Bronz-kór

HU | EN

Bronz-kór Középső bronzkori településkutatások Dél-Borsodban | Pusztainé dr Fischl Klára blogja

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

EAA bronzkor szekció

2013 szeptember 4 és 8 között Pilsenben (Plzeň/Cz) került megrendezésre az Európai Régész Szövetség éves konferenciája. A konferencia programjának keretén belül Timothy Earle (USA), Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella és Szeverényi Vajk (H) Landscapes of complexity in Bronze Age central Europe címmel szervezett szekciót.

Az elmúlt évek Kárpát-medencei bronzkor kutatásában igen dinamikus fejlődésen ment keresztül elsősorban a kora bronzkor végének és a középső bronzkornak a településeivel foglalkozó terület. A konferencia programja is jól mutatja, hogy a hasonló kérdésekre válaszokat kereső, nagyon gyakran azonos módszereket alkalmazó, és egymással aktívan kommunikáló mikroregionális kutatások sorozata zajlik párhuzamosan nemcsak a mai Magyarország, hanem a Kárpát-medence teljes területén. Ez azért is nagyon fontos, mert az egykori kulturális egységek, ökológiai zónák, kiaknázható nyersanyagaik miatt állandó kommunikációban levő területek nem alkalmazkodtak a jelenlegi politikai határokhoz. A jelenleg futó mikroregionális kutatások a következők:

1, A Vatya-kultúra területén SAX Projekthez kapcsolódva a Benta medence bronzkori településeit kutató projekt a Duna jobb partján (T. Earle (USA), Kulcsár G., Kiss V., Szeverényi V. (H)).

2, Ennek földrajzi tükörképeként a Dunától K-re a Kakucs környékének településszerkezetét vizsgáló KEX Projekt (Kulcsár G. (H), M. Jaeger (PL)).

3, A Dunántúl területén a Mészbetétes Kerámia Kultúrájának településeivel foglalkozó kutatások (Kiss V. (H)).

4-6, A Dél-Borsodi síkság és a Hernád-völgyének hatvani és füzesabonyi településstruktúráját vizsgáló kutatások (P. Fischl, K. (H), T. L. Kienlin (D)), melyek szorosan összefüggenek a Berettyó (Dani J. (H)) és az Ér mentén végzett (Molnár Zs., L. Marta (RO)) ottományi kultúra településeire vonatkozó vizsgálatokkal.

7, A KRAP projekt a Körösök mentén (P. Duffy (CDN)).

8, A Maros kultúra településeit hosszabb ideje intenzíven vizsgáló projekt (J. O’Shea, A. Nicodemus (USA)).

9, Délnyugat Románia bronzkori településszerkezetét vizsgáló kutatások (C. Quinn (USA), H. Ciugudean (RO)).

10, A Délnyugat Szlovák Alföld és a Duna balparti mellékfolyóinak településtörténetével foglalkozó kutatások (J. Bátora, Tóth P. (SK)).

A szekció a fentebb felsorolt, Kárpát-medencét érintő mikroregionális, projektszerűen futó kutatások mellett lengyel, cseh, olasz, szerémségi, szlovéniai és horvát bronzkori településkutatásokat is bemutatott. A részletes programot lásd: http://www.eaa2013.cz/programme/

Mint a szekció címe is jelzi a települések kutatásán keresztül elsősorban a bronzkori közösségek, tájhasználata, gazdálkodása, létfenntartási stratégiái, egymás közötti kommunikációinak csatornái, specializáltsága és ezeken keresztül az őket létrehozó közösségek társadalmának közelebbi megismerése volt a cél. A konferencia lehetőséget teremtett a párhuzamosan zajló kutatásokat végző szakembereknek a személyes találkozásra, egymás legújabb eredményeinek megismerésére és a gondolatcserére.

A vizsgált időszak – a korai bronzkor vége, középső bronzkor (Kr. e. 2300-1500) – az európai bronzkor kialakulásával és a bronzművesség fejlődésének első innovatív szakaszával párhuzamosan, a Kárpát-medencében önálló, saját belső dinamikával rendelkező fejlődési szakasz. Az alföldi tell települések és a Vatya kultúra erődített településeinek ismeretében és a mindkét településformához kapcsolódóan megtalálható szatelittelepülések hálózata miatt, a centrum-periféria modell alkalmazása és a korábban feltételezett mükénei kapcsolatok tükrében a korszakot egyértelműen egy fejlett belső tagoltságú, specializált kézművesiparral rendelkező, redisztributív adószisztémán alapuló főnökségi társadalomként rekonstruálták. A szakirodalomban elterjedt általános modell használatát azonban nagymértékben módosíthatjuk a jelenleg futó kutatások és a konferencián bemutatott eredmények alapján. A komplexitás mértéke mind időben haladva a vizsgált korszakon belül, mind mikroreginálisan eltérő lehet, mint ahogyan azt az előadások bizonyították. A rendelkezésre álló erőforrások (mezőgazdasági területek, ásványi kincsek), az adott ökológiai környezet, a táj, elsősorban a főbb kommunikációs csatornát biztosító folyóhálózat mind-mind befolyásolhatja az adott közösségek belső szociális felépítettségét, viszonyait.

A kor közösségeinek társadalmi berendezkedése így a törzsi/heterarchikus társadalmaktól a fönökségi rendszerű/hierarchikus társadalmakig vezető úton bárhol elhelyezhető. Egyes mikrorégiók településtörténeti adatai inkább az egalitárius közösségek irányába mutatnak, míg más területek adatainak elemzése egyértelműen a komplexebb társadalmak rekonstruálását teszik lehetővé. A konferencia vitáiban a jelenlevő kutatók e kérdésben két pártra szakadtak és komoly viták alakultak ki. A középső bronzkor végi virágkor időszakában, az ún. Koszideri korszakban a fejlődési görbe csúcsán a főnökségi típusú berendezkedés a valószínűbb, bár egyes főleg mezőgazdasági termelésen alapuló mikrorégiók, melyek a főbb kommunikációs csatornáktól távolabb helyezkedtek el talán kevésbé tagolt belső szociális struktúrával rendelkeztek.

A települések belső tagolása, térbeli elhelyezkedésük, egymáshoz való fizikai viszonyuk azonban nemcsak az ott lakó közösségek belső társadalmi tagolásával magyarázható, hanem az egykori társadalmak önazonosságának kifejezésre juttatásával, az őket körülvevő térhez és természethez való viszonyukkal, kognitív térképükkel.