseums für Vorgeschichte Halle, 2016, 219−242.
Dani, S. Puszta, G. Márkus, M. Bálint, I. Bacskai: Middle Bronze Age settlement network in the Polgár microregion. In.: K. P. Fiscchl, T. L. Kienlin (eds. )Beyond Divides – The Otomani-Füzesabony Phenomenon. Current Approaches to Settlement and Burial in the North-eastern Carpathian Basin and Adjacent Areas. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie Band 345, 2019, 165−194.
Găvan, Alexandra: Metal and metalworking in the Bronze Age tell settlements from the Carpathian Basin. Mega Publishing House, Cluj‑Napoca, 2015.
Găvan: Depozitele de obiecte din metal descoperite în tell-urile epocii bronzului din Bazinul Carpatic. In: V. sava, F Gogâltan, The Bronze Age on both sides of the Carpathians. Studies in Honor of Tudor Soroceanu at 80 years. Cluj-Napoca 2024, 95−146.
Hartmann, Axel. Über die spektralanalytische Untersuchung einiger bronzezeitlicher Goldfunde aus dem Donauraum. Bericht der Römisch-Germanischen Kommission, 46–47, 1968, 63–73.
Hartmann, Axel. 1970. Prähistorische Goldfunde aus Europa. Spektralanalytische Untersuchungen und deren Auswertung, Studien zu den Anfängen der Metallurgie 3 1970, Berlin: Verlag: Mann.
Horváth Tünde: Tiszafüred-Ásotthalom (ôskori tell-település) története ásatásai tükrében / The history of Tiszafüred-Ásotthalom (a prehistoric tell settlement) in the light of its excavations. Ősrégészeti levelek 1, 1999, 56−62.
Viktória Kiss, Edit Mester, János Dani, Erika Gál, Anett Gémes, Tamás Szeniczey, Krisztián Kiss, Kristóf Fülöp, Gabriella Kulcsár, Vajk Szeverényi, Ashley McCall, Anikó Horváth, László Palcsu, István Major, Mihály Molnár, Tamás Hajdu: Bronze Age settlements and cemeteries in the vicinity of Tiszafüred – 150 years of excavations. BORBAS 10 Workshop, Bükkábrány, 29 August 2022
Mateusz Jaeger, Gabriella Kulcsár, Eszter Melis, Mateusz Stróżyk, Paweł Piszora, Marietta Csányi, Réka Csuvár-Andrási, Klára P. Fischl, Szilvia Guba, Evelin Pap, Emília Pásztor, Róbert Patay, Ildikó Szathmári, Gábor Szilas1 Agnė Čivilytė, Viktória Kiss: Baltic Amber in the Hungarian Bronze Age. New data and current stage of research. Sprawozdania archeologiczne 75/2, 2023, 137−186.
Kovács, T.: Középső bronzkori aranyleletek Északkelet-Magyarországról. Mittelbronzezeitliche Goldfunde aus Nordost-Ungarn. Folia Archaeologica 30, 1979, 55−77.
Kovács T.: Bronzkori ékszerek, fegyverek, aranykincsek In: KovácsT., Raczky P., Anders A és Szathmári I. (szerk.) A Magyar Nemzeti Múzeum őskori aranykincsei. Budapest, 1999, 37-62.
Milesz B.: A tiszafüredi múzeum az 1904-ik évben. Archaeológiai Értesítő 25, 1905, 182−186.
A. Mozsolics Bronzefunde des Karpatenbeckens. Akadémiai Kiadó, Budapest 1967
Oravkinová – J. Vladár: The Phenomenon of Hoarding at the Fortified Settlement in Spišský Štvrtok. In: K. P. Fiscchl, T. L. Kienlin (eds.) Beyond Divides – The Otomani-Füzesabony Phenomenon. Current Approaches to Settlement and Burial in the North-eastern Carpathian Basin and Adjacent Areas. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie Band 345, 2019, 83−120.
Orbánné Szegő A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet története 1877−1949. Tiszafüredi füzetek 7. 2005
Szathmári Ildikó, Maróti Boglárka, Tarbay János Gábor, Kiss Viktória. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjtwményéből származó bronzkori rany hajkarika leletek vizsgálata. In: Bartosiewicz László – T. Bíró Katalin – Sümegi Pál – Törőcsik Tünde (szerk.): Mikroszkóppal, feltárásokkal, mintavételezéssel, kutatásokkal az archeometria, a geoarcheológia és a régészet szolgálatában. Tanulmányok Ilon Gábor régész 60 éves születésnapi köszöntésére. Szeged 2019, 291–315.
Vadász I.: A tiszafüredi múzeum újjáalakulása és első évei (1947-1955) Tisicum 27, 2019, 201−222.
Vadász I.: A tiszafüredi múzeum története 1955 és 1958 között Tisicum 28, 2020, 209−232.
[post_title] => A tiszafüredi kincs. P. Fischl Klára – Dani János – Kiss Viktória – Morava Szilvia Judit
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => a-tiszafuredi-kincs-p-fischl-klara-kiss-viktoria-dani-janos-morava-szilvia-judit
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2024-11-24 14:40:43
[post_modified_gmt] => 2024-11-24 14:40:43
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => http://bronzkor.hu/?p=2257
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]A tiszafüredi kincs. P. Fischl Klára – Dani János – Kiss Viktória – Morava Szilvia Judit[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[11] => WP_Post Object
(
[ID] => 2237
[post_author] => 2
[post_date] => 2024-10-02 14:49:07
[post_date_gmt] => 2024-10-02 14:49:07
[post_content] => Az 1964-es tiszafüredi ásatási anyagát az előző blogbejegyzés (
https://bronzkor.hu/a-tiszafuredi-1964-es-asatasok-%e2%88%92-amit-ossze-lehet-keverni-az-ossze-is-keveredik/) adatainak alapján szétválogattuk. A leletanyag már nem tartalmazta az avar és kelta sírokat, azonban az 1964. évi V. szelvény 2. sírja egy a naplóban koravaskorinak leírt, és ténylegesen is preszkítának meghatározható temetkezés, aminek a leletei az általunk feldolgozott anyagban voltak.
Ezt a sírt szeretnénk itt röviden bemutatni, hiszen a tervezett bronzkori temetőfeldolgozás ezt a korszakot nem érinti és nem szeretnénk, ha a sír elkallódna a vaskor kutatóinak szeme elől.
Az itt bemutatott sír egy bal oldalán nyújtva fekvő gyermek vázát tartalmazta 3 edénymelléklettel és két további kis tárggyal. Tájolása Ny-K, mélysége 50 cm, a sírgödör nem volt megfigyelhető.
A három kerámiamelléklet közül a tál egy egyszerű gömbszelet alakú forma, enyhén összeszűkülő aljjal, a későbronzkor és a korai-középső vaskor formakincsében is általános forma.
A kúpos nyakú, öblös hasú és erősen kihajló peremű amfóra hasán hat szabálytalanul elhelyezett függőleges borda látható. Űrtartalma alapján leginkább korsó lehetne, de nincs füle. Felülete barnás, nem polírozott.
A kis bögre a későbronzkori formáknál mélyebb és nagyon lágy, egyhe ívű nyak-váll terület jellemzi. Alján omfalosz található. Magasra húzott füle és kétszínű égetése miatt erősen emlékeztet a későbronzkori csészékre.
A sírban még egy spirálcsövecske töredéke és egy kutyafog volt még a halott gerince alatt.
A tál általános forma, nem datáló értékű, akárcsak a kisleletek.
Az amfóra és a bögre jól illik a preszkíta időszak kerámiaművességébe. Kemenczei Tibor két helyen is 3 csoportba sorolja a preszkíta sírokból ismert kerámiaformákat (Kemenczei 1988, 94−96; 2005, 120–124). Az első csoport a helyi későbronzkori kerámiák csoportja. A 3. csoport egy idegen, elsősorban Basarabi-Bosut formákat tartalmazó csoport. Míg a 2. csoport egy alapformakincsében a helyi későbronzkori közösségekhez is köthető, de már a preszkíta közösségek saját formájának tekinthető csoport, melynek párhuzamai a Kárpátoktól K-re az erdős sztyepp-sztyepp nyugati zónájában is megtalálhatók. Ebbe a csoportba tartozik az itt bemutatott sír két edénye is.
A sír Ny-K tájolása megegyezik a korszak legáltalánosabb fektetési irányával. A K-Ny-i tájolású sírok Patek Erzsébet szerint különleges helyzetűek (Patek 1993, 20). A fektetés sokszínű a korszakban, zsugorított, részlegesen zsugorított, háton fekvő és „béka pozícióban” fekvő halottról is tudunk.
A Mezőcsát-Hörcsögösön feltárt sírok után (Patek 1993) a korszak leleteit mezőcsáti kultúra névvel is illetik. Kemenczei Tibor 2005-ös összefoglalása előtt Borsod és Heves megyékből ismerhettük meg a korszak jellegzetes leletanyagát (Kemenczei 1988, Patek 1990).
Irodalom:
Kemenczei, T. (1988): Kora vaskori leletek Dél-Borsodban − Früheisenzeitliche Funde in Süd-Borsod.
Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25−26 91−105.
Kemenczei, T. (2005): Funde ostkarpatenländischen Typs im Karpatenbecken.
Prähistorische Bronzefunde, Abteilung XX. Band 10. Franz Steiner Verlag GmbH, Stuttgart.
Patek, E. (1990): A Szabó János Győző által feltárt preszkíta síranyag. A Füzesabony–Mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében − Die von János Győző Szabó freigelegten „preskythischen” Grabfunde. Die neuen Denkmäler der Bestattungen des Typs Füzesabony–Mezőcsát im Komitat Heves.
Agria 25–26 61–118.
Patek, E. (1993): Westungarn in der Hallstattzeit. Quellen und Forschungen zur prähistorischen und provinzialrömischen Archäologie
. Acta Humaniora 7. VCH Verlagsgesellschaft, Weinheim.
[post_title] => Különleges meglepetés a tiszafüredi leletanyagban: egy preszkíta sír
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => kulonleges-meglepetes-a-tiszafuredi-leletanyagban-egy-preszkita-sir
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2024-10-02 15:08:35
[post_modified_gmt] => 2024-10-02 15:08:35
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => http://bronzkor.hu/?p=2237
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Különleges meglepetés a tiszafüredi leletanyagban: egy preszkíta sír[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[12] => WP_Post Object
(
[ID] => 2216
[post_author] => 2
[post_date] => 2024-10-01 13:22:01
[post_date_gmt] => 2024-10-01 13:22:01
[post_content] => A Tiszafüred majoroshalmi temetők két különleges csákány kapcsán váltak ismertté az európai régészetben. A csákány a rézkor vége óta a társadalmi presztízs kifejezésére szolgáló tárgy Közép-Kelet-Európában. A formájukat tekintve a csákányok változatosak. A középső bronzkori díszített nyéllyukas, nyakkorongos, nyélhátas, vagy nyélcsöves példányok az előállításukhoz szükséges szaktudás miatt a kor kiemelkedő személyiségeinek tárgyai, szövetségek megpecsételői, de konkrét fegyverek is lehettek. A hajdúsámsoni kincs 13 csákánya jól reprezentálja a korszak vezető típusait (Dani et al 2013, 3. ábra).
A Kárpát-medencétől északnyugatra, ezt a funkciót az alabárdok töltötték be a korai és középső bronzkor folyamán. Az alabárdok és a díszes csákányok elterjedési területe kiegészíti egymás, csak néhány tárgy került feltehetően cserekapcsolatok útján a másik tárgytípus elterjedési helyére.
Nézzük mi a különbség a két tárgytípus között.
A csákányok vágóéle széles, lapos. A vágóéllel szembeni oldalon található a nyéllyuk.
Az alabárdok vágóéle háromszög alakban elkeskenyedik. A nyélhez való felerősítésük szegecsekkel történik a lapos, háromszög alakú test ellentétes oldalán. Első ránézésre könnyen összetéveszthetők a markolatlemezes trianguláris tőrökkel, de az alabárdok nyelezése általában nem a testre merőlegesen, hanem némiképp ferdén történik. Az alábbi képeken egy spanyolországi alabárdot láthatunk a nyelezésével együtt, illetve a melzi kincs alabárdjait és a balatonalaki sírlelet laposbaltáját (nyelezési rekonstrukcióval) valamint a melzi kincséhez hasonló nyélhátas csákányát.
A melzi kincs egy különleges alabárd leletegyüttes, amiben a tömör bronz nyéllel készült alabárdok mellett egy kárpát-medencei kapcsolatokra utaló nyélhátas csákány is található. Hasonló nyélhátas csákány került elő a balatonakali főnöki sírból is (
https://mobilitas.ri.abtk.hu/?media=megtestesult-bronzkor-1-2-hogyan-kepzelhetjuk-el-a-balatonakali-fonokot&lang=hu; Kiss 2020). Az elterjedési területükön kívül előkerült alabárdokat Kovács Tibor gyűjtötte össze (Kovács 1996). Az egyik legkorábbi ilyen alabárd a harangedényes kultúra Szigetszentmiklós – Felső-Ürge-hegyi dűlői temetőjének 128. sírjából került elő (Patay 2013).
Mitől különlegesek hát a tiszafüredi csákányok? Ha jól megnézzük őket, a vágóélük kialakítása a csákányokkal rokon. Nyelezésük azonban az alabárdok nyelezési technikáját imitálja. Két sírból (B54 és B115, Kovács 1995, Abb.1 – lásd a nyitóképet) kerültek elő közel azonos kivitelű példányok. Ezek a sírok a különleges csákányok mellett további igen gazdag leletanyaggal rendelkeztek.
Eddig egyetlen párhuzama ismert ennek a hibrid csákány formának a lengyelországi a Przećminóiból (Kovács 1996, Fig.6.1).
A tiszafüredi csákányok fa nyelét ún. halszálkamotívummal díszített bronz lemezek borították. Ez a kialakítás utal a melzi kincsből megismert alabárdok bronzból készült nyelére. Az alábbi képen a B54-es sír nyelének borítása látható. A B115-ös sír nyélborítása csak apró töredékekben maradt fent, a borítóképen láthatunk belőle kis darabot.
Igen nagy meglepetés ért minket, amikor a szolnoki múzeumból kikölcsönzött 1961-es tiszafüredi ásatási anyag első értékelhető sírjában – a 3. sírban – egy hasonló nyélborítás egészen jó állapotú maradványait találtuk. Ez esetben a bronz lemez vízszintesen volt tagolva.
A nyélborítás a sírban a jobb oldalára fektetett egyén jobb karja mellett került elő (a sírrajzon „b”-vel jelölve), akárcsak a B54-es és a B115-ös sírokban. A sírleírás alapján a nyélborításnak a sírban mért hossza 17 cm volt. A Kovács Tibor által publikált B54-es sírban a csákány feje a medence mellett található, míg a B115-ös sírban, a sír másik díszített csákányával együtt a halott feje felé esik. Ebben a sírban a nyél borításának maradványai a medence tájékon láthatók.
Az 1961-es Csalog ásatás 3. sírjában a halott feje és vállrésze megsemmisült a homokbányászás során. A B54-es és a B115-ös sírok ismeretében feltételezhetjük, hogy az 1961/3-as sírban is egy hasonló hibrid csákány – vagy ahogy a szakirodalom nevezi: tiszafüredi típusú csákány – lehetett. A sírban egy méretes tőr is volt (a sírrajzon „a”-val jelölve, 25,5 cm hosszú a sírleírás szerint), melyet sajnos a Szolnokról kikölcsönzött leletanyagban nem találtunk meg, csak néhány nagyméretű nittszeget, a sírrajz azonban jól mutatja. Ezen kívül egy tál (c) és két bögre (d és e), valamint egy tű (g) három részre tört darabjai kerültek elő még a sírból.
A tiszafüredi típusú csákányok készítője tehát ismerhette mind az alabárdok, mint a csákányok formai kritériumait, előállítási műveletsorát és benyelezésük módját. Vagyis a nyugati és a Kárpát-medencei fémművességi hagyományok is ismertek voltak előtte. A tiszafüredi csákányok esetében azonban úgy döntött, hogy a két tárgytípus sajátos ötvözetét hozza létre. Ebből a hibrid típusból eddig hármat ismert a kutatás, a két tiszafüredit és a Przećminói példányt.
Az 1961/3-.as sírban volt feltehetően a negyedik ilyen tárgy. Mivel más tárgytípus esetében nem ismerünk nyélborítást az adott időszakban.
Az 1961-es év 1-es és 2-es sírjaiba sorolt tárgyak a homokbányászás során megsemmisített sírok töredék kerámiái. Vagyis a tiszafüredi temető első régész által feltárt sírja valószínűleg a temető legismertebb tárgytípusának egy példányát is tartalmazta, mely azonban a homokbányászás áldozata lett.
Ez a temető még sok meglepetést tartogat a kutatócsoportunk számára, de azt álmunkban sem reméltük, hogy az első feldolgozásra kerülő sírban rögtön egy ilyen különleges lelet nyomára bukkanunk.
Irodalom
Dani János, Török Zsófi, Csedreki László, Kertész Zsófia, Szikszai Zita: A hajdusámsoni kincs PIXE vizsgálatának tanulságai Gesta XII, 2013, 30–47.
Kiss Viktória: The Bronze Age Burial from Balatonakali Revisited Balatonakali. in: Joseph Maran, Radu Băjenaru, Sorin-Cristian Ailincăi, Anca-Diana Popescu and Svend Hansen (eds), Objects, Ideas and Travelers Contacts between the Balkans, the Aegean and Western Anatolia during the Bronze and Early Iron Age. UPA 350, 2020, 529–544.
Kovács Tibor. Auf Mitteleuropa weisende Beziehungen einiger Waffenfunde aus dem östlichen Karpatenbecken. In: bernard Hänsel (Hrsg.) Handel, Tausch und Verker im bronze- und früheisenzeitlichen Südosteuropa. PAS 11 München-Berlin 1995, 173–185
Kovács Tibor: Halberds in Hungary and adjacent territories. In: Kovács Tibor (Hrsg.)Studien zur metallindustrie im Karpatenbecken und benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Budapest 1996, 89–101.
Patay Róbert: Bell Beaker Cemetery and Settlement at Szigetszentmiklós: First Results. In.: Transitions to the Bronze Age. Budapest, 2013. 287–319
[post_title] => A tiszafüredi alabárdcsákány
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => a-tiszafuredi-alabardcsakany
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2024-10-01 13:27:51
[post_modified_gmt] => 2024-10-01 13:27:51
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => http://bronzkor.hu/?p=2216
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]A tiszafüredi alabárdcsákány[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[13] => WP_Post Object
(
[ID] => 2211
[post_author] => 2
[post_date] => 2024-07-21 08:05:59
[post_date_gmt] => 2024-07-21 08:05:59
[post_content] => Az esztergomi várba érkezett A rend nyomában című kiállítás.
A rendhagyó promótálást itt tudod megnézni.
[post_title] => Megnyílt A rend nyomában című kiállítás az esztergomi várban
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => megnyilt-a-rend-nyomaban-cimu-kiallitas-az-esztergomi-varban
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2024-07-21 08:05:59
[post_modified_gmt] => 2024-07-21 08:05:59
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => http://bronzkor.hu/?p=2211
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Megnyílt A rend nyomában című kiállítás az esztergomi várban[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[14] => WP_Post Object
(
[ID] => 2201
[post_author] => 2
[post_date] => 2024-07-21 07:28:35
[post_date_gmt] => 2024-07-21 07:28:35
[post_content] => 1964-ben több helyen is folytak ásatások Tiszafüred területén Kovács Tibor és Csalog Zsolt közreműködésével. Ez év őszén tárta fel Kovács Tibor az ásotthalmi tell település megmaradt részét (
lásd a linkre kattintva). Míg Csalog Zsolt az Ásotthalomtól északra elterülő Kenderföldeken tárt fel 25 temetkezést a tavasz folyamán.
Szeptember 2-i kezdettel az ásatások 5 újabb szelvény (I-V) megnyitásával tovább folytatódtak Csalog Zsolt irányítása alatt.
A kenderföldeki lelőhelyen kerültek megnyitásra az I-es és II-es szelvények. Az I. szelvényben láttak napvilágot a 26. és 27. sírok, folytatva a tavaszi kampány sírszámozását. A II. szelvény (25x2 méter) üres volt.
A III. szelvényt (25x2 méter) az úttól D-re az Akasztóhalmon nyitották. Ez szintén üres volt.
A IV. szelvény (20x2 méter) leírásában mindössze az áll, hogy a szérüskertben található. Míg a szeptember 8-án megnyitott, eredetileg 25x2 méteres, majd az ásotthalmi tell irányába további 25 méterrel meghosszabbított V. szelvény helyére csak az ásatási napló skicce alapján következtethetünk. A IV. és V. árok helye az 1961-es ásatáshoz képest azt mutatja, hogy ezek a szelvények valójában a Majoroshalom területére estek.
Az MNM Régészeti Tárában az 1964-es sírok a leletanyag első lajstromba vétele és csoportosítása során egy egységbe lettek besorolva, mivel ekkor még nem ismertük a vonatkozó dokumentációs anyagokat. Így a mostani munka első lépéseként az időközben előkerült dokumentációs anyagot kellett áttekintenünk és rendberaknunk. E munka, illetve a régészeti leletanyagban megtalálható eredeti csomagolási feliratok segítségével szét tudtuk válogatni a kenderföldeki és majoroshalmi anyagokat, valamint a dobozokban található felirat nélküli, vagy téves felirattal szereplő tárgyakat is nagy százalékban vissza tudtuk azonosítani.
A majoroshalmi IV. árokban 8 sír került feltárásra, melyek kronológiai megoszlását a napló adatai szerint az alábbi táblázat mutatja. Továbbá a szelvény mélyítésekor még egy „A” jelzéssel dokumentált, hornyolt edény darabjai is előkerültek.
| Tiszafüred-Majoroshalom IV. árok |
megjegyzés |
| füzesabonyi |
IV/5 |
szórthamvas sír, anyagát nem találtuk, feltehetően halomsíros |
| avar |
IV/1, IV/3, IV/4, IV/8 |
|
| bizonytalan |
IV/2, IV/6, IV/7 |
|
A IV. árokról az alábbi, a sírok helyzetét mutató összesítő rajz található az ásatási naplóban.
A majoroshalmi V. árokban 11 sír került elő és az V/A gödör, melyből hatvani cserépanyag származik. A szelvényről nem ismert összesítő rajz.
A 11 sírból az V/8-as melléklet nélküli, jobb oldalára zsugorított váz, így feltételezzük, hogy középső bronzkori. Az V/2-es pedig egy csontvázas, koravaskorinak leírt temetkezés, melynek leletanyaga a Gáva kultúrába sorolható. Ezt a sírt mutatja be a következő bejegyzésünk.
Az V. árok sírjainak kronológiai-kulturális megoszlása tehát a következő:
| Tiszafüred-Majoroshalom V. árok |
| füzesabonyi |
V/1, V/3, V/4, V/5, V/6, V/7, V/8, V/9, V10, V/11 |
| Gáva kultúra |
V/2 |
Összefoglalóan tehát Majoroshalmon az 1964. évi őszi kampányban 11 füzesabonyi sír került elő, 10 db az V. szelvényben és 1 db, leletanyag hiányában egyelőre bizonytalan keltezésű a IV. szelvényben.
A kenderföldeki 1964-es tavaszi ásatás 25 sírja és az ősszel ezekhez előkerült további két sír a napló adatai alapján a következő korszakos megoszlást mutatják:
| Tiszafüred-Kenderföldek tavaszi ásatási felület és az őszi I. árok |
| füzesabony |
1, 3, 6, 8, 9-15, 17-25 |
| halomsíros |
7 |
| vaskor/kelta |
27 |
| őskor |
26 |
| bizonytalan |
4, 5 |
| nincs adat a naplóban |
2, 16 |
A jelentésben az első ásatási szakasz után (vagyis a 26 és 27. sírok kivételével) az szerepel, hogy 21 középső bronzkori (füzesabonyi), két késő bronzkori (halomsíros) és két kelta sír került elő. A fenti felsorolás 20 füzesabonyi és 1 halomsíros sírt tartalmaz ebből az időszakból. A hiányt a 2, 4, 5, 16. számú sírok besorolása oldja majd fel.
Ehhez Kovács Tibor hagyatékában találtunk egy kis cédulát, ahol a füzesabonyi sírok pirossal bekarikázva láthatók. Eszerint az 5. sír füzesabonyi, és a 7. mellett a 3. sírt is halomsírosnak sorolja be, illetve a 16. sír adat nélküliből átkerült a bizonytalan kategóriába.
| Tiszafüred-Kenderföldek, az 1964 első ásatási kampány és a szeptemberi I-es szelvény adatai
|
| füzesabony |
1, 5, 6, 8, 9-15, 17-25 |
| halomsíros |
3, 7 |
| vaskor/kelta |
27 |
| őskor |
26 |
| bizonytalan |
4, 16 |
| nincs adat |
2 |
A majoroshalmi 1964-es anyag revízióját és feldolgozását már megkezdtük, azonban a kenderföldeki leletek teljeskörű feldolgozására majd csak a projekt második évében kerül sor. Így a fenti kérdések megválaszolására egyelőre még várnunk kell.
[post_title] => A tiszafüredi 1964-es ásatások − Amit össze lehet keverni, az össze is keveredik.
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => open
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => a-tiszafuredi-1964-es-asatasok-%e2%88%92-amit-ossze-lehet-keverni-az-ossze-is-keveredik
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2024-07-21 07:33:35
[post_modified_gmt] => 2024-07-21 07:33:35
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => http://bronzkor.hu/?p=2201
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]A tiszafüredi 1964-es ásatások − Amit össze lehet keverni, az össze is keveredik.[:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
)
[post_count] => 15
[current_post] => -1
[in_the_loop] =>
[post] => WP_Post Object
(
[ID] => 2388
[post_author] => 2
[post_date] => 2025-07-27 10:33:43
[post_date_gmt] => 2025-07-27 10:33:43
[post_content] => Claudio Cavzzuti, Hajdu Tamás és számos kolléga adataiból a Sientific Reports lapjain jelent meg az alábbi tanulmány: Isotope and archaeobotanical analysis reveal radical changes in mobility, diet and inequalities around 1500 BCE at the core of Europe.
A tanulmány a linkre kattintva letölthető
https://www.nature.com/articles/s41598-025-01113-z
A tanulmány absztraktjának magyar változata:
A középső bronzkorból a késő bronzkorba való átmenet (Kr. e. 1500 körül) a Kárpát-medencében párhuzamosan zajlott azokkal a Közép-európai drasztikus kulturális változásokkal, amelyek erősen befolyásolták a őskori Európa dinamikáját. A középső bronzkor (Kr. e. 2000 - 1500) Kárpát-medencei kulturális széttöredezettségét a késő bronzkor kezdetén (Kr. e. 1500 - 1300) homogénebb fejlődés követte, a Halomsíros kultúra megjelenésével. Ennek az időszaknak a kezdetén a régóta használt tell-telepeket elhagyták, továbbá új kerámiastílusok és fémtípusok jelentek meg. Az, hogy ezeket a változásokat bevándorlás okozta-e, vagy a külső beáramláshoz való helyi alkalmazkodás, régóta vita tárgyát képezi. Tanulmányunk ezt az átmenetet vizsgálja a táplálkozás és a mobilitás szempontjából Magyarország több kulcsfontosságú lelőhelyéről származó adatokon keresztül.
Ezek közül egy a Tiszafüred-majoroshalmi lelőhely. Eredményeink azt mutatják, hogy
(1) a migráció aránya alacsonyabb a korábban feltételezettnél, a vizsgált időszakban hosszú távon de kisebb csoportok érkezésével számolhatunk;
(2) a Panicum miliaceum (köles) rendszeres fogyasztásának kezdete Kr. e. 1540 - 1480 között volt;
(3) az átlagos állati fehérjebevitel csökkenése a gabonafogyasztás növekedésével és a kevésbé egyenlőtlen táplálkozásra utaló tendenciával párhuzamosan történt.
Összességében eredményeink új megvilágításba helyezik a bronzkori Európa komplex változásának dinamikáját.
A cikkről többet, magyar nyelven az alábbi linkre kattintva olvashatnak:
https://bazis.ri.abtk.hu/fordulopontok-az-oskorban-tarsadalmi-es-eletmodbeli-valtozasok-a-bronzkorban/
[post_title] => Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak.
[post_excerpt] =>
[post_status] => publish
[comment_status] => closed
[ping_status] => open
[post_password] =>
[post_name] => uj-bioarcheologiai-tanulmany-jelet-meg-melynek-eredmenyei-reszben-a-tiszafured-majoroshalmi-adatokon-nyugszanak
[to_ping] =>
[pinged] =>
[post_modified] => 2025-07-27 10:33:43
[post_modified_gmt] => 2025-07-27 10:33:43
[post_content_filtered] =>
[post_parent] => 0
[guid] => https://bronzkor.hu/?p=2388
[menu_order] => 0
[post_type] => post
[post_mime_type] =>
[comment_count] => 0
[filter] => raw
[post_title_ml] => [:hu]Új bioarcheológiai tanulmány jelet meg, melynek eredményei részben a Tiszafüred majoroshalmi adatokon nyugszanak. [:]
[post_title_langs] => Array
(
[hu] => 1
)
)
[comment_count] => 0
[current_comment] => -1
[found_posts] => 149
[max_num_pages] => 10
[max_num_comment_pages] => 0
[is_single] =>
[is_preview] =>
[is_page] =>
[is_archive] =>
[is_date] =>
[is_year] =>
[is_month] =>
[is_day] =>
[is_time] =>
[is_author] =>
[is_category] =>
[is_tag] =>
[is_tax] =>
[is_search] =>
[is_feed] =>
[is_comment_feed] =>
[is_trackback] =>
[is_home] => 1
[is_404] =>
[is_embed] =>
[is_paged] =>
[is_admin] =>
[is_attachment] =>
[is_singular] =>
[is_robots] =>
[is_posts_page] =>
[is_post_type_archive] =>
[query_vars_hash:WP_Query:private] => d9906e51417050146326ae89945310c3
[query_vars_changed:WP_Query:private] => 1
[thumbnails_cached] =>
[stopwords:WP_Query:private] =>
[compat_fields:WP_Query:private] => Array
(
[0] => query_vars_hash
[1] => query_vars_changed
)
[compat_methods:WP_Query:private] => Array
(
[0] => init_query_flags
[1] => parse_tax_query
)
[allow_query_attachment_by_filename:protected] =>
)
