Bronzkori élettörténetek Magyrországon címmel megjelent Kiss Viktória új könyve a Hereditas sorozatban.
Sok régészet iránt érdeklődő első olvasmányélményét jelenti a Hereditas könyvek első sorozata (a könyvek listáját lásd a bejegyzés végén). A sorozatot az Archaeolingua kiadó hívta újra életre 2016-ban. Az új sorozat 5. köteteként jelent meg a bronzkor első ezer évével foglalkozó könyv bioarchaeológiai megközelítéssel.
De mi is az a bioarcheológia? A bioarcheológia olyan komplex tudományág, melyben a régészeti leletekből és a kontextusukból természettudományos módszerekkel olyan adatokat nyerünk ki az egykor élt közösségekről és egyénekről, melyek alapján életmódjukra és táplálkozásukra, kinézetükre és rokonsági fokaikra, házassági szokásaikra és társadalmuk belső felépítésére is válaszokat kaphatunk.
A kötet címében rejlő élettörténetek olyan apró rövid tanulmányokra utalnak, ahol az egykor élt emberek maradványainak vizsgálatából mikrotörténetek születnek, egy-egy egyén vagy kisebb csoport, család mindennapjaihoz juthatunk közelebb.
Nem meglepő ez a megközelítési mód a történettudományban, ahol pl. a 2. világháború történetét nemcsak a hadtörténeti eseményeken vagy a gazdaságtörténeti változásokon keresztül ismerhetjük meg, hanem az eseményeket irányító politikusok vagy az azokban részt vevő egyszerű emberek saját élettörténetén keresztül is.
De milyen izgalmas egy 4000 évvel ezelőtti, írásbeliséggel nem rendelkező világ tagjairól megtudni, hogy milyen volt a hajuk vagy szemük színe, kivel kötöttek házasságot, kivel feküdtek egy sírban, betegségben vagy esetleg erőszakos halállal haltak meg.
Az itt bemutatott kötet 14 ilyen mikrotörténetet mesél el közel hozva az olvasóhoz az egykori emberek életét. A 14 tanulmány előtt megismerhetjük az alkalmazott vizsgálati módszereket, a Kárpát-medencei bronzkor kronológiáját és kapcsolatrendszerét. A kötetet egy a vizsgált időszak társadalmi felépítését bemutató tanulmány zárja.
Ahhoz, hogy ezek a mikrotörténetek létre jöhessenek kutatók és specialisták tucatjai dolgoztak együtt, gyűjtötték az adatokat. A végső storyk azonban csak a teljes kontextust ismerő régész összegző látásmódja által születhetnek meg. Így egy-egy bronzkori élettörténet megírása mögött számos kolléga sok órai munkája van.
És a tudós egyik legnehezebb feladata a sok szakmai részeredmény ismeretében azokból egy olvasmányos, de mégis a szakmai eredményeknek maximálisan megfeleltehető szöveget írni.
Kiss Viktóriának ez sikerült. És aki az őskori népek mindennapjaira kíváncsi annak feltétlenül ajánlom e kötet elolvasását.
A kötet a Hereditas Archaeologica Hungariae sorozatban https://www.archaeolingua.hu/category/hereditas-archaeologicae-hungariae jelent meg magyar és angol (Bronze Age Life Stories from Hungary (3rd–2nd millennia BC) nyelven is.
Mindenkinek jó olvasást kívánunk!
Hereditas 1. sorozat tagjai:
Kalicz Nándor: Agyagistenek – A neolitikum és a rézkor emlékei Magyrországon
Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon
Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyarországon
Fitz Jenő: Pannonok évszázada (Pannónia 193-284)
Bóna István: A középkor hajnala (A gepidák és a langobárdok a Kárpát-medencében)
Dienes István: A honfoglaló magyarok
A Hereditas 2. sorozat köteteiről a Archaeolingua fent megadott oldalán tájékozódhatnak.