A gönci vasútvonal titka
Elmesélem a szombati nap 3. nagy felfedezését. Vizsoly és Vilmány után Göncre vezetett utunk. Itt egy honfoglaló lelőhely azonosítását szerettük volna elvégezni, de lássatok csodát egy füzesabonyi telepet találtunk helyette. A göncruszkai pálinkafőzővel szemben indultunk a szántásban. Itt a Gönci patak mentén haladva meredeken fölénk emelkedett a patak magaspartja, melynek nyugati peremén fut közvetlenül a vasútvonal. 
A meredek part csak egy helyen szántott, itt azonban egy általunk már jól ismert tulajdonságokkal jelentkező elszántott bronzkori gödröt találtunk. A gödör sötét színű betöltését a szántás már széthúzta, azonban a széttört fehér kagyló a gödör tartalmának szóródását jól mutatta. A leletanyagban tipikus füzesabonyi kerámiát találtunk.
A gödröt lefotózva és felnézve a magaspartra egy jellegzetes promontor típusú kinyúlást láttunk. Na mondom, gyerünk, ott lesz a település központi része. Megmásztuk a magaspartot és a síneken haladva elértük a kívánt helyet, melyen embermagasságnál nagyobb kóró volt nagyon sűrűn. 
Gondolkodás nélkül vetettük be magunkat a rengetegbe és tényleg tele volt a felszín leletekkel. A terület keleti oldalán futó vasúti sínek mellett a 413-as kilométerkő áll, így a lelőhely a Gönc-Lúd dűlő, 413-as kilométerkő nevet kapta.
A történet azonban van tovább is. Hazatérve megnéztem a közhiteles adatbázist. Losits Ferenc 1979-ben bejárta a Gönci patak ezen partját és számos lelőhelyet detektált. Az adatbázis szerint az Akasztó dombon füzesabonyi települést talált. Az akasztó dombi poligon illetve a dűlőnév az EOV térképen északra található az általunk átvizsgált területtől. Mi elsősorban a patak völgytalpát kívántuk most megnézni, nem a magaspartot. A Herman Ottó múzeum adattárának (HOM RégAd.: 518-1981) digitális regesztájában talált leírás azonban megoldotta a rejtélyt. A Losits dokumentáció Gönc-akasztódombi része a következőket írja: Az Orosz-kúttól DNy-ra lévő, 177,8 magassági ponttal jelzett domb, amely 10-12 m szintkülönbséggel szakad le a patak felé. A domb teteje egy szintben van a vasúton túli területtel, attól csak a vasúti sínek részére mélyített, 2 m mély árok választja el. A kiemelkedésen, (felülete 20×20 m) és oldalában igen sok középső bronzkori /füzesabonyi kultúra/ cserép volt.
Vagyis az általunk megtalált lelőhely azonos Losits lelőhelyével, csak a dűlőnevek ismerete hiányában az Akasztó domb névadás miatt rossz helyen lett a közhiteles adatbázis térképi állományában jelölve.
A szombati napon nem bronzkori meglepetések is értek minket, de ezeket hagyom elmesélni másoknak. A bejegyzéseket végig többesszámban írtam, mivel a felfedező túrát Pusztai Tamással, a férjemmel tettük. Köszönöm neki ezt a szép napot!