Bronz-kór

HU | EN

Bronz-kór Középső bronzkori településkutatások Dél-Borsodban | Pusztainé dr Fischl Klára blogja

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Borsodivánka-Nagyhalom (Marhajárás) 2 — a lőtér falának ásatása

Borsodivánka-Nagyhalom (Marhajárás) 2 — a lőtér falának ásatása

IMG_8813Az előző bejegyzésben részletesen ismertetett lelőhelybe kialakított lőtér hátsó falának ásatását kezdte meg 2015 szeptember 14-én a miskolci Herman Ottó Múzeum, a Miskolci Egyetem és a Kölni Egyetem közös kutatási projektje. A lőtér hátsó fala közel 45 fokos rézsűt alkotott az ásatás előtt, melyet kisebb cserjék, fák nőttek be. Már az ásatás előtt kitisztítottuk a falat és a lőtér egy részét, hogy a munka során legyen helyünk. Azt nem tudtuk, hogy a lőtér egykori kialakítása során valamilyen szögben ferdén hagyták a lelőhely oldalát vagy teljesen függőlegesre alakították azt. Így a legkomolyabb kérdés az volt, milyen mély takaróréteg alatt találunk majd eredeti helyzetükben őskori rétegeket. Így nem kezdtük azonnal függőlegesre alakítani a falat, hanem a jelenlegi lejtőszögnek megfelelően 10 centiméterenként ásóval eltávolítottunk róla egy ferde „héjat”, mindenütt addig haladva míg a bronzkori intakt rétegek ki nem bukkantak. IMG_8821Már az első ilyen tisztítás során találtunk őskorinak meghatározható, szürke, igen mállékony, hamus tömböt, majd rögtön a második nap, alig egy méterrel a humuszréteg alatt igen sűrű bronzkori rétegsor bontakozott ki, egymást váltó átlag 10 centiméteres sárga és szürkés rétegekkel, közöttük a teljes metszetfal során jól követhető fehéres, lehelletvékony, mégis növényi struktúrát mutató, többszörösen, levelesen ismétlődő rétegekkel. Az ásatás során minden önállóan jelentkező jelenséget statigráfiai egységként különítünk el, azokat külön számozzuk.

 

IMG_8838                IMG_8847

A legfelső ilyen ferdén a lőtérfal pucolása során megfogható réteg az S5 számot kapta, mely egy délről északra lejtő, viszonylag vastag (helyenként 30-40 cm) omladékrétegnek tűnik jelenleg. A felette levő rétegek nagyon rossz megtartásúak voltak, így azokat a humusz omlása miatt nem tudtuk ferdén megfigyelni. IMG_8922Ezen a részen függőlegesre alakítottuk a metszetfalat és S5 felszínénél így egy átlag 80 cm-es felszíni lépcsőt alakítottunk ki. A metszetfal többi részén viszonylag kis mennyiségű fedőréteg eltávolítása után mindenütt megtaláltuk a bronzkori rétegeket. 1 hetes óvatos tisztító munka után egy 5×7 méteres területen tisztáztuk a lelőhely rétegsorát.

A lőtér jelenlegi járószintje az altalajon található. Feltehetően a lőtér oldalfalainak kialakítása során nemcsak a tell oldalából elszedett földet használták fel, hanem a járószint humuszrétegét is eltolták a két oldalfal irányába. Így az altalajhoz képest kb. 1,5 méter magasságig egy természetes domb vonala bontakozott ki a metszetfalban, melyen 30-40 cm vastagságban jól látható az őshumusz nagyon sötét sávja. Az első települést tehát erre építették a bronzkorban. Az őshumusz felett jelenleg 20 körüli réteget tudunk elkülöníteni. Mivel nem minden réteg fut végig a metszetfal teljes hosszán van ahol ennél kevesebb, van ahol több réteg látható egymás alatt.IMG_9074

IMG_8994

 

 

 

 

A munkát erősen nehezítette 4 nagyobb állatjárat (róka vagy borzvár), újkori beásások (pl. egy kb 60 cm földdel takart vödör) és a metszetfalban megőrződött lövedékek.

A feltárás során a jövő hét folyamán a Miskolci Egyetem talajtanosai vizsgálják meg a lelőhely rétegeit, a kölni egyetem kolléganője pedig mikromorfológiai mintákat vesz a rétegsorból. A rétegeket ezután felszínben elbontjuk, belőlük rétegenként 10 liter mintát iszapolunk át makrobotanikai vizsgálatok céljából. Fontos feladat a rétegsor pontosan meghatározható részeiről C14 vizsgálatokhoz történő mintavételezés is.

Rétegtisztázó talajfúrásokkal megállapítottuk, hogy a tellt övező árok – mely a növényzeti fedettség miatt a geofizikai felmérésen nem látható – 3 méter mély volt.

Geodéziai felméréssel készül a lelőhely 3D modellje és elkezdtük a Szentistváni dűlőben található clustertelepülés geofizikai felmérését is.