Bronz-kór

WP_Query Object ( [query] => Array ( [paged] => 2 ) [query_vars] => Array ( [paged] => 2 [error] => [m] => [p] => 0 [post_parent] => [subpost] => [subpost_id] => [attachment] => [attachment_id] => 0 [name] => [pagename] => [page_id] => 0 [second] => [minute] => [hour] => [day] => 0 [monthnum] => 0 [year] => 0 [w] => 0 [category_name] => [tag] => [cat] => [tag_id] => [author] => [author_name] => [feed] => [tb] => [meta_key] => [meta_value] => [preview] => [s] => [sentence] => [title] => [fields] => [menu_order] => [embed] => [category__in] => Array ( ) [category__not_in] => Array ( ) [category__and] => Array ( ) [post__in] => Array ( ) [post__not_in] => Array ( ) [post_name__in] => Array ( ) [tag__in] => Array ( ) [tag__not_in] => Array ( ) [tag__and] => Array ( ) [tag_slug__in] => Array ( ) [tag_slug__and] => Array ( ) [post_parent__in] => Array ( ) [post_parent__not_in] => Array ( ) [author__in] => Array ( ) [author__not_in] => Array ( ) [suppress_filters] => [ignore_sticky_posts] => [cache_results] => 1 [update_post_term_cache] => 1 [lazy_load_term_meta] => 1 [update_post_meta_cache] => 1 [post_type] => [posts_per_page] => 15 [nopaging] => [comments_per_page] => 50 [no_found_rows] => [order] => DESC ) [tax_query] => WP_Tax_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => AND [table_aliases:protected] => Array ( ) [queried_terms] => Array ( ) [primary_table] => wp_posts [primary_id_column] => ID ) [meta_query] => WP_Meta_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => [meta_table] => [meta_id_column] => [primary_table] => [primary_id_column] => [table_aliases:protected] => Array ( ) [clauses:protected] => Array ( ) [has_or_relation:protected] => ) [date_query] => [queried_object] => [queried_object_id] => [request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 15, 15 [posts] => Array ( [0] => WP_Post Object ( [ID] => 2216 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-10-01 13:22:01 [post_date_gmt] => 2024-10-01 13:22:01 [post_content] => A Tiszafüred majoroshalmi temetők két különleges csákány kapcsán váltak ismertté az európai régészetben. A csákány a rézkor vége óta a társadalmi presztízs kifejezésére szolgáló tárgy Közép-Kelet-Európában. A formájukat tekintve a csákányok változatosak. A középső bronzkori díszített nyéllyukas, nyakkorongos, nyélhátas, vagy nyélcsöves példányok az előállításukhoz szükséges szaktudás miatt a kor kiemelkedő személyiségeinek tárgyai, szövetségek megpecsételői, de konkrét fegyverek is lehettek. A hajdúsámsoni kincs 13 csákánya jól reprezentálja a korszak vezető típusait (Dani et al 2013, 3. ábra). A Kárpát-medencétől északnyugatra, ezt a funkciót az alabárdok töltötték be a korai és középső bronzkor folyamán. Az alabárdok és a díszes csákányok elterjedési területe kiegészíti egymás, csak néhány tárgy került feltehetően cserekapcsolatok útján a másik tárgytípus elterjedési helyére. Nézzük mi a különbség a két tárgytípus között. A csákányok vágóéle széles, lapos. A vágóéllel szembeni oldalon található a nyéllyuk. Az alabárdok vágóéle háromszög alakban elkeskenyedik. A nyélhez való felerősítésük szegecsekkel történik a lapos, háromszög alakú test ellentétes oldalán. Első ránézésre könnyen összetéveszthetők a markolatlemezes trianguláris tőrökkel, de az alabárdok nyelezése általában nem a testre merőlegesen, hanem némiképp ferdén történik. Az alábbi képeken egy spanyolországi alabárdot láthatunk a nyelezésével együtt, illetve a melzi kincs alabárdjait és a balatonalaki sírlelet laposbaltáját (nyelezési rekonstrukcióval) valamint a melzi kincséhez hasonló nyélhátas csákányát. A melzi kincs egy különleges alabárd leletegyüttes, amiben a tömör bronz nyéllel készült alabárdok mellett egy kárpát-medencei kapcsolatokra utaló nyélhátas csákány is található. Hasonló nyélhátas csákány került elő a balatonakali főnöki sírból is (https://mobilitas.ri.abtk.hu/?media=megtestesult-bronzkor-1-2-hogyan-kepzelhetjuk-el-a-balatonakali-fonokot&lang=hu; Kiss 2020). Az elterjedési területükön kívül előkerült alabárdokat Kovács Tibor gyűjtötte össze (Kovács 1996). Az egyik legkorábbi ilyen alabárd a harangedényes kultúra Szigetszentmiklós – Felső-Ürge-hegyi dűlői temetőjének 128. sírjából került elő (Patay 2013).  Mitől különlegesek hát a tiszafüredi csákányok? Ha jól megnézzük őket, a vágóélük kialakítása a csákányokkal rokon. Nyelezésük azonban az alabárdok nyelezési technikáját imitálja. Két sírból (B54 és B115, Kovács 1995, Abb.1 – lásd a nyitóképet) kerültek elő közel azonos kivitelű példányok. Ezek a sírok a különleges csákányok mellett további igen gazdag leletanyaggal rendelkeztek.     Eddig egyetlen párhuzama ismert ennek a hibrid csákány formának a lengyelországi a Przećminóiból (Kovács 1996, Fig.6.1).       A tiszafüredi csákányok fa nyelét ún. halszálkamotívummal díszített bronz lemezek borították. Ez a kialakítás utal a melzi kincsből megismert alabárdok bronzból készült nyelére. Az alábbi képen a B54-es sír nyelének borítása látható. A B115-ös sír nyélborítása csak apró töredékekben maradt fent, a borítóképen láthatunk belőle kis darabot. Igen nagy meglepetés ért minket, amikor a szolnoki múzeumból kikölcsönzött 1961-es tiszafüredi ásatási anyag első értékelhető sírjában – a 3. sírban – egy hasonló nyélborítás egészen jó állapotú maradványait találtuk. Ez esetben a bronz lemez vízszintesen volt tagolva.     A nyélborítás a sírban a jobb oldalára fektetett egyén jobb karja mellett került elő (a sírrajzon „b”-vel jelölve), akárcsak a B54-es és a B115-ös sírokban. A sírleírás alapján a nyélborításnak a sírban mért hossza 17 cm volt. A Kovács Tibor által publikált B54-es sírban a csákány feje a medence mellett található, míg a B115-ös sírban, a sír másik díszített csákányával együtt a halott feje felé esik. Ebben a sírban a nyél borításának maradványai a medence tájékon láthatók. Az 1961-es Csalog ásatás 3. sírjában a halott feje és vállrésze megsemmisült a homokbányászás során. A B54-es és a B115-ös sírok ismeretében feltételezhetjük, hogy az 1961/3-as sírban is egy hasonló hibrid csákány – vagy ahogy a szakirodalom nevezi: tiszafüredi típusú csákány – lehetett. A sírban egy méretes tőr is volt (a sírrajzon „a”-val jelölve, 25,5 cm hosszú a sírleírás szerint), melyet sajnos a Szolnokról kikölcsönzött leletanyagban nem találtunk meg, csak néhány nagyméretű nittszeget, a sírrajz azonban jól mutatja. Ezen kívül egy tál (c) és két bögre (d és e), valamint egy tű (g) három részre tört darabjai kerültek elő még a sírból. A tiszafüredi típusú csákányok készítője tehát ismerhette mind az alabárdok, mint a csákányok formai kritériumait, előállítási műveletsorát és benyelezésük módját. Vagyis a nyugati és a Kárpát-medencei fémművességi hagyományok is ismertek voltak előtte. A tiszafüredi csákányok esetében azonban úgy döntött, hogy a két tárgytípus sajátos ötvözetét hozza létre. Ebből a hibrid típusból eddig hármat ismert a kutatás, a két tiszafüredit és a Przećminói példányt. Az 1961/3-.as sírban volt feltehetően a negyedik ilyen tárgy. Mivel más tárgytípus esetében nem ismerünk nyélborítást az adott időszakban. Az 1961-es év 1-es és 2-es sírjaiba sorolt tárgyak a homokbányászás során megsemmisített sírok töredék kerámiái. Vagyis a tiszafüredi temető első régész által feltárt sírja valószínűleg a temető legismertebb tárgytípusának egy példányát is tartalmazta, mely azonban a homokbányászás áldozata lett. Ez a temető még sok meglepetést tartogat a kutatócsoportunk számára, de azt álmunkban sem reméltük, hogy az első feldolgozásra kerülő sírban rögtön egy ilyen különleges lelet nyomára bukkanunk.   Irodalom Dani János, Török Zsófi, Csedreki László, Kertész Zsófia, Szikszai Zita: A hajdusámsoni kincs PIXE vizsgálatának tanulságai Gesta XII, 2013, 30–47. Kiss Viktória: The Bronze Age Burial from Balatonakali Revisited Balatonakali. in: Joseph Maran, Radu Băjenaru, Sorin-Cristian Ailincăi, Anca-Diana Popescu and Svend Hansen (eds), Objects, Ideas and Travelers Contacts between the Balkans, the Aegean and Western Anatolia during the Bronze and Early Iron Age. UPA 350, 2020, 529–544. Kovács Tibor. Auf Mitteleuropa weisende Beziehungen einiger Waffenfunde aus dem östlichen Karpatenbecken. In: bernard Hänsel (Hrsg.) Handel, Tausch und Verker im bronze- und früheisenzeitlichen Südosteuropa. PAS 11 München-Berlin 1995, 173–185 Kovács Tibor: Halberds in Hungary and adjacent territories. In: Kovács Tibor (Hrsg.)Studien zur metallindustrie im Karpatenbecken und benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Budapest 1996, 89–101. Patay Róbert: Bell Beaker Cemetery and Settlement at Szigetszentmiklós: First Results. In.: Transitions to the Bronze Age. Budapest, 2013. 287–319   [post_title] => A tiszafüredi alabárdcsákány [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-tiszafuredi-alabardcsakany [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-10-01 13:27:51 [post_modified_gmt] => 2024-10-01 13:27:51 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2216 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A tiszafüredi alabárdcsákány[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [1] => WP_Post Object ( [ID] => 2211 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-07-21 08:05:59 [post_date_gmt] => 2024-07-21 08:05:59 [post_content] => Az esztergomi várba érkezett A rend nyomában című kiállítás. A rendhagyó promótálást itt tudod megnézni.   [post_title] => Megnyílt A rend nyomában című kiállítás az esztergomi várban [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megnyilt-a-rend-nyomaban-cimu-kiallitas-az-esztergomi-varban [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-07-21 08:05:59 [post_modified_gmt] => 2024-07-21 08:05:59 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2211 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Megnyílt A rend nyomában című kiállítás az esztergomi várban[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [2] => WP_Post Object ( [ID] => 2201 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-07-21 07:28:35 [post_date_gmt] => 2024-07-21 07:28:35 [post_content] => 1964-ben több helyen is folytak ásatások Tiszafüred területén Kovács Tibor és Csalog Zsolt közreműködésével. Ez év őszén tárta fel Kovács Tibor az ásotthalmi tell település megmaradt részét (lásd a linkre kattintva).  Míg Csalog Zsolt az Ásotthalomtól északra elterülő Kenderföldeken tárt fel 25 temetkezést a tavasz folyamán. Szeptember 2-i kezdettel az ásatások 5 újabb szelvény (I-V) megnyitásával tovább folytatódtak Csalog Zsolt irányítása alatt. A kenderföldeki lelőhelyen kerültek megnyitásra az I-es és II-es szelvények. Az I. szelvényben láttak napvilágot a 26. és 27. sírok, folytatva a tavaszi kampány sírszámozását. A II. szelvény (25x2 méter) üres volt. A III. szelvényt (25x2 méter) az úttól D-re az Akasztóhalmon nyitották. Ez szintén üres volt. A IV. szelvény (20x2 méter) leírásában mindössze az áll, hogy a szérüskertben található. Míg a szeptember 8-án megnyitott, eredetileg 25x2 méteres, majd az ásotthalmi tell irányába további 25 méterrel meghosszabbított V. szelvény helyére csak az ásatási napló skicce alapján következtethetünk. A IV. és V. árok helye az 1961-es ásatáshoz képest azt mutatja, hogy ezek a szelvények valójában a Majoroshalom területére estek. Az MNM Régészeti Tárában az 1964-es sírok a leletanyag első lajstromba vétele és csoportosítása során egy egységbe lettek besorolva, mivel ekkor még nem ismertük a vonatkozó dokumentációs anyagokat. Így a mostani munka első lépéseként az időközben előkerült dokumentációs anyagot kellett áttekintenünk és rendberaknunk. E munka, illetve a régészeti leletanyagban megtalálható eredeti csomagolási feliratok segítségével szét tudtuk válogatni a kenderföldeki és majoroshalmi anyagokat, valamint a dobozokban található felirat nélküli, vagy téves felirattal szereplő tárgyakat is nagy százalékban vissza tudtuk azonosítani. A majoroshalmi IV. árokban 8 sír került feltárásra, melyek kronológiai megoszlását a napló adatai szerint az alábbi táblázat mutatja. Továbbá a szelvény mélyítésekor még egy „A” jelzéssel dokumentált, hornyolt edény darabjai is előkerültek.

Tiszafüred-Majoroshalom IV. árok		megjegyzés
füzesabonyi	IV/5	szórthamvas sír, anyagát nem találtuk, feltehetően halomsíros
avar	IV/1, IV/3, IV/4, IV/8
bizonytalan	IV/2, IV/6, IV/7

  A IV. árokról az alábbi, a sírok helyzetét mutató összesítő rajz található az ásatási naplóban. A majoroshalmi V. árokban 11 sír került elő és az V/A gödör, melyből hatvani cserépanyag származik. A szelvényről nem ismert összesítő rajz. A 11 sírból az V/8-as melléklet nélküli, jobb oldalára zsugorított váz, így feltételezzük, hogy középső bronzkori. Az V/2-es pedig egy csontvázas, koravaskorinak leírt temetkezés, melynek leletanyaga a Gáva kultúrába sorolható. Ezt a sírt mutatja be a következő bejegyzésünk. Az V. árok sírjainak kronológiai-kulturális megoszlása tehát a következő:

Tiszafüred-Majoroshalom V. árok
füzesabonyi	V/1, V/3, V/4, V/5, V/6, V/7, V/8, V/9, V10, V/11
Gáva kultúra	V/2

  Összefoglalóan tehát Majoroshalmon az 1964. évi őszi kampányban 11 füzesabonyi sír került elő, 10 db az V. szelvényben és 1 db, leletanyag hiányában egyelőre bizonytalan keltezésű a IV. szelvényben. A kenderföldeki 1964-es tavaszi ásatás 25 sírja és az ősszel ezekhez előkerült további két sír a napló adatai alapján a következő korszakos megoszlást mutatják:

Tiszafüred-Kenderföldek tavaszi ásatási felület és az őszi I. árok
füzesabony	1, 3, 6, 8, 9-15, 17-25
halomsíros	7
vaskor/kelta	27
őskor	26
bizonytalan	4, 5
nincs adat a naplóban	2, 16

  A jelentésben az első ásatási szakasz után (vagyis a 26 és 27. sírok kivételével) az szerepel, hogy 21 középső bronzkori (füzesabonyi), két késő bronzkori (halomsíros) és két kelta sír került elő. A fenti felsorolás 20 füzesabonyi és 1 halomsíros sírt tartalmaz ebből az időszakból. A hiányt a 2, 4, 5, 16. számú sírok besorolása oldja majd fel. Ehhez Kovács Tibor hagyatékában találtunk egy kis cédulát, ahol a füzesabonyi sírok pirossal bekarikázva láthatók. Eszerint az 5. sír füzesabonyi, és a 7. mellett a 3. sírt is halomsírosnak sorolja be, illetve a 16. sír adat nélküliből átkerült a bizonytalan kategóriába.

Tiszafüred-Kenderföldek, az 1964 első ásatási kampány és a szeptemberi I-es szelvény adatai
füzesabony	1, 5, 6, 8, 9-15, 17-25
halomsíros	3, 7
vaskor/kelta	27
őskor	26
bizonytalan	4, 16
nincs adat	2

  A majoroshalmi 1964-es anyag revízióját és feldolgozását már megkezdtük, azonban a kenderföldeki leletek teljeskörű feldolgozására majd csak a projekt második évében kerül sor. Így a fenti kérdések megválaszolására egyelőre még várnunk kell. [post_title] => A tiszafüredi 1964-es ásatások − Amit össze lehet keverni, az össze is keveredik. [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-tiszafuredi-1964-es-asatasok-%e2%88%92-amit-ossze-lehet-keverni-az-ossze-is-keveredik [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-07-21 07:33:35 [post_modified_gmt] => 2024-07-21 07:33:35 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2201 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A tiszafüredi 1964-es ásatások − Amit össze lehet keverni, az össze is keveredik.[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [3] => WP_Post Object ( [ID] => 2188 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-07-15 13:25:35 [post_date_gmt] => 2024-07-15 13:25:35 [post_content] => Tiszafüred határában 1961 és 1972 között 3 temetőrészletet tártak fel a kutatók: 1, Tiszafüred-Majoroshalom, melyet a korai dokumentációkban Tiszafüred-Duna halom néven is említenek. 2, Tiszafüred-Akasztódomb, mely helyenként Akasztó halomként, míg máshol Fertői halomként szerepel. A lelőhelyen Stanczik Ilona tárt fel füzesabonyi korú csontvázas (F1-13) és H1-H9 jelű hamvasztásos rítusú sírokat. A H sírokat 5 db szkíta és 4 db késő bronzkori, halomsíros temetkezés képezi. Később, Kovács Tibor munkálatai során itt kerültek elő az A-J jelű sírok, többek között egy kelta temetkezéssel. 3, Tiszafüred-Kenderföldek, mely szintén előfordul Nagykenderföld és Fertői halom megjelöléssel is. A temetőben Csalog Zsolt 27 sírt tárt fel: 21 füzesabonyi, 2 késő bronzkori – halomsíros, 3 kelta és 1 általánosan az őskorba besorolható temetkezést mentettek meg. A feljegyzések szerint legalább 50 további sír megsemmisült. A majoroshalmi temetőt két egymáshoz közeli területen kezdték el feltárni: Majoroshalom I a keleti, míg Majoroshalom II a nyugati részt jelölte. A két terület a feltárás végére összeért, ezért valójában egy nagy temetőről beszélhetünk. A majoroshalmi I-es feltárási területen kerültek elő a Garam Éva által 1995-ben publikált avar sírok (Garam 1995). A sírokat, – folytatva a Csalog-féle megoldást – az első évben folytonos számozással látták el, azonban 1966-ban Kovács Tibor és Garam Éva bevezetett egy betűjeles azonosítóval is ellátott új számozási rendszert, visszamenőleg átszámozva az 1965. évi ásatás során előkerült sírokat is. Így kapták az itt előkerülő avar sírok az A előtagot, míg a Majoroshalom II területrészen feltárt néhány azonos korú temetkezés a G jelölést. A majoroshalmi I-es és II-es temető területén a bronzkor két időszakából kerültek elő temetkezések: a középső bronzkori füzesabonyi kultúra és a késő bronzkor elejére datálható halomsíros kultúra sírjai. A régészeti szakirodalom alapján két különböző korszakba sorolt temetkezésekről egyelőre még nem tudjuk, hogy valóban volt-e közöttük időbeli hiátus vagy az itt élő közösség folyamatosan használta a temetőt, és az idők során külső-belső hatásokra megváltozott a temetkezési szokása és tárgyi hagyatéka. Többek között ezt a kérdést is vizsgálja a mostani kutatás. A feltárás során a két bronzkori korszak temetkezéseit a feltárók mindenesetre egyértelműen elkülönítették egymástól. Így a tiszafüredi Majoroshalom I-es temetőjében a füzesabonyi sírok B előjelet kaptak, míg ugyanezek a füzesabonyi sírok a II. temetőben D előjellel lettek számozva. Vagyis a B és D sírok egyidősek, csak területileg elkülönülnek egymástól. Az I-es felület halomsíros sírjai a C sírok, míg a II-es felületen előkerült későbronzkori temetkezések az E sírok. Táblázatosan tehát az alábbiakban foglalhatjuk össze a majoroshalmi I-es és II-es temető sírjezéseit az átszámozás után:  

Tiszafüred	Füzesabonyi kultúra	Halomsíros kultúra	Avar időszak
Majoroshalom I	B	C	A
Majoroshalom II	D	E	G

  A betűjeles átszámozás során és azt követően a középső bronzkori sírok piros színnel jelennek meg az ásatási naplóban, a késő bronzkori temetkezések zöldek, míg az avar sírok a hagyományos kék színű tintával kerültek lejegyzésre. Az átszámozás az ásatási naplókban a következőképp látszik. Az 1965-ben feltárt 161. sír a B13-as, piros színű azonosítót kapta. A halomsíros temetkezések 1975-ös közlésekor Kovács Tibor elhagyta a C és E jelöléseket, és a későbronzkori sírokat 1-gyel kezdve újraszámozta (Kovács 1975). Ebből adódik, hogy egy 1965- évi C és E sírnak akár három eltérő száma is lehet. Az első azonosító a feltárás során kiosztott, a második az újraszámozást követő ún. C-vel vagy E betűjellel kezdődő, míg a harmadik a revíziót követő publikálási sírszám. Lássunk erre egy példát! Az 1965. évi naplóban eredetileg 265. sírnak leírt temetkezés tehát rendelkezik egy C35 azonosítóval, míg a publikációban a Grave 34 leírásánál találjuk meg. A majoroshalmi 1961. évi ásatás 15 sírja és az 1964-es ásatás 19 sírja (15 füzesabonyi, 1 koravaskori és 3 avar) azonban nem került be az újraszámozási rendszerbe, őket az évszám és a sírszám kombinációjával különböztetjük meg a projektben. A zűrzavart tetézi, hogy a bontás során néha rosszul ítélték meg a két bronzkori korszakot, így vannak B sírok, melyek késő bronzkoriak és C sírok, melyek füzesabonyiak. Többek között ebből is adódik a Kovács Tibor-féle 1975-ös publikációban a későbronzkori sírok számkiosztásának elcsúszása a korábbi újraszámozott verzióhoz képest. A számok és betűk tengerében az értelmezést tovább nehezíti, hogy Kovács Tibor az 1975-ös  publikációjában a Tiszafüred-Majoroshalom II-t ábrázoló térképen az A-B-C-D-E betűkkel már sírcsoportokat jelöl, melyek teljesen függetlenek a korszakok fentiekben tárgyalt betűjeleitől. Kutatócsoportunk a lelőhelyek megnevezésében és írásában is egységességre törekszik, a Tiszafüred-Majoroshalom, Tiszafüred-Akasztóhalom és Tiszafüred-Kenderföldek lelőhelynevek használatával. Továbbá a feldolgozás és publikálás során a betűjelek szerinti számozást követi, és ebbe a rendszerbe igyekszik visszailleszteni a feldolgozás során a leletanyagot .A fenti leírás alapján egyértelműen látszik, hogy ez nem könnyű feladat. Irodalom: Garam Éva: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Akadémiai Kiadó, Budapest 1995. Kovács T.: Tumulus culture cemeteries of Tiszafüred. Régészeti füzetek Ser. II. No. 17, 1975. [post_title] => A tiszafüredi temetők nevezéktani problémái [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-tiszafuredi-temetok-nevezektani-problemai [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-07-15 13:31:36 [post_modified_gmt] => 2024-07-15 13:31:36 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2188 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A tiszafüredi temetők nevezéktani problémái[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [4] => WP_Post Object ( [ID] => 2165 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-07-14 17:18:55 [post_date_gmt] => 2024-07-14 17:18:55 [post_content] => A kiállítás az elmúlt bő fél évben olyan sok helyen fordult meg, hogy nem maradt időnk minden helyszínről tudósítanunk. Ezért itt most összefoglaljuk és néhány képpel illusztráljuk a kiállítás útját és állomásait Tard után 2023 október 16-án nyitottuk meg kiállításunkat Bogácson a Közösségi ház földszinti nagytermében. A kiállítást citerazene nyitotta, a megnyitót követő beszélgetésen több régészetileg érdekes területről kaptunk hírt a helyiektől.               A 2023 november 27-ére tervezett emődi megnyitót elvitte a covid. Mindkét kurátor ágynak dőlt. December 8-án azonban megnyitottuk a kiállítást az Emődi Művelődési Ház és könyvtár előcsarnokában, ahol már a falra akaszthattuk Az Év kiállítása 2023 Dícsérő Oklevelét.        Az indoklásban ez állt: Dicsérő oklevelet kapott a bükkábrányi Jószerencse Háza A rend nyomában című, a Bükk-hegység előterében végzett régészeti kutatások eredményét, a településhálózatot és a közösségek életének egységes rendjét közérthetően bemutató vándorkiállításért. A 2024-es évet Novaj-ban indítottuk (2024.02.03), ahol a Közösségi Színtér és Könyvtár adott helyt a kiállításnak. Itt fértünk el a legkisebb helyen. De minél kisebb a hely annál nagyobb az öröm, hogy befogadják a kiállítást.      Novajból Gelejre érkezett a kiállítás, ahol 2024 március 18-án nyitottuk meg azt az Integrált Közösségi Szolgáltató Térben. A megnyitón a helyiek mellett a Miskolci Egyetem régészhallgatói is részt vettek, akik a megnyitó előtt a település egyik pályázati anyagának összeállításához régészeti terepmunkát is végeztek.       A következő állomás Tiszakeszi volt, ahol 2024 május 16 a Tiszakeszi Református Egyházközség Ében-Haézer gyülekezeti házában nyithattuk meg a kiállítást. Nagy köszönet illeti Milákné Gecse Mariann lelkipásztort a szervezésért. A helyi református általános iskola diákjai a kiállítás ideje alatt mind megfordultak itt rendhagyó történelemóra keretében.           Tiszakeszi volt a kiállítás utolsó borsodi állomása. Innen a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Tóth Kálmán utcai Bölcsészettudományi Kutatóközpontjába költöztettük a kiállítást. Itt elsősorban a kutató kollégák tekintették meg a rendhagyó tárlatot. A kiállítás ide június 9-én érkezett, majd június 30-án indult a jelenlegi helyére az Esztergomi Vármúzeumba. [post_title] => A rend nyomában kiállítás állomásai Tard után (Bogács, Emőd, Novaj, Gelej, Tiszakeszi, Budapest HUN-REN BTK, Esztergom) [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-rend-nyomaban-kiallitas-allomasai-tard-utan-bogacs-emod-novaj-gelej-tiszakeszi-budapest-hun-ren-btk-esztergom [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-07-14 17:33:35 [post_modified_gmt] => 2024-07-14 17:33:35 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2165 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A rend nyomában kiállítás állomásai Tard után (Bogács, Emőd, Novaj, Gelej, Tiszakeszi, Budapest HUN-REN BTK, Esztergom)[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [5] => WP_Post Object ( [ID] => 2149 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-04-23 13:05:02 [post_date_gmt] => 2024-04-23 13:05:02 [post_content] => A tiszafüredi bronzkori temetőfeltárások dokumentált szakasza 1961-ben kezdődött, amikor Csalog Zsolt 14 sírt tárt fel az akkori Tiszafüred-Debreceni út két oldalán. A sírokat a helyi TSZ házi agyagbányájának kitermelése során találták. Néhány edényt a TSZ vezetősége eljuttatott a tiszafüredi múzeumba, ahonnan Varga Ferenc tiszafüredi múzeumvezető bejelentette azokat a szolnoki múzeumba. E bejelentésre érkezett ki Csalog Zsolt a helyszínre (forrás: Szolnoki Múzeumi Adattár A46, A49, A50, A149). A feltárás területét – a későbbi Tiszafüred-Majoroshalmot – ekkor még Duna-halom néven említi Csalog.        A feltárások három évvel később, 1964-ben folytatódtak Csalog Zsolt és Kovács Tibor vezetésével, mely nemcsak a majoroshalmi területrészt, hanem az ásotthalmi, kenderföldeki és akasztódombi lelőhelyeket is érintette. Majd 1965-től kezdődően egészen 1972-ig, egy hosszú ásatási kampány keretében Kovács Tibor és Garam Éva irányításával folyta többszáz síros bronzkori és avar temetők feltárása Majoroshalmon. Az 1961-es ásatási anyag a szolnoki Damjanich János Múzeumba, mint a területileg illetékes múzeumba került. 1964-től kezdődően azonban már a Magyar Nemzeti Múzeum fogadta be a leleteket. Az április elején a HUN-REN BTK Régészeti Intézetébe szállított legelső, 1961-ben feltárt sírok anyagát még maga Csalog Zsolt leltározta be 1962-ben. A 14 sír anyaga mellett az ún. „A” sír maradványait, illetve badeni és Árpád-kori településobjektumok anyagát is leltárba vette ekkor. A leletek egy része a Damjanich János Múzeum új állandó kiállításában látható, így ezek adatait majd a helyszínen veszi fel kutatócsoportunk. A–részben sajnos hiányos – leletanyag beazonosítását és az ásatási dokumentációk revízióját már elvégeztük, melyet a tárgyak restaurálása követett. Az 1961. évi ásatás naplója, sírrajzai és fotói szerencsénkre megőrződtek a Damjanich János Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum adattárában.         Jelenleg a lelőhely, a sírok, valamint az egyes sírmellékletek leíró és tárgybiográfiai adatainak felvétele zajlik egy többszintű, felhő alapú adatbázisban. [post_title] => Megérkeztek az első majoroshalmi leletek a HUN-REN BTK Régészeti Intézetébe [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => megerkeztek-az-elso-majoroshalmi-leletek-a-hun-ren-btk-regeszeti-intezetebe [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-04-30 13:48:19 [post_modified_gmt] => 2024-04-30 13:48:19 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2149 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Megérkeztek az első majoroshalmi leletek a HUN-REN BTK Régészeti Intézetébe[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [6] => WP_Post Object ( [ID] => 2108 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-04-14 10:59:54 [post_date_gmt] => 2024-04-14 10:59:54 [post_content] => A március 1-jével indult Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden című OTKA kutatás keretében Tiszafüred-Ásotthalom bronzkori tell településen március 21-én megkezdődtek a roncsolásmentes kutatások is. [caption id="attachment_2110" align="alignleft" width="300"] A halom a 19. század végi 20. század eleji ásatások idején[/caption] Az ásotthalmi tellt már az 1876-os VIII. Ősrégészeti és Embertani Világkongresszuson is képviselték leletek. A Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet, majd későbbi nevén Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet Tariczky Endre és Milesz Béla vezetésével kisebb-nagyobb megszakításokkal 1876 és 1911 között folytatott ásatásokat a területen.   [caption id="attachment_2111" align="alignleft" width="222"] Pénzásó Pista[/caption] Harsányi István − akit a környékbeliek csak Pénzásó Pistaként ismertek − 1885 és 1939 között évtizedeken keresztül bolygatta a lelőhelyet.           A lelőhely békés nyugalma végül 1964-ben szakadt meg, amikor is Csalog Zsolt április 22-én Vincze Imre, tiszafüredi múzeumvezető hívására a helyszínre érkezett, ugyanis a Vízügyi igazgatóság az Ásotthalmon és a Fertői halmon (másnéven Akasztóhalom) gátépítési munkákba kezdett. Csalog érkezésekor az Ásotthalom tetejéről már elhordtak mintegy 50-60 cm vastag talajréteget. A halom megcsonkítása azonban lehetővé tette Csalog számára, hogy felmérje a tell település még bolygatatlan területeit, és egy keresztmetszeti sávot megmentsen a későbbi hitelesítő ásatás számára. A földmunkákkal ugyancsak érintett Fertői halmon 25 sírt sikerült megmentenie, miközben vele párhuzamosan több tucat sír elpusztítását kellett végignéznie. [caption id="attachment_2112" align="alignleft" width="300"] Az 1964-as ásatás egyik metszetfala[/caption] Még ebben az évben, 1964 október 5. és 20-a között Kovács Tibor ásatásba is kezdett az ásotthalmi tell megmaradt, 80x4 méteres szeletén belül egy 8x3 méteres bolygatatlan területrészen, mellyel párhuzamosan a tell egy összefüggő, nagyjából 30 méter hosszúságú, 280 cm vastagságú profilját/metszetét? tudta dokumentálni. Ásatása során hat települési szintet sikerült elkülönítenie. Ezek alapján jól rekonstruálható a tell település története. A területen először a vonaldíszes kerámia kultúra hozott létre települést. E megtelepedés felett a rézkori badeni kultúra, majd legvégül a bronzkori kultúra rétegeit lehetett megfigyelni, melyek közül a legfelső három lakószint a füzesabonyi kultúra hagyatékát tartalmazta. [caption id="attachment_2100" align="alignleft" width="300"] 1: Tiszafüred-Ásotthalom tell település, 2, a települést egykor övező árok vonala, 3: a külső település dombja, a március 21-ei kutatások helyszíne, 4: Tiszafüred-Majoroshalom III – külső települési rész, 5: Tiszafüred-Majoroshalom I-II temető,[/caption] Az ásotthalmi bronzkori településnek azonban csak egy része a többrétegű tell település (1). A tellt övező árok vonala (2) egy határozott és széles mélyedés formájában ma is jól látszik a tell maradványától délkeletre a szántásban, mely elválasztotta a magasabb térszínen kialakított ún. külső települést (3) a központi halomtól. Ennek a külső települési résznek egy részét Tiszafüred-Majoroshalom III néven már regisztrálták (4), ahol 2020-ban neolit és bronzkori telepobjektumok mellett egy középső bronzkori sírt és egy tömegsírt tártak fel a Kiss Pál Múzeum munkatársai az ELTE Embertani Tanszéke, a Déri Múzeum és az MTA–BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport segítségével.   E kutatások folytatásaként került sor március 21-én az ásotthalmi tell közvetlen környezetében elterülő szántóföld roncsolásmentes vizsgálatára. A területen geomágneses méréseket végeztünk, valamint 10 méteres sávszélességben szisztematikus felszíni leletgyűjtést folytattunk. E két vizsgálati módszerrel a még részben bolygatatlan külső települési egységről szerezhetünk részletesebb információkat. A mágneses méréseket a HUN-REN BTK Régészeti Intézet munkatársa Ekrik Ákos, míg a terepbejárást a Miskolci Egyetem BA szakos régész hallgatói végezték. A kutatás vezetői P. Fischl Klára és Fülöp Kristóf voltak. A Kiss Pál múzeum munkatársai drónos légifelvételezést és fémkeresős kutatásokat folytattak a területen. Munkánkat a helyszínen Hajdu Tamás antropológus és Pintye Gábor régész segítették. Az eddigi kutatások és az új roncsolásmentes módszerek eredményeként megrajzolhatóvá válik a bronzkori település és a hozzá tartozó temetőkörzetek, a Majoroshalom I és II, a Fertői halom és a Kenderföldek térbeli helyzete. A galériában a március 21-i kutatások képei láthatók. [ngg_images source="galleries" container_ids="14" display_type="photocrati-nextgen_basic_thumbnails" override_thumbnail_settings="0" thumbnail_width="120" thumbnail_height="90" thumbnail_crop="1" images_per_page="20" number_of_columns="0" ajax_pagination="0" show_all_in_lightbox="0" use_imagebrowser_effect="0" show_slideshow_link="0" slideshow_link_text="[Show slideshow]" order_by="sortorder" order_direction="ASC" returns="included" maximum_entity_count="500"] [post_title] => Roncsolásmentes kutatások Tiszafüred-Ásotthalom településen [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => roncsolasmentes-kutatasok-tiszafured-asotthalom-telepulesen [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-04-14 11:02:05 [post_modified_gmt] => 2024-04-14 11:02:05 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2108 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Roncsolásmentes kutatások Tiszafüred-Ásotthalom településen[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [7] => WP_Post Object ( [ID] => 2104 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-04-05 05:30:41 [post_date_gmt] => 2024-04-05 05:30:41 [post_content] => Új NFKIH által támogatott kutatási program indul Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden címmel (K 146290) 2024. március 1-jével. A P. Fischl Klára vezetésével zajló kutatás elsődleges jelentősége a tiszafüredi mikrorégió ikonikus bronzkori települési és temetkezési együttesének komplex térbeli és időbeli vizsgálata Tiszafüred-Majoroshalom, -Kenderföldek, -Akasztóhalom temetők, valamint az ásotthalmi tell település leletanyagának teljeskörű feldolgozásán keresztül. A kutatásról folyamatosan hírekkel szolgálunk a Bronz-kór blogoldal új bejegyzési kategóriájában  a főfelület jobb oldalán elérhető tiszafüred otka k_146290 fül alatt, hogyan a rend nyomában című projektünkkel kapcsolatos híreket is külön kategóriába csoportosítva jelenítettük meg. Az első bejegyzések már elérhetők! Jó bronz-kóborlást mindenkinek! [post_title] => Tiszafüred bronzkori lelőhelyeit vizsgáló új kutatási program indul [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tiszafured-bronzkori-lelohelyeit-vizsgalo-uj-kutatasi-program-indul-2 [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-04-05 05:30:41 [post_modified_gmt] => 2024-04-05 05:30:41 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2104 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Tiszafüred bronzkori lelőhelyeit vizsgáló új kutatási program indul[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [8] => WP_Post Object ( [ID] => 2099 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-04-05 05:13:31 [post_date_gmt] => 2024-04-05 05:13:31 [post_content] => Új NFKIH által támogatott kutatási program indul Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden címmel (K 146290) 2024. március 1-jével. A P. Fischl Klára vezetésével zajló kutatás elsődleges jelentősége a tiszafüredi mikrorégió ikonikus bronzkori települési és temetkezési együttesének komplex térbeli és időbeli vizsgálata Tiszafüred-Majoroshalom, -Kenderföldek, -Akasztóhalom temetők, valamint az ásotthalmi tell település leletanyagának teljeskörű feldolgozásán keresztül. A terület első adatolt kutatása a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet nevéhez fűződik az ásotthalmi tell település 19. század végi és 20. század eleji ásatásaival. A majoroshalmi nagysírszámú temető első sírjai a Csalog József vezetésével végzett feltárásokon 1961-ben láttak napvilágot. Néhány évvel később, 1965–1972 között Kovács Tibor és Garam Éva egy nyolc éves ásatási kampányban a Füzesabony-kultúra 622, máig közöletlen temetkezését, valamint a halomsíros kultúra 1975-ben publikált 382 sírját tárta fel. A több évtizedes kutatási csendet —egy-egy sír és tárgy Kovács Tibor által történt közlésétől eltekintve — Hajdu Tamás embertani anyagot feldolgozó doktori disszertációja, majd az ezt követő NKFI/OTKA FK kutatásai törték meg, többek között a temetőben eltemetett összesen 46 egyén komplex bioarcheológiai vizsgálatával. Legújabban pedig a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum vezetésével és többek között az MTA–BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport részvételével a tell-település külső részének (Majoroshalom III) — közöttük egy unikális, minimum 42 egyént tartalmazó tömegsírnak — a feltárására és előzetes publikálására került sor. A középső és késő bronzkor időszakának e több mint 1000 sírja, kiegészülve, a hozzátartozó tell-településsel, valamint a kenderföldeki és akasztóhalmi temetőkkel, olyan alapadat mennyiséget szolgáltat, melyek egységes szempontú feldolgozása, illetve adatbázisba rendezése és kiértékelése a korszakban lezajlott változások megértéséhez biztosít új modellalkotási lehetőséget, míg az eredményeket a topográfiai, hidrológiai és domborzati elemzések illesztik a mikrorégió környezetföldrajzi keretei közé. Három alapvető pillérre épülve a kutatás fő kérdése a középső bronzkori füzesabonyi és a késő bronzkori halomsíros közösségek életében lezajlott változások rekonstruálása térben és időben, melynek keretében az anyagi kultúra, a temetkezési és települési szokások megváltoztak. Ennek keretei között a máig feldolgozatlan régészeti leletanyag és adattári dokumentációk primer adatfelvételével és publikálásával egy évtizedek óta magára várató ÉRTÉKMENTÉS valósul meg. Az alapadatok rögzítése mellett olyan tárgybiográfiai változók vizsgálatára is sor kerül, melyek új módszertani megközelítést lehetővé tesznek. A felhő alapú és többszintű ADATBÁZIS kiépítése egyszerre jelenti az archív és új régészeti adatok együttes strukturált tárolását és statisztikai kiértékelésük alapját. Mindez pedig alapvető kiindulópontként szolgál a kutatás fő kérdésének megválaszolására, a középső és késő bronzkor időszaka közötti VÁLTOZÁSOK természetének és dinamikájának megismerésére. A kutatás vezetője P. Fischl Klára, intézetünk kutatói közül Fülöp Kristóf, Gucsi László és Kulcsár Gabriella vesz részt a munkában. Az antropológiai feldolgozást Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék), a radiokarbon vizsgálatokhoz szükséges mintavételezés és kiértékelés Major István (HUN-REN ATOMKI) vezetésével valósul meg. A petrográfiai vizsgálatokat Kreiter Attilával és Mengyán Ákossal (MNM Nemzeti Régészeti Intézet), a változáselemzési munkálatokat Dani Jánossal (Déri Múzeum/Szegedi Tudományegyetem) együttműködésben végezzük el. A mikrorégiós kutatás részét képezi a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum területileg érintett leletanyagainak revíziós feldolgozása is. A múzeum részéről Mester Edit, a történeti adatok elemzésével Morava Szilvia vesz részt a kutatásban. A környezetföldrajzi és vízrajzi rekonstrukciót Balázs Ádám (Miskolci Egyetem) készíti. A széleskörű együttműködésben végzett kutatásokról a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének oldalain, valamint itt a Bronz-Kór blogoldal új felületén olvashatók majd rendszeresen híradások. [post_title] => Tiszafüred bronzkori lelőhelyeit vizsgáló új kutatási program indul [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => tiszafured-bronzkori-lelohelyeit-vizsgalo-uj-kutatasi-program-indul [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-04-05 05:13:31 [post_modified_gmt] => 2024-04-05 05:13:31 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2099 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Tiszafüred bronzkori lelőhelyeit vizsgáló új kutatási program indul[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [9] => WP_Post Object ( [ID] => 2077 [post_author] => 2 [post_date] => 2023-09-08 17:59:45 [post_date_gmt] => 2023-09-08 17:59:45 [post_content] => Kiállításunk ma a tardi Közösségi Ház emeleti könyvtárába érkezett. A kiállításhoz kapcsolódó előadás 2023 szeptember 14-én 1/2 5-kor lesz az épületben. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! [post_title] => A kiállítás megérkezett Tardra [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-kiallitas-megerkezett-tardra [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2023-09-08 17:59:45 [post_modified_gmt] => 2023-09-08 17:59:45 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2077 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A kiállítás megérkezett Tardra[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [10] => WP_Post Object ( [ID] => 2073 [post_author] => 2 [post_date] => 2023-09-08 17:55:08 [post_date_gmt] => 2023-09-08 17:55:08 [post_content] => Örömmel értesítjük Önöket, hogy Az Év Kiállítása 2023 díj bíráló bizottsága 2023. augusztus 22-i ülésén az Önök által vezetett intézmény “A rend nyomában” című kiállítását és benyújtott pályázatát Az Év Kiállítása 2023 jelöltje címre érdemesnek találta. A döntés értelmében a múzeum a kiállításra vonatkozóan használhatja Az Év Kiállítása 2023 jelöltje elismerő minősítést, e levél kézhezvételétől. A nomináláshoz készített videónk az alábbi linken érhető el: https://drive.google.com/file/d/18KDCxrAc664DI5HiKGbxG7BcxjZRD2sF/view?usp=drive_link https://drive.google.com/file/d/18KDCxrAc664DI5HiKGbxG7BcxjZRD2sF/view?usp=drive_link [post_title] => Az Év Kiállítása 2023 jelöltje a Rend nyomában [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => az-ev-kiallitasa-2023-jeloltje-a-rend-nyomaban [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2023-09-08 17:55:35 [post_modified_gmt] => 2023-09-08 17:55:35 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2073 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Az Év Kiállítása 2023 jelöltje a Rend nyomában[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [11] => WP_Post Object ( [ID] => 2068 [post_author] => 2 [post_date] => 2023-03-19 18:48:08 [post_date_gmt] => 2023-03-19 18:48:08 [post_content] => Ilyen lépéseken át jutottunk a Miskolci Egyetemre! Megnyitó március 20. 14.00! Csak két hétig! https://www.youtube.com/watch?v=7rclBViVgP8 [post_title] => A kiállítás megérkezett a Miskolci Egyetemre [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-kiallitas-megerkezett-a-miskolci-egyetemre [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2023-03-19 18:48:08 [post_modified_gmt] => 2023-03-19 18:48:08 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2068 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A kiállítás megérkezett a Miskolci Egyetemre[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [12] => WP_Post Object ( [ID] => 2065 [post_author] => 2 [post_date] => 2023-03-19 18:44:37 [post_date_gmt] => 2023-03-19 18:44:37 [post_content] => Hagyományos dokumentálás, modern módszerek. Mindez Borosdivánkán, sok-sok évi terepi tapasztalat és egy új LIDAR-os telefon segítségével. Csak dőlj hátra és hallgasd meg, mit kell mindenképp a terepen rögzíteni és ezt hogyan teheted többféle módszerrel. És mindehhez a kulissza a borsodivánkai ásatás! 4000 év történelem és modern innovációs technológiák találkozása. https://www.youtube.com/watch?v=WsDjU-o681Q [post_title] => Régészeti dokumentálás - új módszerek alkalmazása Borsodivánkán [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => regeszeti-dokumentalas-uj-modszerek-alkalmazasa-borsodivankan [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2023-03-19 18:44:37 [post_modified_gmt] => 2023-03-19 18:44:37 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2065 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Régészeti dokumentálás - új módszerek alkalmazása Borsodivánkán[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [13] => WP_Post Object ( [ID] => 2040 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-11-20 19:04:18 [post_date_gmt] => 2022-11-20 19:04:18 [post_content] => Kedves Látogató! A Magyar Géniusz program támogatásával létrehozott „A rend nyomában” című kiállítás, mely 2022 augusztus 30-án nyílt Bükkábrányban a Jószerencse házában 2022 november 15-én megérkezett Mezőcsátra! A kiállítást a Művelődési ház könyvtártermében látható, hivatalos megnyitására 2022 november 21-én, hétfőn 5 órakor kerül sor. A mini tárlat célja, hogy megismertesse a régióban élő emberekkel településük régészeti kincseinek egy részét, bemutassa a BORBAS projekt elmúlt 10 évi munkájának eredményét. A kiállítás az azonos című kötetre épülve közelebb hozza a 4000 évvel ezelőtti emberek hétköznapjait. Azokét az emberekét, akik ugyanazon a helyen éltek, ahol a mai települések lakói is. Ezt a kiállítást már a tervezése pillanatában vándoroltatásra álmodtuk meg. A cél az volt, hogy a teljes anyag egy falugondnoki mikrobuszba beférjen. És így is lett! Az első bontás és újraépítés során nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a jó tervezés és profi installációk eredményeként a kiállítást 1 óra alatt le lehet bontani és újabb 1 óra alatt fel lehet építeni. Ehhez négy ember munkája szükséges. A két kurátor mellett az első költöztetés során a mezőcsátiak segítettek a mozgatásban.   Mezőcsátról Tardra vándorol a kiállítás december elején, onnan pedig előreláthatóan Mezőkövesdre januárban. Hogy mikor fog megpihenni, még nem tudjuk, de a terv az, hogy minden a kutatással érintett településre eljuthat! Várjuk az újabb invitálásokat és várunk mindenkit sok szeretettel a november 21-i megnyitón! És még néhány kép az építés pillanataiból: [ngg_images source="galleries" container_ids="13" display_type="photocrati-nextgen_basic_thumbnails" override_thumbnail_settings="0" thumbnail_width="120" thumbnail_height="90" thumbnail_crop="1" images_per_page="20" number_of_columns="0" ajax_pagination="0" show_all_in_lightbox="0" use_imagebrowser_effect="0" show_slideshow_link="0" slideshow_link_text="[Show slideshow]" order_by="sortorder" order_direction="ASC" returns="included" maximum_entity_count="500"] [post_title] => Mezőcsáton A rend nyomában című kiállítás [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => mezocsaton-a-rend-nyomaban-cimu-kiallitas [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2022-11-20 19:08:03 [post_modified_gmt] => 2022-11-20 19:08:03 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2040 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Mezőcsáton A rend nyomában című kiállítás[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [14] => WP_Post Object ( [ID] => 2032 [post_author] => 2 [post_date] => 2022-10-06 07:21:58 [post_date_gmt] => 2022-10-06 07:21:58 [post_content] => Más szóval 10 év munkája 1,5 percben. Vagy hogy dolgozik a régész? Esetleg, miért legyél te is régész! Az a módszertani sokrétűség (drónos felvételek, geofizika, fúrások, terepbejárás, ásatás, múzeumi kutatómunka, térinformatika) amit a mi projektünk is használ, azt mutatja, hogy a régészet nem egyoldalú tudomány. A régész nemcsak ás, hanem innovatívan használja más tudományágak módszereit, összegez, értelmez, történelmet ír! Nem unatkozik az biztos.  Kóstolj bele a régészek munkájába 1,5 percben. ha érdekesnek találtad, nézz meg korábbi bejegyzéseket is, vagy "A rend nyomában fülön" több videót is erről a munkáról, kutatásról! Ismerd meg hogy dolgozik egy régész! https://www.youtube.com/watch?v=7aH9kW0O6EM [post_title] => Így dolgozunk mi - videóösszefoglalás a BORBAS projekt módszertani hátteréről [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => igy-dolgozunk-mi-videoosszefoglalas-a-borbas-projekt-modszertani-hattererol [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2023-07-27 11:17:39 [post_modified_gmt] => 2023-07-27 11:17:39 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2032 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]Így dolgozunk mi - videóösszefoglalás a BORBAS projekt módszertani hátteréről[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) ) [post_count] => 15 [current_post] => -1 [in_the_loop] => [post] => WP_Post Object ( [ID] => 2216 [post_author] => 2 [post_date] => 2024-10-01 13:22:01 [post_date_gmt] => 2024-10-01 13:22:01 [post_content] => A Tiszafüred majoroshalmi temetők két különleges csákány kapcsán váltak ismertté az európai régészetben. A csákány a rézkor vége óta a társadalmi presztízs kifejezésére szolgáló tárgy Közép-Kelet-Európában. A formájukat tekintve a csákányok változatosak. A középső bronzkori díszített nyéllyukas, nyakkorongos, nyélhátas, vagy nyélcsöves példányok az előállításukhoz szükséges szaktudás miatt a kor kiemelkedő személyiségeinek tárgyai, szövetségek megpecsételői, de konkrét fegyverek is lehettek. A hajdúsámsoni kincs 13 csákánya jól reprezentálja a korszak vezető típusait (Dani et al 2013, 3. ábra). A Kárpát-medencétől északnyugatra, ezt a funkciót az alabárdok töltötték be a korai és középső bronzkor folyamán. Az alabárdok és a díszes csákányok elterjedési területe kiegészíti egymás, csak néhány tárgy került feltehetően cserekapcsolatok útján a másik tárgytípus elterjedési helyére. Nézzük mi a különbség a két tárgytípus között. A csákányok vágóéle széles, lapos. A vágóéllel szembeni oldalon található a nyéllyuk. Az alabárdok vágóéle háromszög alakban elkeskenyedik. A nyélhez való felerősítésük szegecsekkel történik a lapos, háromszög alakú test ellentétes oldalán. Első ránézésre könnyen összetéveszthetők a markolatlemezes trianguláris tőrökkel, de az alabárdok nyelezése általában nem a testre merőlegesen, hanem némiképp ferdén történik. Az alábbi képeken egy spanyolországi alabárdot láthatunk a nyelezésével együtt, illetve a melzi kincs alabárdjait és a balatonalaki sírlelet laposbaltáját (nyelezési rekonstrukcióval) valamint a melzi kincséhez hasonló nyélhátas csákányát. A melzi kincs egy különleges alabárd leletegyüttes, amiben a tömör bronz nyéllel készült alabárdok mellett egy kárpát-medencei kapcsolatokra utaló nyélhátas csákány is található. Hasonló nyélhátas csákány került elő a balatonakali főnöki sírból is (https://mobilitas.ri.abtk.hu/?media=megtestesult-bronzkor-1-2-hogyan-kepzelhetjuk-el-a-balatonakali-fonokot&lang=hu; Kiss 2020). Az elterjedési területükön kívül előkerült alabárdokat Kovács Tibor gyűjtötte össze (Kovács 1996). Az egyik legkorábbi ilyen alabárd a harangedényes kultúra Szigetszentmiklós – Felső-Ürge-hegyi dűlői temetőjének 128. sírjából került elő (Patay 2013).  Mitől különlegesek hát a tiszafüredi csákányok? Ha jól megnézzük őket, a vágóélük kialakítása a csákányokkal rokon. Nyelezésük azonban az alabárdok nyelezési technikáját imitálja. Két sírból (B54 és B115, Kovács 1995, Abb.1 – lásd a nyitóképet) kerültek elő közel azonos kivitelű példányok. Ezek a sírok a különleges csákányok mellett további igen gazdag leletanyaggal rendelkeztek.     Eddig egyetlen párhuzama ismert ennek a hibrid csákány formának a lengyelországi a Przećminóiból (Kovács 1996, Fig.6.1).       A tiszafüredi csákányok fa nyelét ún. halszálkamotívummal díszített bronz lemezek borították. Ez a kialakítás utal a melzi kincsből megismert alabárdok bronzból készült nyelére. Az alábbi képen a B54-es sír nyelének borítása látható. A B115-ös sír nyélborítása csak apró töredékekben maradt fent, a borítóképen láthatunk belőle kis darabot. Igen nagy meglepetés ért minket, amikor a szolnoki múzeumból kikölcsönzött 1961-es tiszafüredi ásatási anyag első értékelhető sírjában – a 3. sírban – egy hasonló nyélborítás egészen jó állapotú maradványait találtuk. Ez esetben a bronz lemez vízszintesen volt tagolva.     A nyélborítás a sírban a jobb oldalára fektetett egyén jobb karja mellett került elő (a sírrajzon „b”-vel jelölve), akárcsak a B54-es és a B115-ös sírokban. A sírleírás alapján a nyélborításnak a sírban mért hossza 17 cm volt. A Kovács Tibor által publikált B54-es sírban a csákány feje a medence mellett található, míg a B115-ös sírban, a sír másik díszített csákányával együtt a halott feje felé esik. Ebben a sírban a nyél borításának maradványai a medence tájékon láthatók. Az 1961-es Csalog ásatás 3. sírjában a halott feje és vállrésze megsemmisült a homokbányászás során. A B54-es és a B115-ös sírok ismeretében feltételezhetjük, hogy az 1961/3-as sírban is egy hasonló hibrid csákány – vagy ahogy a szakirodalom nevezi: tiszafüredi típusú csákány – lehetett. A sírban egy méretes tőr is volt (a sírrajzon „a”-val jelölve, 25,5 cm hosszú a sírleírás szerint), melyet sajnos a Szolnokról kikölcsönzött leletanyagban nem találtunk meg, csak néhány nagyméretű nittszeget, a sírrajz azonban jól mutatja. Ezen kívül egy tál (c) és két bögre (d és e), valamint egy tű (g) három részre tört darabjai kerültek elő még a sírból. A tiszafüredi típusú csákányok készítője tehát ismerhette mind az alabárdok, mint a csákányok formai kritériumait, előállítási műveletsorát és benyelezésük módját. Vagyis a nyugati és a Kárpát-medencei fémművességi hagyományok is ismertek voltak előtte. A tiszafüredi csákányok esetében azonban úgy döntött, hogy a két tárgytípus sajátos ötvözetét hozza létre. Ebből a hibrid típusból eddig hármat ismert a kutatás, a két tiszafüredit és a Przećminói példányt. Az 1961/3-.as sírban volt feltehetően a negyedik ilyen tárgy. Mivel más tárgytípus esetében nem ismerünk nyélborítást az adott időszakban. Az 1961-es év 1-es és 2-es sírjaiba sorolt tárgyak a homokbányászás során megsemmisített sírok töredék kerámiái. Vagyis a tiszafüredi temető első régész által feltárt sírja valószínűleg a temető legismertebb tárgytípusának egy példányát is tartalmazta, mely azonban a homokbányászás áldozata lett. Ez a temető még sok meglepetést tartogat a kutatócsoportunk számára, de azt álmunkban sem reméltük, hogy az első feldolgozásra kerülő sírban rögtön egy ilyen különleges lelet nyomára bukkanunk.   Irodalom Dani János, Török Zsófi, Csedreki László, Kertész Zsófia, Szikszai Zita: A hajdusámsoni kincs PIXE vizsgálatának tanulságai Gesta XII, 2013, 30–47. Kiss Viktória: The Bronze Age Burial from Balatonakali Revisited Balatonakali. in: Joseph Maran, Radu Băjenaru, Sorin-Cristian Ailincăi, Anca-Diana Popescu and Svend Hansen (eds), Objects, Ideas and Travelers Contacts between the Balkans, the Aegean and Western Anatolia during the Bronze and Early Iron Age. UPA 350, 2020, 529–544. Kovács Tibor. Auf Mitteleuropa weisende Beziehungen einiger Waffenfunde aus dem östlichen Karpatenbecken. In: bernard Hänsel (Hrsg.) Handel, Tausch und Verker im bronze- und früheisenzeitlichen Südosteuropa. PAS 11 München-Berlin 1995, 173–185 Kovács Tibor: Halberds in Hungary and adjacent territories. In: Kovács Tibor (Hrsg.)Studien zur metallindustrie im Karpatenbecken und benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum 85. Geburtstag. Budapest 1996, 89–101. Patay Róbert: Bell Beaker Cemetery and Settlement at Szigetszentmiklós: First Results. In.: Transitions to the Bronze Age. Budapest, 2013. 287–319   [post_title] => A tiszafüredi alabárdcsákány [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => a-tiszafuredi-alabardcsakany [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2024-10-01 13:27:51 [post_modified_gmt] => 2024-10-01 13:27:51 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=2216 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw [post_title_ml] => [:hu]A tiszafüredi alabárdcsákány[:] [post_title_langs] => Array ( [hu] => 1 ) ) [comment_count] => 0 [current_comment] => -1 [found_posts] => 152 [max_num_pages] => 11 [max_num_comment_pages] => 0 [is_single] => [is_preview] => [is_page] => [is_archive] => [is_date] => [is_year] => [is_month] => [is_day] => [is_time] => [is_author] => [is_category] => [is_tag] => [is_tax] => [is_search] => [is_feed] => [is_comment_feed] => [is_trackback] => [is_home] => 1 [is_404] => [is_embed] => [is_paged] => 1 [is_admin] => [is_attachment] => [is_singular] => [is_robots] => [is_posts_page] => [is_post_type_archive] => [query_vars_hash:WP_Query:private] => 8ebba6ae9bade49f23be6148a5379383 [query_vars_changed:WP_Query:private] => 1 [thumbnails_cached] => [stopwords:WP_Query:private] => [compat_fields:WP_Query:private] => Array ( [0] => query_vars_hash [1] => query_vars_changed ) [compat_methods:WP_Query:private] => Array ( [0] => init_query_flags [1] => parse_tax_query ) [allow_query_attachment_by_filename:protected] => )