Borsodivánka 2018 fényképes riport
A 2017-es ásatási éved fényképes riportjának folytatása következik itt most. Az ásatásra 2018 szeptember 17 és augusztus 5 között került sor. A 2. szelvény 5×5 méteres területén folytattuk a feltárást, haladtunk lefelé. A kiemelt kép az első ásatási nap készült drónfotó a szigetről, melyen a lelőhely található.
A résztvevők szokásosan a Miskolci Egyetem és a Kölni Egyetem diákjai. Nagy örömünkre szolgált, hogy három volt hallgatónk – jelenleg a Pázmány és az ELTE MA-s diákjai – is erősítették csapatunkat.
A 2017-es év végén egy az állatjáratokkal erősen roncsolt sárga, agyagos talán egykori padló és omladékszintet hagytunk felső rétegként, hogy óvja az alatta levő, reményeink szerint már jobban értelmezhető rétegeket.
A szelvény kinyitása és kitisztítása után ezt távolítottuk el először, majd lebontottuk az alatta levő szürke porózus feltöltést. Ez alatt volt az idei év várományosa, a 2015-ben S5 néven megfigyelt, de felszínben akkor még nem bontható omladék+ padló.
Lássuk hogy lett ebből ház:
A fehér homokzsákok a rókajáratok kitöltését szolgálták, védték a “lebegő” szintjeinket amikkel próbáltunk a szigetszerűen egymástól elvágott részek között kronológiai és stratigráfiai összhangot teremteni.
Egy részen így is egy tavaly már elbontott házomladék szélét és sarkát utólag sikerült megfogni:
A 2018-as házunk legfelső omladékrétege jól követhető felszín volt, csak a szelvény nyitott – keleti – széle felé eső részen, a tavalyelőttről már jól ismert gödör felett hirtelen megsüllyedt, szó szerint félkörívesen lerepedt a ház többi részéről.
Ez az eggyel alatta kipreparált omladékszinten is jól látszik. Itt már kivehető a ház alakja, előterében még vastagabb falomladékkal.
Majd elértük a felső padlószintet és körvonalazódott a tapasztott tűzhely is:
A ház egy az egész szelvényes végighúzódó zöldessárga agyagplatformon áll, mely alól a már jól ismert vastag fitolitréteg bukkant ki. Innentől lefelé már a 2015-ös és 2016-os rétegeinkhez fogjuk tudni kötni a felszíneinket.
És végül ezzel a képpel zártuk a 2018-as ásatást. A 3 méter széles ház és mellette a hamus-fitolitos járószint jól körvonalazódott a bolygatásokhoz képest. A házat végül csak félbe bontottuk. Jövőre mindenütt az alapozási szintre megyünk le körülötte, így szeretnénk dokumentálni.
A nagy meleg ellen is védekeztünk. Hol így, hol úgy. Az új sátor ugyan jól árnyékolt, de színszűrőnek sem volt semmi:
Szorgos munka, szép leletek, kézi, színezett rajzok és a megérdemelt pihenés. csak mint a korábbi években:
És a zárókép
Mindeközben a csapat másik fele 46 fúrásmintát mélyítve és 3 db 50×50-es négyzet szisztematikus felszíni leletgyűjtésével új információkat szerzett Emőd-Nagyhalom belső szerkezetéről.
A következő bejegyzésben egy kicsit komolyabban az eddigi eredményekről.