Roncsolásmentes kutatási csomag IV. A 3D modell és a térinformatika szerepe a BORBAS projektben
A roncsolásmentes kutatási módszerekkel végzett vizsgálatok eredményeit a kutatott terület EOV alapú térképén vagy a területről készített 3D modellen ábrázoljuk és vetjük össze. Az adatok egymásra vetítéséhez ArcMap 10 GIS szoftvert használunk. A két említett alap felhasználásával olyan képi ábrázolásmódokat hozhatunk létre mely a már leírt módon létrejött kutatások adatbázisát értékelhető, interpretálható összefüggésekké alakítja.
A 3D modell alapja kutatásaink kezdetén földi geodéziai felmérés volt. A SOKKIA típusú digitális mérőműszerrel felvett alapadatok számítógépes utófeldolgozása szintén ArcMap 10 és Surfer 8 programokkal történt. A légifelvételekről szóló bejegyzésben olvasható, hogy 2013 ősze óta, mióta távirányított repülő rendszerekkel dolgozunk a repülő kamerájának rögzített adataiból és képeiből nemcsak a terület ortofotóját, videóját és ferde irányú légifelvételeit kapjuk meg, hanem ezek egy szoftveres utófeldolgozással alkalmasak a terület 3D modelljének generálására.
A Pazirik Kft-től kapott dem kiterjeszésű fájlok olyan raszteres állományok, melyek minden pontjához magasságadat is lett rendelve. Ezen fájlok ArcMap-ArcScene programban történő további feldolgozásával kapjuk meg azt a végeredményt, mely a kutatott, fotózott terület 3D modellje.
Akár erre a modellre akár a sík EOV térképlapra az ArcMap rétegenként ráilleszti a geofizikai kutatások képeit, a szisztematikus leletgyűjtés statisztikai feldolgozásának adatbázisából kiemelt adatokat (pl.: leleteloszlás, egyes típusok szóródása, állatcsontok fajonkénti aránya egyes területeken stb), a fémkeresős vizsgálatok során GPS-sel rögzített leleteloszlást vagy a légifelvétel képét. Ezekből a képi ábrázolásokból, a régészeti módszertan és szakirodalom ismeretében a településszerkezetre vonatkozóan sok új információt nyerhetünk.
Álljon itt most egy képsorozat példaként az elmondottakra Emőd-Nagyhalom és Zsedény településkettőséről: