Tiszabábolna-Fehérló-tanya
2015 február 19-én rendezte meg a miskolci Herman Ottó Múzeum a IV. Északkelet-magyarországi Regionális Régészeti Konferenciát. A BORBAS Projekt a Tiszabábolnai Fehérló-tanya lelőhelyen végzett roncsolásmentes kutatásait mutatta be egy poszteren. A poszterekből iskolákban és múzeumokban vándorkiállítás nyílik. A poszterszöveg az alábbiakban olvasható: A Csincse-patak egykori éles kanyarulatát egy
Reményi László – Pető Ákos: Középső bronzkori (RB A2-B) régészeti és talajtani kutatások a Cikola-víz vízgyűjtő területén (Fejér megye)
A Cikolai-vízrendszer vízgyűjtőterületén (1. kép), a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központja (MNM-NÖK) által indított régészeti topográfiai kutatási program célja, a táj- és területhasználat – régészeti, településtörténeti adatok által jelzett – alapvető strukturális változásainak felvázolása. A térség első intenzív településtörténeti korszaka – szórványos neolitikus (vonaldíszes) megtelepedés után –
Boconád-Alatka puszta
A Bejegyzést Farkas Csilla készítette. Dobó István Vármúzeum, Eger. A lelőhely Heves megye déli részén az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság középső, a Gyöngyösi-sík kistájhoz tartozó területén fekszik, Boconád községtől északkeletre. Környezetéből határozottan, de csak alig egy-két méterre kiemelkedő dombhát, amely a felszínen is megfigyelhető árokkal van körül véve. Jelen viszonyok
A szarvasi arborétum bronzkori tellje
Szarvas, Arborétum- Rózsakert lelőhely régészeti feltárása A szarvasi Arborétum (www.pepikert.hu) hazánk legnagyobb és leglátogatottabb arborétuma. A 82 hektáros területen fekvő park természeti értékei egyedülállóak az országban, és a különleges természeti értékeit évente több tízezer turista keresi fel. Az Arborétum területén három régészeti lelőhely is fekszik. Egy neolit és