Bronz-kór

HU | EN

Bronz-kór Középső bronzkori településkutatások Dél-Borsodban | Pusztainé dr Fischl Klára blogja

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A BORBAS projekt tavaszi terepi adatfelvételei

DSCF63452014 március 19 és 29 között újra terepi adatfelvételre került sor a BORBAS projekt keretében. A terepi munkákon a miskolci egyetem és a kölni egyetem régészhallgatói vettek részt, utóbbiak Tobias Kienlin professzor vezetésével. A munkák során 3 bronzkori településen végeztük el a roncsolásmentes kutatási csomag egyes elemeit: Tiszabábolna-Fehérló-tanyán, Tiszakeszi-Bálinthát-Új temető lelőhelyen és Hernádnémeti-Németi halmon. Mindezt kiegészítette a Pazirik Kft légirepülése, melynek során az utóbbi két lelőhelyről és Tiszakeszi-Szódadombról készítettek felvételeket.

A geofizikai vizsgálatokat a kölni egyetem kutatócsoportja végezte. Azzal párhuzamosan az ősszel elkezdett környezetrekonstrukciós kutatásokhoz talajminta-vételezés is történt a Borsodi mezőség egyes pontjain.

IMG_6145Tiszabábolna-Fehérló-tanyánál a bronzkori település sajátos formát ölt. A Csincse-patak egykori éles kanyarulatát a bronzkorban átvágták és így kialakítottak egy 0,5 Ha méretű vízzel körbevett szigetet (lásd a főképen). A szigetet Kalicz Nándor is említi monográfiájában, mint a legnagyobb, de külső települési egységgel nem rendelkező lelőhelyet. A szigettől Ny-ra ősszel már folytattunk geofizikai méréseket, ezek azonban semmilyen anomáliát nem mutattak, így azt feltételeztük, hogy a szigeten kívüli területen nem laktak a bronzkorban. Ez a terület hosszú idő óta szántó, de a vaddisznótúrásokban, kocsinyomokban lehet találni elvétve bronzkori leletanyagot. A jelenlegi felmérés során a sziget teljes területén szisztematikus felszíni leletgyűjtést végeztünk 5×5 méteres egységekben. E teljes terület szintén fel lett gyűjtve fémkeresős kutatással és elkészült a geofizikai felmérés is.

DSCF6462A kerámiaanyagot még a helyszínen értékeltük a már kialakult statisztikai feldolgozó módszerrel. A fémkeresős kutatások során számos bronzcsepp/öntési maradvány mellett 3 ép bronz tárgy is előkerült. Az egyik egy mindkét végén eszközként használható bronzdrót, a másik egy még ismeretlen rendeltetésű tárgy. A harmadik ilyen tárgy viszont egy korabronzkori háromszögletű, lekerekített markolatlemezes, 3 nittszeges bronz tőr.tőr

A kerámiaanyag értékelése során megállapítottuk, hogy az eddig ismert hatvani kultúrán kívül a szigeten a középső bronzkori füzesabonyi kultúra leletanyaga is szép számmal megtalálható. Égett tűzhelyfoltokat és intenzív paticsfoltokat is jól lehetett azonosítani a szántással a régészeti kutatások számára előkészített terepen. Több helyen az altalaj világos foltjai is mutatkoztak, ami azt jelenti, hogy a területen a kultúrréteg nem vastagabb, mint a jelenlegi szántási szint. Mindezek ellenére a geofizikai kutatások semmilyen jelenséget nem mutattak a sziget területén sem. Valószínűleg a sokszori talajművelés teljesen megsemmisítette a geofizikával kimutatható objektumokat, vagy nem égtek le a házak a területen, így nem mutatnak jellegzetes anomáliákat. Mivel a felszíni nyomok egyértelműen házak jelenlétére utalnak, kérdéses, hogy a sziget előtti terület geofizikai jeltelenségét mivel lehet magyarázni.

 

IMG_6105Geofizikai és felszíni leletgyűjtést végeztünk Tiszakeszi-Bálinthát területén. A bronzkori település központi árokkal körülvett része a jelenleg is használt temetőben található. Jelentős része szántó. A nyugati külső településrész mostanáig gyepes, sírokkal borított terület volt. Jelen kutatásunk időtartama alatt történt meg újbóli felszántása. A keleti külső településrész már a temető kerítésén kívül esik, itt az egykori folyómeder (Rigós) magaspartjáig követhetők voltak a települési nyomok. Szisztematikus bejárást a temetőben levő szántóban végeztünk egy É-D irányú 20 méter széles sávban, teljes hosszon, illetve a temetőn kívül hasonló szélességben a külső településen teljesen az egykori vízjárás partjáig. Mind a hatvani, mind a füzesabonyi kultúra leleteit megtalálhattuk itt. A geofizikai kép az eddigi felmérésektől eltérő méretű és helyzetű házakat mutatott. Jelenleg utófeldolgozás alatt áll.

Tiszakeszi-temető  Tiszakeszi_Balinthat_001_dembol

IMG_6101Hernádnémeti-Németi halom bronzkori települése az egyik legnagyobb — ha nem a legnagyobb — bronzkori lelőhelyünk, valódi tell. Eddig még senki nem kutatta, bár Kalicz lelőhelykataszterében szerepel. A központi rész, művelésből kivont terület, kunhalomként szerepel a Bükki Nemzeti Park kataszterében. Sajnos keleti és nyugati oldalát is függőlegesen levágták egykori művelői. Itt megcsúszott ferde lejtő áll most, geofizikai felmérésre alkalmatlan. A település szerkezete elsőre sem hasonlít a megszokott koncentrikus elrendeződésű bronzkori településekhez. Itt több mint 10 Ha területen végeztünk geofizikai felmérést, melynek képifeldolgozása folyamatban van. kartekercs

A tellen teljes felületen Bacskai István végzett fémkeresős kutatásokat. A legszebb innen előkerült lelet egy bronz kartekercs spirális vége. Felszíni leletgyűjtés itt nem zajlott. Mivel a település szerkezete és kiterjedése eltér az eddig vizsgáltakétól és a geofizikai eredmények ismeretében fogjuk kijelölni ennek területét.Németi

A terület felmérésre való előkészítése során kiszántott csontvázat találtunk a telltől K-re bronzkori kerámiával. A csontok megtalálásának 2 gócpontjában leletmentő ásatást végeztünk, de nem találtuk meg a sírokat, valószínűleg szántással másodlagos helyzetbe húzott kevert csontokról van szó.

 

IMG_6082

A kerámia tartozhatott a csontvázakhoz vagy lehet a külső település szórványanyaga.