Bronz-kór

HU | EN

Bronz-kór Középső bronzkori településkutatások Dél-Borsodban | Pusztainé dr Fischl Klára blogja

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Közhiteles régészeti adatbázis…….. mennyire hiteles?

Az elmúlt hetekben 2 esetben is belefutottam olyan adatokba, melyek a közhiteles régészeti adatbázisban tévesen vannak feltüntetve. Az adatbázis kimeneteként generált térinformatikai anyag felépítésével és adatszolgáltatásával  amúgy is problémáim vannak (az excel tábla sorai elcsúszva, a valóságnak nem megfelelő struktúrában adják vissza az adatokat, a shape szakadatanyaga nem feltöltött) és tudom, hogy emberek gyűjtik össze és viszik be az adatokat, mégis meglepően fel tudom bosszantani magam, ha komoly hibákat találok benne. Főleg azért, mert az adott területet nem ismerő kollégák a használat során készpénznek veszik az ott szereplő adatokat

Ennek azonban ma két gyönyörű lelőhely felkeresését és egy csodálatos napot köszönhettem.

Az egyik tévesen  nyilvántartott lelőhely Tiszalúc-Sarkad méltán híres rézkori települése.

A közhiteles adatbázis 16930-as számú Tiszalúc-Sarkadpuszta nevű lelőhelye a szakadatok hozzárendelése alapján azt a területet kellene, hogy takarja, ahol 1974 és 2000 között Patay Pál, Kovács László és Oravecz Hargita tervásatás keretében neolit, rézkori és Árpád-kori jelenségeket tárt fel.  A rézkori település teljes egészében publikált: Pál Patay: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc IPH XI 2005. A neolit településről és sírokról előzetes közlemények jelentek meg: Oravecz Hargita: A Tiszalúc-sarkadi újkőkori falu feltárásának eddigi eredményei (Borsod-Abeúi-Zemplén megye) Régészeti Kutatások Magyarországon 1998, 7-24; Oravecz Hargita: Tiszalúc, Sarkad. Régészeti Kutatások Magyarországon 1999, 256; Oravecz Hargita: Tiszalúc, Sarkad. Régészeti Kutatások Magyarországon 2000, 218-219.

A rézkori publikáció összesítő felszínrajzán jól követhetők az Árpádkori temető sírjai és az egykori templom maradványai.

A számos publikáció és dokumentáció ellenére a lelőhely poligonja rossz helyre az eredeti lelőhelytől É-ra lett berajzolva. A valós lelőhelyet a jelenlegi adatbázisban nem jelöli poligon.

A rézkori lelőhely nemcsak azért fontos, mert a Hunyadihalmi-csoport kevés publikált lelőhelyéhez tartozik, hanem azért is, mert talán az egyetlen teljesen feltártnak mondható őskori település. Ráadásul tervásatás keretében kutatták. Noch dazu példaértékűen publikált. Mégsem ismeri a magyar közhiteles régészeti adatbázis!

A másik lelőhely: 16156 számon Onga-Kishegy név alatt nyilvántartott régészeti lelőhely a Hernád-völgy bronzkori településstruktúrája miatt érdekes. 

A nyilvántartási számhoz 2 poligon és régészeti tevékenység kapcsolódik. Az egyik tevékenység Hellebrandt Magdolna 1983-as terepbejárása, melynek során a bronzkori  hatvani kultúra településjelenségeit azonosították. A Herman Ottó Múzeum 1666-83-as  számú régészeti adattári dokumentuma alapján Onga-Szőlőhegyen történt 1983-ban a lelőhely bejárása. Az eredeti adattári dokumentumhoz 1998.12.07-én Pusztai Tamás egy EOV térképlap kivágatát csatolta, melyen az áll, hogy Hellebrandt Magdolna szóbeli közlése alapján rajzolta be a lelőhely helyzetét a térképkivágatra. Vagyis pontosan lehet tudni a lelőhely helyét.

A térképlapon a besatírozott terület dűlőneve: Kis-hegy. A jelenleg használatos térképlapok ezt a területet Felső-nyomásként jelölik. Tőle északnyugatra a 3-as túloldalán azonban egy szintén kiskertes részben szőlővel fedett terület a Kis-hegy elnevezést viseli. Ez lehetett az oka, hogy a lelőhelyet a közhiteles adatbázisban tévesen az úttól nyugatra jelölték.

2019.03.30-án felkerestük a Hellebrandt Magdolna által bejárt területet. A mellékelt térképlap téglalap alakú poligonja az 1998-as utólagos térképi ábrázolást mutatja. A mostani terepbejárás alkalmával azonosítottuk a bronzkori település legmagasabb és egyben legintenzívebb területét. Ezt jelöli a körszelet alakú poligon. A kiskertes, gyakran erősen bozótos felületen egyértelműen megállapítható volt, hogy a földúttól nyugatra fekvő területen is intenzív őskori (bronzkori és neolit) leletanyag gyűjthető. A körte alakú poligon az általunk 2019.03.30-án bejárt területet mutatja. A terület fedettsége miatt a lelőhely kiterjedésének tisztázása nem tekinthető véglegesnek. A területen nagyon intenzív a felszíni leletanyag.

A 16156-os ovális É-D-i irányú poligon a Lenygel György által vezetett terepbejárás paleolit korú leletanyagát jelzi. Ez jó helyen található.

A Kis-hegy/Felső-nyomás dűlőnevű bronzkori lelőhely 1500 méterre található ÉNy-ra az Onga-Heinlein tanyai egykori tell településtől. Ez meglepően közel van, az ismert átlag 5-10 km-es településsűrűséghez képest amit eddig a bronzkori korszakból ismertünk. A felső-nyomási területen csak hatvani leletanyagot detektáltunk a mai nap folyamán, míg a Heinlein-tanyai lelőhely ásatása során a település szélének maradványán füzesabonyi és hatvani réteget is megfigyeltünk: Fischl Klára – Rebenda János Pál: Újabb láncszem a Hernád mente bronzkori településszerkezetében. Onga-Heinlein tanya. HOMÉ LI (2012) 45-61.

Tanulság: Járj nyitott szemmel és ne higgy el mindent elsőre! Ja és egy rossza adatnak is lehet örülni!