Bronz-kór

WP_Query Object ( [query] => Array ( [paged] => 11 ) [query_vars] => Array ( [paged] => 11 [error] => [m] => [p] => 0 [post_parent] => [subpost] => [subpost_id] => [attachment] => [attachment_id] => 0 [name] => [pagename] => [page_id] => 0 [second] => [minute] => [hour] => [day] => 0 [monthnum] => 0 [year] => 0 [w] => 0 [category_name] => [tag] => [cat] => [tag_id] => [author] => [author_name] => [feed] => [tb] => [meta_key] => [meta_value] => [preview] => [s] => [sentence] => [title] => [fields] => [menu_order] => [embed] => [category__in] => Array ( ) [category__not_in] => Array ( ) [category__and] => Array ( ) [post__in] => Array ( ) [post__not_in] => Array ( ) [post_name__in] => Array ( ) [tag__in] => Array ( ) [tag__not_in] => Array ( ) [tag__and] => Array ( ) [tag_slug__in] => Array ( ) [tag_slug__and] => Array ( ) [post_parent__in] => Array ( ) [post_parent__not_in] => Array ( ) [author__in] => Array ( ) [author__not_in] => Array ( ) [suppress_filters] => [ignore_sticky_posts] => [cache_results] => 1 [update_post_term_cache] => 1 [lazy_load_term_meta] => 1 [update_post_meta_cache] => 1 [post_type] => [posts_per_page] => 15 [nopaging] => [comments_per_page] => 50 [no_found_rows] => [order] => DESC ) [tax_query] => WP_Tax_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => AND [table_aliases:protected] => Array ( ) [queried_terms] => Array ( ) [primary_table] => wp_posts [primary_id_column] => ID ) [meta_query] => WP_Meta_Query Object ( [queries] => Array ( ) [relation] => [meta_table] => [meta_id_column] => [primary_table] => [primary_id_column] => [table_aliases:protected] => Array ( ) [clauses:protected] => Array ( ) [has_or_relation:protected] => ) [date_query] => [queried_object] => [queried_object_id] => [request] => SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS wp_posts.ID FROM wp_posts WHERE 1=1 AND wp_posts.post_type = 'post' AND (wp_posts.post_status = 'publish') ORDER BY wp_posts.post_date DESC LIMIT 150, 15 [posts] => Array ( [0] => WP_Post Object ( [ID] => 19 [post_author] => 1 [post_date] => 2013-09-22 12:00:02 [post_date_gmt] => 2013-09-22 12:00:02 [post_content] =>

   Az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület meghívására szeptember 12-én Abaúji ásatások címmel vetített képes előadásra került sor Encsen a Művelődési házban. Az előadás Pusztai Tamás bevezetője után a Hernádbüd-várdombi bronzkori településen zajlott kutatásokat és a bronzkori ember mindennapjait kísérelte bemutatni.

Az eseményről beszámol a honismereti kör honlapja is: http://borsodhonismeret.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1189207

2006-ban került sor a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem BTK Őstörténeti és Régészeti Tanszékének közös munkájaként a Várdomb roncsolásmentes régészeti kutatására. Az eredményeket 2009-ben a Communicationes Archaeologicae Hungariae 2009-es számában ugyan publikáltuk, de a szigorúan régészeti szakfolyóiratok éppen a szűkebb hazájuk, környezetük iránt érdeklődő, de nem kimondottan kutató réteghez ritkán jutnak el.

Hernádbüd-Várdomb területén alkalmaztuk először azt a kutatási, módszertani csomagot, amelyek azóta nagyobb léptékű projektekben, elsősorban a Dél-Borsodi Síkság területén összehasonlító településkutatások alapjául szolgálnak.

Elkészítettük a terület 3D geodéziai modelljét. Ide kattintva a mozgatható modell letölthető.

A Várdomb platóján intenzív terepbejárást folytattunk, melynek során beazonosítottuk az árkon kívüli települési egységeket és GPS segítségével bemértük azokat.

A Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke Hursán László vezetésével végezte geofizikai kutatásokat, mágneses és talajellenállásméréseket végzett.

Felhasználtuk a területre vonatkozó FÖMI adattárában levő infravörös felvételeket, Czajlik Zoltán légifelvételeit, illetve a térinformatikai feldolgozás elősegítése érdekében mérőjelek kihelyezése után a Zemplénair Kft helikopterével saját magunk is készítettünk felvételeket.

Végül a külső, intenzív települési részen 5x5 méteres négyzethálóban szisztematikus felszíni leletgyűjtést végeztünk, melynek statisztikai kiértékelése a terület pontosabb datálását segítette elő, illetve az egykor a településen állt épületek feltételezhető rendszerét rajzolta ki.

A kutatások eredményeként az alábbiak mondhatók el Hernádbüd-Várdombról: A bronzkori település által elfoglalt magaspartszakasz keleti és nyugati oldalán vízmosásos árkok figyelhetők meg. E két árok és a magaspart szélvonala három oldalról természetes védelmet nyújt a településnek. Feltehetően ezeknek a környezeti viszonyoknak a hatására választotta az ember lakóhelyül a területet. A löszbe könnyen bevágódó vízmosások a bronzkor idején valószínűleg még nem voltak olyan markánsak és mélyek mint a mai felszínen, de meglétük lehetővé tette, hogy a terület védelmét három oldalról a természet által kialakított formákhoz igazítsák. A plató irányában, délről a bronzkori település központi részét egy mély és széles árokkal határolták. Az árok vonala a felszínen ma is jól látszik, noha a mezőgazdasági művelés erősen átalakította az egykori felszínt.

A légifelvételek és a geofizikai kutatások alapján az árok szélessége 20 méter, mélysége 5 méter körüli lehetett. A légifelvételek elemzése alapján a központi településrész átmérőjét 53 méter körülire becsüljük. A bronzkori ember által használt és lakott tér, azonban az árkon kívül is folytatódott. Közvetlen az árok mellett egy intenzívebb megtelepedésre utaló, leletgazdag, talajminőségében is jól körvonalazható településrész látható, majd a platón elszórtan egy gödrökkel jellemezhető jóval nagyobb kiterjedésű, de kevésbé intenzíven használt települési egység kapcsolható az egykori közösségek térhasználatához. A területet a korai bronzkor végén-középső bronzkor elején az ún. hatvani kultúra közössége lakta. Ezt az időszakot Kr. e. 2300 és 2000 közé datálhatjuk.

Ezt a típusú térhasználatot, a települések belső strukturáltságának ilyen kialakítását itt figyeltük meg először. Azóta bebizonyosodott, hogy a Hernád-mente és a Dél-Borsodi síkság azonos korú településein mindenütt a hernádbüdihez hasonló belső településszerkezettel kell számolnunk.

Hernádbüd-Várdomb esetében a felszínen gyűjtött leletanyag alapján Tugya Beáta archeozoológus és Gulyás Sándor malakológus vizsgálatai megállapították, hogy a helyi lakosság legnagyobb mennyiségben szarvasmarhát, majd sertést és juh/kecskét fogyasztott. Táplálkozásukban jelentős kiegészítő szerepet kapott az Unio crassus nevű kagylófajta, melyet a Hernádban gyűjtöttek. Vadászott állataik között a szarvas, az őz és a vaddisznó szerepelt, csontanyagukat viszont jellemzően kisebb számban találhatjuk meg a leletanyagban mint a tenyésztett állatokét.

[post_title] => Hernádbüd-Várdomb [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => hernadbud-vardomb [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2015-11-24 19:04:34 [post_modified_gmt] => 2015-11-24 19:04:34 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=19 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [1] => WP_Post Object ( [ID] => 17 [post_author] => 1 [post_date] => 2013-09-20 08:39:04 [post_date_gmt] => 2013-09-20 08:39:04 [post_content] =>

2013 szeptember 4 és 8 között Pilsenben (Plzeň/Cz) került megrendezésre az Európai Régész Szövetség éves konferenciája. A konferencia programjának keretén belül Timothy Earle (USA), Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella és Szeverényi Vajk (H) Landscapes of complexity in Bronze Age central Europe címmel szervezett szekciót.

Az elmúlt évek Kárpát-medencei bronzkor kutatásában igen dinamikus fejlődésen ment keresztül elsősorban a kora bronzkor végének és a középső bronzkornak a településeivel foglalkozó terület. A konferencia programja is jól mutatja, hogy a hasonló kérdésekre válaszokat kereső, nagyon gyakran azonos módszereket alkalmazó, és egymással aktívan kommunikáló mikroregionális kutatások sorozata zajlik párhuzamosan nemcsak a mai Magyarország, hanem a Kárpát-medence teljes területén. Ez azért is nagyon fontos, mert az egykori kulturális egységek, ökológiai zónák, kiaknázható nyersanyagaik miatt állandó kommunikációban levő területek nem alkalmazkodtak a jelenlegi politikai határokhoz. A jelenleg futó mikroregionális kutatások a következők:

1, A Vatya-kultúra területén SAX Projekthez kapcsolódva a Benta medence bronzkori településeit kutató projekt a Duna jobb partján (T. Earle (USA), Kulcsár G., Kiss V., Szeverényi V. (H)).

2, Ennek földrajzi tükörképeként a Dunától K-re a Kakucs környékének településszerkezetét vizsgáló KEX Projekt (Kulcsár G. (H), M. Jaeger (PL)).

3, A Dunántúl területén a Mészbetétes Kerámia Kultúrájának településeivel foglalkozó kutatások (Kiss V. (H)).

4-6, A Dél-Borsodi síkság és a Hernád-völgyének hatvani és füzesabonyi településstruktúráját vizsgáló kutatások (P. Fischl, K. (H), T. L. Kienlin (D)), melyek szorosan összefüggenek a Berettyó (Dani J. (H)) és az Ér mentén végzett (Molnár Zs., L. Marta (RO)) ottományi kultúra településeire vonatkozó vizsgálatokkal.

7, A KRAP projekt a Körösök mentén (P. Duffy (CDN)).

8, A Maros kultúra településeit hosszabb ideje intenzíven vizsgáló projekt (J. O’Shea, A. Nicodemus (USA)).

9, Délnyugat Románia bronzkori településszerkezetét vizsgáló kutatások (C. Quinn (USA), H. Ciugudean (RO)).

10, A Délnyugat Szlovák Alföld és a Duna balparti mellékfolyóinak településtörténetével foglalkozó kutatások (J. Bátora, Tóth P. (SK)).

A szekció a fentebb felsorolt, Kárpát-medencét érintő mikroregionális, projektszerűen futó kutatások mellett lengyel, cseh, olasz, szerémségi, szlovéniai és horvát bronzkori településkutatásokat is bemutatott. A részletes programot lásd: http://www.eaa2013.cz/programme/

Mint a szekció címe is jelzi a települések kutatásán keresztül elsősorban a bronzkori közösségek, tájhasználata, gazdálkodása, létfenntartási stratégiái, egymás közötti kommunikációinak csatornái, specializáltsága és ezeken keresztül az őket létrehozó közösségek társadalmának közelebbi megismerése volt a cél. A konferencia lehetőséget teremtett a párhuzamosan zajló kutatásokat végző szakembereknek a személyes találkozásra, egymás legújabb eredményeinek megismerésére és a gondolatcserére.

A vizsgált időszak – a korai bronzkor vége, középső bronzkor (Kr. e. 2300-1500) – az európai bronzkor kialakulásával és a bronzművesség fejlődésének első innovatív szakaszával párhuzamosan, a Kárpát-medencében önálló, saját belső dinamikával rendelkező fejlődési szakasz. Az alföldi tell települések és a Vatya kultúra erődített településeinek ismeretében és a mindkét településformához kapcsolódóan megtalálható szatelittelepülések hálózata miatt, a centrum-periféria modell alkalmazása és a korábban feltételezett mükénei kapcsolatok tükrében a korszakot egyértelműen egy fejlett belső tagoltságú, specializált kézművesiparral rendelkező, redisztributív adószisztémán alapuló főnökségi társadalomként rekonstruálták. A szakirodalomban elterjedt általános modell használatát azonban nagymértékben módosíthatjuk a jelenleg futó kutatások és a konferencián bemutatott eredmények alapján. A komplexitás mértéke mind időben haladva a vizsgált korszakon belül, mind mikroreginálisan eltérő lehet, mint ahogyan azt az előadások bizonyították. A rendelkezésre álló erőforrások (mezőgazdasági területek, ásványi kincsek), az adott ökológiai környezet, a táj, elsősorban a főbb kommunikációs csatornát biztosító folyóhálózat mind-mind befolyásolhatja az adott közösségek belső szociális felépítettségét, viszonyait.

A kor közösségeinek társadalmi berendezkedése így a törzsi/heterarchikus társadalmaktól a fönökségi rendszerű/hierarchikus társadalmakig vezető úton bárhol elhelyezhető. Egyes mikrorégiók településtörténeti adatai inkább az egalitárius közösségek irányába mutatnak, míg más területek adatainak elemzése egyértelműen a komplexebb társadalmak rekonstruálását teszik lehetővé. A konferencia vitáiban a jelenlevő kutatók e kérdésben két pártra szakadtak és komoly viták alakultak ki. A középső bronzkor végi virágkor időszakában, az ún. Koszideri korszakban a fejlődési görbe csúcsán a főnökségi típusú berendezkedés a valószínűbb, bár egyes főleg mezőgazdasági termelésen alapuló mikrorégiók, melyek a főbb kommunikációs csatornáktól távolabb helyezkedtek el talán kevésbé tagolt belső szociális struktúrával rendelkeztek.

A települések belső tagolása, térbeli elhelyezkedésük, egymáshoz való fizikai viszonyuk azonban nemcsak az ott lakó közösségek belső társadalmi tagolásával magyarázható, hanem az egykori társadalmak önazonosságának kifejezésre juttatásával, az őket körülvevő térhez és természethez való viszonyukkal, kognitív térképükkel.

[embed width=600]https://www.youtube.com/watch?v=7eu5AHhUXeU[/embed]

[post_title] => EAA bronzkor szekció [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => eaa-bronzkor-szekcio [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2016-04-25 08:07:52 [post_modified_gmt] => 2016-04-25 08:07:52 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=17 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) ) [post_count] => 2 [current_post] => -1 [in_the_loop] => [post] => WP_Post Object ( [ID] => 19 [post_author] => 1 [post_date] => 2013-09-22 12:00:02 [post_date_gmt] => 2013-09-22 12:00:02 [post_content] =>

   Az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület meghívására szeptember 12-én Abaúji ásatások címmel vetített képes előadásra került sor Encsen a Művelődési házban. Az előadás Pusztai Tamás bevezetője után a Hernádbüd-várdombi bronzkori településen zajlott kutatásokat és a bronzkori ember mindennapjait kísérelte bemutatni.

Az eseményről beszámol a honismereti kör honlapja is: http://borsodhonismeret.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1189207

2006-ban került sor a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem BTK Őstörténeti és Régészeti Tanszékének közös munkájaként a Várdomb roncsolásmentes régészeti kutatására. Az eredményeket 2009-ben a Communicationes Archaeologicae Hungariae 2009-es számában ugyan publikáltuk, de a szigorúan régészeti szakfolyóiratok éppen a szűkebb hazájuk, környezetük iránt érdeklődő, de nem kimondottan kutató réteghez ritkán jutnak el.

Hernádbüd-Várdomb területén alkalmaztuk először azt a kutatási, módszertani csomagot, amelyek azóta nagyobb léptékű projektekben, elsősorban a Dél-Borsodi Síkság területén összehasonlító településkutatások alapjául szolgálnak.

Elkészítettük a terület 3D geodéziai modelljét. Ide kattintva a mozgatható modell letölthető.

A Várdomb platóján intenzív terepbejárást folytattunk, melynek során beazonosítottuk az árkon kívüli települési egységeket és GPS segítségével bemértük azokat.

A Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke Hursán László vezetésével végezte geofizikai kutatásokat, mágneses és talajellenállásméréseket végzett.

Felhasználtuk a területre vonatkozó FÖMI adattárában levő infravörös felvételeket, Czajlik Zoltán légifelvételeit, illetve a térinformatikai feldolgozás elősegítése érdekében mérőjelek kihelyezése után a Zemplénair Kft helikopterével saját magunk is készítettünk felvételeket.

Végül a külső, intenzív települési részen 5x5 méteres négyzethálóban szisztematikus felszíni leletgyűjtést végeztünk, melynek statisztikai kiértékelése a terület pontosabb datálását segítette elő, illetve az egykor a településen állt épületek feltételezhető rendszerét rajzolta ki.

A kutatások eredményeként az alábbiak mondhatók el Hernádbüd-Várdombról: A bronzkori település által elfoglalt magaspartszakasz keleti és nyugati oldalán vízmosásos árkok figyelhetők meg. E két árok és a magaspart szélvonala három oldalról természetes védelmet nyújt a településnek. Feltehetően ezeknek a környezeti viszonyoknak a hatására választotta az ember lakóhelyül a területet. A löszbe könnyen bevágódó vízmosások a bronzkor idején valószínűleg még nem voltak olyan markánsak és mélyek mint a mai felszínen, de meglétük lehetővé tette, hogy a terület védelmét három oldalról a természet által kialakított formákhoz igazítsák. A plató irányában, délről a bronzkori település központi részét egy mély és széles árokkal határolták. Az árok vonala a felszínen ma is jól látszik, noha a mezőgazdasági művelés erősen átalakította az egykori felszínt.

A légifelvételek és a geofizikai kutatások alapján az árok szélessége 20 méter, mélysége 5 méter körüli lehetett. A légifelvételek elemzése alapján a központi településrész átmérőjét 53 méter körülire becsüljük. A bronzkori ember által használt és lakott tér, azonban az árkon kívül is folytatódott. Közvetlen az árok mellett egy intenzívebb megtelepedésre utaló, leletgazdag, talajminőségében is jól körvonalazható településrész látható, majd a platón elszórtan egy gödrökkel jellemezhető jóval nagyobb kiterjedésű, de kevésbé intenzíven használt települési egység kapcsolható az egykori közösségek térhasználatához. A területet a korai bronzkor végén-középső bronzkor elején az ún. hatvani kultúra közössége lakta. Ezt az időszakot Kr. e. 2300 és 2000 közé datálhatjuk.

Ezt a típusú térhasználatot, a települések belső strukturáltságának ilyen kialakítását itt figyeltük meg először. Azóta bebizonyosodott, hogy a Hernád-mente és a Dél-Borsodi síkság azonos korú településein mindenütt a hernádbüdihez hasonló belső településszerkezettel kell számolnunk.

Hernádbüd-Várdomb esetében a felszínen gyűjtött leletanyag alapján Tugya Beáta archeozoológus és Gulyás Sándor malakológus vizsgálatai megállapították, hogy a helyi lakosság legnagyobb mennyiségben szarvasmarhát, majd sertést és juh/kecskét fogyasztott. Táplálkozásukban jelentős kiegészítő szerepet kapott az Unio crassus nevű kagylófajta, melyet a Hernádban gyűjtöttek. Vadászott állataik között a szarvas, az őz és a vaddisznó szerepelt, csontanyagukat viszont jellemzően kisebb számban találhatjuk meg a leletanyagban mint a tenyésztett állatokét.

[post_title] => Hernádbüd-Várdomb [post_excerpt] => [post_status] => publish [comment_status] => open [ping_status] => open [post_password] => [post_name] => hernadbud-vardomb [to_ping] => [pinged] => [post_modified] => 2015-11-24 19:04:34 [post_modified_gmt] => 2015-11-24 19:04:34 [post_content_filtered] => [post_parent] => 0 [guid] => http://bronzkor.hu/?p=19 [menu_order] => 0 [post_type] => post [post_mime_type] => [comment_count] => 0 [filter] => raw ) [comment_count] => 0 [current_comment] => -1 [found_posts] => 152 [max_num_pages] => 11 [max_num_comment_pages] => 0 [is_single] => [is_preview] => [is_page] => [is_archive] => [is_date] => [is_year] => [is_month] => [is_day] => [is_time] => [is_author] => [is_category] => [is_tag] => [is_tax] => [is_search] => [is_feed] => [is_comment_feed] => [is_trackback] => [is_home] => 1 [is_404] => [is_embed] => [is_paged] => 1 [is_admin] => [is_attachment] => [is_singular] => [is_robots] => [is_posts_page] => [is_post_type_archive] => [query_vars_hash:WP_Query:private] => bcd179ff063b38524e5790ebc6d1eae5 [query_vars_changed:WP_Query:private] => 1 [thumbnails_cached] => [stopwords:WP_Query:private] => [compat_fields:WP_Query:private] => Array ( [0] => query_vars_hash [1] => query_vars_changed ) [compat_methods:WP_Query:private] => Array ( [0] => init_query_flags [1] => parse_tax_query ) [allow_query_attachment_by_filename:protected] => )