Zsáka-Reményerdő bronzkori településének kutatása. Kivonat az 1. helyezett TDK dolgozatból
A bejegyzést Balázs Ádám készítette. Zsáka nagyközség Hajdú-Bihar megye bihari részének déli szegletében található. A Remény-erdő vagy, ahogy a környék lakosai ismerik Dózsa-puszta vagy Aka, Bakonszeg és Zsáka között helyezkedik el, a Berettyó folyó bal partján (1. ábra). A felismerését megkönnyíti, hogy a kora és középső bronzkori Ottomány/Otomani
Tard-Tatárdomb mikrorégiójának régészeti kutatása
Kleszó András bejegyzése. Természetvédelmi őrként 4 félévig a Miskolci Egyetem hallgatója lehettem, Kulturális örökség, védelem és hasznosítás szakirányú továbbképzési szakon. Az alábbi rövid beszámoló a tanulmányaim alatt végzett terepmunka eredményeiről szól, mely eredmények szakdolgozatom témájául is szolgáltak. Mivel Tardon élek és természetvédelmi őrként is a Bükkalján dolgozom, magától
Tiszadorogma-Szántó halom
2004 és 2007 között egy OTKA posztdoktori kutatás keretében készült el a Dél-Borsodi Mezőség bronzkori lelőhelyeinek térinformatikai elemzése és egy prediktív modellezésen alapuló lelőhely-adatbázis kialakítása (P. Fischl K.: Adatbázis a Borsodi Mezőség és a Borsodi Ártér prediktív régészeti lelőhely meghatározásához. DVD-ROM 2008). A lehetséges régészeti lelőhelyek terepi azonosítása
Kunhalom, kurgán, halomsír, tell, erődített település
A kunhalom kifejezés a 19. században nyelvújítás hatására született, mesterségesen képzett összetett szó, mely Horvát István (1784-1846) nyelvész-történésztől származik (Balázs–Kustár 2012). A megalkotott kunhalom szó abból a meggyőződésből fakadt, hogy ezeket az emberkéz alkotta halmokat a betelepülő kunok hozták létre (Tóth 2006). A régészeti kutatások ezeket az emberkéz