Te is lehetnél régész 2!
Folytassuk a kutatást! ?
Most talán egy kicsit érdekesebb rész következik. A régészeti lelőhelyek esetében nemcsak az érdekes, hogy mit találtak ott, hanem az is, hogy hol van az az ott. Vagyis a régészeti lelőhely esetében a térben elfoglalt helyzete, a koordinátái éppoly fontosak, mit az, hogy mit találtak ott.
Nézzünk ez alkalommal olyan térképi forrásokat ? ahol kutathatunk régészeti lelőhely után. Ilyenek lehetnek mai térképek, régi térképek vagy éppen távérzékelési módszerrel készített térképek, mint a GoogleEarth ?.
Bármilyen térképet is nézünk a rajta található elnevezések ✍️ utalhatnak a terület egykori használatára: pl.:
Pusztaemplom-dűlő, Templomdomb – itt egykor templom állhatott ⛪,
régi sánc – e területen feltehetően épített sánc állt vagy áll még ma is,
Kovás-halom – az őskori szerszámok készítéséhez használt kőfajta vagy éppen ebből készült tárgy sűrű előfordulására utalhat, vagyis egykori lakóterület lehetett
bármilyen -puszta utótagú területnév egykor ott állt településre utal
Ezek tanulmányozásához például használhatod Magyarország 1941-ben készült felmérését:
https://maps.arcanum.com/hu/map/hungary1941/?bbox=2303754.98132934%2C6072852.682506589%2C2361808.904311931%2C6091885.502549598&map-list=1&layers=29
Az ennél is régebbi térképek azonban még több információt őriztek meg számunkra.
Nagyon érdekes és tanulságos a II. József féle katonai térképek tanulmányozása is. A térképek keletkezéséről és kicsit részletesebb leírásukról egy másik bejegyzésben lesz majd szó.
Ezek a térképek az alábbi linkeken érhetők el:
- katonai felmérés: https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary/?bbox=2117711.185316718%2C6021328.398390646%2C2124967.9256895417%2C6023912.925409538&map-list=1&layers=147
- katonai felmérés: https://maps.arcanum.com/hu/map/secondsurvey-hungary/?layers=5&bbox=2114100.105625749%2C6021076.484583338%2C2128613.586371397%2C6026245.538621123
- katonai felmérés: https://maps.arcanum.com/hu/map/thirdsurvey75000/?bbox=2299578.659693265%2C6069388.833280053%2C2314092.140438913%2C6074557.887317838&map-list=1&layers=43
Ha valamelyik térképen gyanús ábrázolást, vagy elnevezést találunk, akkor érdemes megnézni, hogy valamilyen távérzékelési felvétel nem jelez-e a területen olyan felszíni mintázatot, ami még jobban igazolja a terület régészeti érintettségét.
A levegőből nézve a talaj vagy a növényzet olyan változási, elszíneződései jelentkezhetnek, ami arra utalhat, hogy a területet egykor bolygatták. Például egy egykor kiásott árok betemetődése során a vastagabb humuszréteg miatt sötét sávot látunk a friss szántásban. Hosszú egyhelyben lakás megváltoztatja a talaj kémiai összetételé, az emberi hatás miatt általában világosabb lesz a talaj színe. Kőből készített építmények alapozásait alacsonyabb, kevésbé zöld növényzet jelzi, így rajzolja ki a felszíni növénytakaró például egykor ott állt templomok alaprajzait. Mára már lekopott sáncok jól látszanak téli havas felvételeken. És még sorolhatnánk a jelenségeket. De lássuk hol lehet őket megnézni!
A legegyszerűbb a GoogleEarth ?. Aki még nem ismeri annak javaslom a Google Earth Pro letöltését és az adott területre vonatkozó légifelvételeket a felső sor kis óra ikonjára ⏱ kattintva a csúszka használatával időben visszafelé haladva is lehet vizsgálni. Egy-egy régészeti lelőhely gyakran évtizedekig bújócskázik velünk, majd egy szerencsés együttállás következtében láthatóvá válik a felvételen.
A Magyarország területéről a 60-as évektől napjainkig készült térképészeti célú fekete-fehér légifelvételeket a fentrol.hu oldalon találhatjuk meg. Ezek az alaptérképhez illesztve érhetők el, úgy mondjuk georeferálva vannak.
Aki beleszeretett a térképek böngészésébe az további kéziratos térképeket is megnézhet az Arcanum kataszteri térképeinek oldalán (https://maps.arcanum.com/hu/) vagy a Magyar Országos Levéltár oldalán (https://maps.hungaricana.hu/en/MOLTerkeptar/).
Egy-egy település határának térképi forrásait vizsgálva több napot is el lehet tölteni a számítógép előtt. A térképeket virtuálisan egymásra vetítve átélhetjük egy-egy terület változását a 18. század végétől fogva napjainkig. A régészeti kutatás arra is jó, hogy lássuk az általunk lakott terület, település változásait.
Ezek a térképek sok olyan adatot tartalmaznak, melyek közvetve vagy közvetlenül régészeti lelőhelyekre utalnak.
Megjegyzés:
Mint minden tudományt, a régészetet is éveken át tanulja az ember az egyetemen. Mint ahogy vakbélműtétbe sem fognál három érdekfeszítő orvosi könyv elolvasása után, régészeti ásatásba se kezdj majd a fent útmutató alapján végzett kutatás után! Nem csak azért, mert tilos, hanem mert rengeteg kárt is okoznál vele.
A régészeti lelőhelyeink közös kincsünk. Vigyázni kell rájuk!
Ha behatóbban akarsz a régészettel foglalkozni, keress egy múzeumot! Ők örömmel fogadják majd a segítséged.