Bronz-kór

HU | EN

Bronz-kór Középső bronzkori településkutatások Dél-Borsodban | Pusztainé dr Fischl Klára blogja

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A bronzöntés bizonyítékai a BORBAS projekt (Borsod Region Bronz Age Settlements) által vizsgált lelőhelyeken

Az archeometriai konferencián elhangzott Barkóczy P. – Kovács Á. – P. Fischl K. – Molnár Z.: A bronzöntés bizonyítékai a BORBAS projekt által vizsgált lelőhelyeken című előadásról röviden.

A bejegyzést írta Molnár Zoltán egyetemi hallgató

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Őstörténeti és Régészeti Tanszék, a Herman Ottó Múzeum, illetve a Universität zu Köln közös projektjének (BORBAS) lelőhelyein végzett szisztematikus fémkeresős vizsgálatok során, a Mezőcsát-Laposhalom és a Tiszakeszi-Szódadomb lelőhelyeken gyűjtött bronzcseppek archeometallurgiai vizsgálatát végezte el a Régészeti Tanszék részéről Dr. Pusztainé Dr. Fischl Klára, a Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi kutatócsoportjának részéről Dr. Baróczy Péter és Kovács Árpád. A minták előkészítésében a régészeti tanszék hallgatójaként én is részt vehettem. cseppek

A vizsgálat során alapvetően arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen a bronzcseppek összetétele, belső szerkezete, ezek tudatában biztosan összehasonlíthatóak-e bronzkori tárgyakkal, tekinthetőek-e ezek a helyi bronzöntés bizonyítékainak, illetve hogy feltételezhető-e a helyi ötvözés- Mindezek tudatában arra irányultak a vizsgálatok, hogy a fémfeldolgozás adatai mennyiben használhatók a településszerkezet belső struktúrájának és a társadalom szerkezetének a rekonstruálásában. A mintavétel a roncsolásos (fémfűrész használatával) módszerrel történt, s a szükséges előkészítési fázisokat követően a mintadarabokat, optikai mikroszkópos, (Zeiss Axiolmager) és AMRAY 1830I energiadiszperzív mikroszondával felszerelt pásztázó elektron-mikroszkópos vizsgálat alá vetettük. Az elvégzett vizsgálatok a következő eredményeket hozták: a fémcseppek öntött, ötvözött dendrites szerkezetűek voltak, ami azt bizonyítja, hogy öntési folyamat során keletkeztek. A Mezőcsát-Laposhalomról származó minták között vannak tiszta, ötvözés nyomait nem mutató dendrites szerkezetű cseppek – amelyek feltételezhetően alapanyagok. Az előkerült fém tárgy töredékek, utólagos megmunkálás nyomait mutatták: hideg kalapálás és lágyítás formájában. Az öntött szerkezetű fém cseppek eltérő óntartalommal a helyi öntés bizonyítékai lehetnek, a tiszta fémcseppek pedig esetleg felvetik a helyi ötvözés lehetőségét is. Számomra a vizsgálatokban való részvétel nagyon sok érdekes és új ismeretet adott, hiszen ezen idő alatt megismerhettem az interdiszciplináris kutatási mód valódiságát, s eredményességét.

Végezetül álljon itt az előadás diaanyaga az érdeklődők számára

Barkóczy P.- Kovács Á.- Fischl K.- Molnár Z.