Bronzkori kardok
Ezúttal a Magyar Nemzeti Múzeum blogoldalán található írást szeretnék megosztani az ide ellátogatókkal. Tarbay Gábor a késő bronzkori kardok rövid történetét írta meg, kiváló szakmaisággal, de közérthetően és érdekfeszítően. Melegen ajánlom írását mindenkinek! https://mnm.hu/hu/cikk/keso-bronzkori-kard-rovid-tortenete?fbclid=IwAR1JYCDOKBE5H-48s0esiVylMa29zbTF5V_837FoBpX5J7PJL8eKu9BoecE
Az önmaga farkába harapó kígyó
A legutóbbi blogbejegyzés után hamarosan felkerült a youtube csatornára a nap sárkányrepülés élményeit feldolgozó videó: https://www.youtube.com/watch?v=vBGAL9D8T5c A videó utal a blogbejegyzésre, mint annak tudományos háttéranyagára. Feltehetően e kereszthivatkozás után keltette fel a téma az Észak Magyarország című napilap érdeklődését, ahol hosszú és korrekt tudosítást olvashatunk a tibolddaróci egyetemi hallgatókkal
Tibolddaróc – ami még kimaradt
Tibolddaróc-Bércút bronzkori települése korán ismertté vált a régészeti kutatásban. A bronzkori falu a Kácsi patak nyugati magaspartján található, a mai településtől délre. A területről csodálatos kilátás nyílik a Bükk hegyvonulataira és a Borosdi síkság területeire. A hely ugyan szeles, de a pazar kilátás és a két földrajzi régió
Mit rejt a kincses térkép?
A kitartó munka meghozza gyümölcsét. A minap egy kollégának kerestem adatokat a Mezőkeresztes határában megásott Csörsz-árok szakasszal kapcsolatban, amikor az adattárban a 2220-91 számú levélre és a hozzá tartozó térképmellékletre bukkantam. A levélben Fekete Katalin (1990-ben 1. osztályos gimnáziumi hallgató) leírása szerepel egy Mezőkeresztes határában található a környezetéből