Tard-Tatárdomb mikrorégiójának régészeti kutatása
Kleszó András bejegyzése.
Természetvédelmi őrként 4 félévig a Miskolci Egyetem hallgatója lehettem, Kulturális örökség, védelem és hasznosítás szakirányú továbbképzési szakon. Az alábbi rövid beszámoló a tanulmányaim alatt végzett terepmunka eredményeiről szól, mely eredmények szakdolgozatom témájául is szolgáltak. Mivel Tardon élek és természetvédelmi őrként is a Bükkalján dolgozom, magától értetődött, hogy szűkebb pátriám régészeti topográfiájával szeretnék foglalkozni.
A szakdolgozat elkészítéséhez kapcsolódóan 2013 szeptembere és 2014 márciusa között régészeti terepbejárásokat végeztünk Tard községhatárban és a szomszédos települések kapcsolódó területeinek egy részén. A szisztematikus terepmunka során mintegy 5000 ha-t érintettünk, ezen területen belül kb. 2300 ha felmérését mondhatjuk teljes körűnek. A kutatás elsősorban a Lator-patak völgyére és a közvetlenül szomszédos völgyekre, a Száraztóra (vízfolyása a Száraz-ér) és a Bükk-völgyre (vízfolyása a Tardi-, vagy Nád-ér) koncentrált. A Lator-patak állandó vízfolyás, míg az utóbbi kettő időszakos vízfolyásnak tekinthető, völgyeik az év nagy részében szárazvölgyek.
Szisztematikusan átvizsgáltuk a kutatható felszínnel (elsősorban szántó művelési ágú területekről van szó, de homokbányákban, szőlőhegyen, belterületi kertekben és némely szerencsés esetben gyepterületen is sikerült régészeti anyagot gyűjtenünk) rendelkező potenciális területeket. A megtalált régészeti lelőhelyek környezetéről feljegyzés készült, azok határait lehetőség szerint pontosítottuk (akár 2-3 alaklommal is visszatérve egy-egy lelőhelyre), a felszínről korhatározáshoz szükséges mennyiségű és minőségű leletanyagot (kerámia, kő) gyűjtöttünk, ill. minden, információt hordozó körülményt, jelenséget, megfigyelést feljegyeztünk, dokumentáltunk. A terepbejárásokkal párhuzamosan folyamatosan végeztük a leletanyag feldolgozását, kiértékelését, az eredményeket térinformatikai rendszerbe rögzítettük. Mind a terepi, mind a labormunkát végig konzulensem, Dr. Pusztainé Dr. Fischl Klára folyamatos irányításával, ellenőrzése mellett végeztem.
Irodalmi adatok alapján Tard községhatárban és közvetlen környékén mindösszesen 3 régészeti lelőhelyről volt információnk. Egy, a belterületen, földmunkák során előkerült, feltehetően bronzkori leletegyüttesről (patics és kerámiadarabok) szinte semmiféle pontos információval nem rendelkezünk. Jóval részletesebb leírást találtunk az 1950-es évek közepén egy homokbányából előkerült avar temetkezések leletanyagáról. Legtöbb ismeretünk a legnagyobb kiterjedésű és legnagyobb jelentőségű tardi lelőhelyről, a Tatárdomb (a Hatvani- és a Füzesabonyi kultúrákhoz köthető) tell-jellegű településéről volt/van. Ezt a napjainkban is a legmodernebb régészeti módszerekkel kutatja egy nemzetközi csapat, konzulensem vezetésével.
A 2013 őszén elindított terepbejárásainkat azzal kezdtük, hogy felkerestük azt az öt helyszínt, amelyeket Kleszó András József, helyi agrármérnök, édesapám jelzett nekünk. Ezeken a helyszíneken ő talaj-elszíneződéseket és kerámia töredékeket észlelt. Mind az öt új, gazdag leletanyagú régészeti lelőhelynek bizonyult és jóval nagyobb területűek, mint azt az előzetes információk alapján sejtettük. Ezt követően megkezdtük a szisztematikus felméréseket. Kezdetben a vízfolyások közvetlen közelében lévő, megtelepedésre alkalmasnak tűnő területekre (magaspartok, teraszok) koncentráltunk, majd fokozatosan terjesztettük ki terepi vizsgálatainkat a kevésbé ígéretes határrészek (víztől távolabb eső völgyközi dombhátak) irányába. Megpróbáltunk nagyobb, összefüggő területeket egyszerre átvizsgálni, de ezt természetesen erősen befolyásolta (mozaikolta), hogy milyen mezőgazdasági műveléssel, mezőgazdasági kultúrával voltak érintve az adott táblák.
2014 márciusának végéig 32 új régészeti lelőhelyet sikerült azonosítanunk a térségben, ezek zöme Tard községhatárban, vagy ahhoz nagyon közel eső területekre esik (de mindenképpen a fent említett 3 vízfolyás völgyhálózatához tartoznak), 2 lelőhely található kissé távolabb Cserépváralja, ill. Mezőnyárád községhatárokban. Az új lelőhelyekhez a 3 régebbről, irodalmi adatokból ismert, nyilvántartott lelőhelyeket is hozzávéve, jelenlegi ismereteink szerint Tard község közvetlen környékén 35 régészeti lelőhelyről van tudomásunk. Az újonnan megtalált lelőhelyek bejelentő lapjait kitöltöttük, nyilvántartásba vételük folyamatban van.
A neolitikumtól az Árpád-korig számos régészeti kultúra emlékanyaga előkerült a területről. Különösen sok lelőhellyel képviselteti magát a korai neolitikus Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája (AVK) és a késő rézkori Baden kultúra. Érdekesség, hogy több lelőhelyről előkerült a kora bronzkori Makó kultúra leletanyaga, melyre térségünkben ilyen sűrűségben nem számítottunk. A lelőhelyek jó részén több kultúra (némelyik lelőhelyen 4-5) leletanyaga is megtalálható volt. Az alábbiakban felsorolom, mely kultúrákról/népekről van szó és zárójelben jelzem, hány lelőhely anyaga tartalmazta biztosan leleteiket. A konkrétan azonosítható kultúrák mellett azokat is listázom, ahol csak a korszakot lehetett biztonsággal azonosítani. AVK (16), kora rézkor (3), Bodrogkeresztúr (1), Baden (12), kora-bronzkor (5), Makó (5), Hatvan (1), Füzesabony (2), Gáva (5), késő bronzkor (8), kora vaskor (2), kelta (1), szarmata(1), germán (1), avar (1), Árpád-kor (2) .
A terepmunka egyik fő célja Tard régészeti topográfiájának minél teljesebb megalapozása, míg a másik fő cél a kora bronzkori Hatvani-, és a középső bronzkori Füzesabonyi kultúra nyomainak feltárása a Tard-Tatárdomb klasszikus lelőhelyen kívül is (arra keresve a választ, hogy egy esetleges központ-ez lenne a tell- mellett léteztek e, annak valamilyen formában alárendelt kisebb közösségek, telepek a térségben?). Első célunknak több-kevesebb sikerrel eleget tettünk. Másik fő célunk esetében eredményként azt könyvelhetjük el, hogy egyetlen lelőhelyről, a tatárdombi telltől mintegy 2,5 kilométernyire került elő a Füzesabonyi kultúrához köthető kerámia-anyag.
A Hatvani kultúra emlékanyagára sehol máshol nem akadtunk. Az eredmények azt látszanak alátámasztani, hogy a Hatvani kultúra idején (amelynek valószínűleg a tell kialakulása és virágkora köszönhető) csak a tell területén élt a kultúra népessége és nem voltak a térségben annak alárendelt kisebb közösségek, gazdasági egységek. A Füzesabonyi kultúra esetében az ilyen jellegű összefüggések még vizsgálatra szorulnak.
Tard környékének életföldrajzi adottságai a régi korok számos népességének /kultúrájának biztosítottak kedvező feltételeket. A kedvező életföldrajzi adottságok átmeneti jellegéből adódnak, hiszen a Bükkalján, az Alföld és a Bükk-hegység találkozásánál terül el. A vizsgált terület mindenkor alkalmas volt növénytermesztésre és állattenyésztésre, de a vadászat-mint igen fontos kiegészítő tevékenység-szintén eredménnyel volt űzhető a térségben. Szintén vonzóbbá tehette Tard környékét az egyes nyersanyag-források (a jó minőségű agyag, bükki kő-nyersanyagok) közvetlen, ill. viszonylagos közelsége. A lelőhelyekről előkerült igen változatos, gazdag pattintott és csiszolt kő-leletanyag azt jelzi, hogy már a nagyon korai időkben regionálisan fontos kereskedelmi útvonal futhatott itt, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál.
Munkánk még nem ért véget, hiszen a viszonylag rövid idő alatt nem sikerült a vizsgálati területet teljes egészében megkutatni (belterület, gyepek), várható, hogy még bővülni fog a régészeti lelőhelyek listája. Kutatásainkat a jövőben szeretnénk kiterjeszteni a Bükkalja további területeire, ahol a szisztematikus, intenzív terepi munka reményeink szerint hasonló eredményeket hoz, mint Tard térségében.